SZABAD HÍREK

Nem elég megborzongni,
De lelkesedni kell!
Nem elég fellobogni,
De mindig égni kell!
És nem elég csak égni:
Fagyot is bírni kell,
Ki acél akar lenni,
Suhogni élivel.

Nem elég álmodozni!
Egy nagy-nagy álom kell!
Nem elég megérezni,
de felismerni kell,
Nem elég sejteni,
hogy milyen kor jön el,
Jövőnket – tudni kell!

Nem elég a célt látni,
járható útja kell!
Nem elég útra lelni,
az úton menni kell!
Egyedül is! – Elsőnek,
elől indulni el!
Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
aki vezetni mer.

Nem elég a jóra vágyni,
a jót akarni kell!
És nem elég akarni,
De tenni, tenni kell:
A jó szándék kevés!
Több kell – az értelem!
Mit ér a hűvös ész?!
Több kell – az érzelem!
Ám nem csak holmi érzés,
de seb és szenvedély
keresni, hogy miért élj,
szeress, szenvedj, remélj!

Nem elég – a Világért!
Több kell – a nemzetért!
Nem elég – a Hazáért!
Több kell most – a népedért!
Nem elég – Igazságért!
Küzdj azok igazáért,
kiké a szabadság rég,
csak nem látják még,
hogy nem elég!
Még nem elég!


Váci Mihály
Bodza
1959.

(Ébredj Magyar!)

Halld most szavam,
Árpád apánk népe,
Kinek Hazájáért kifolyt
oly sok Magyar szent vére.

E vér, mely dicső Őseink
ereiben futott szerte,
s ha úgy hozta a sors,
a hősiesség oltárára hullott piros cseppje.

De ejtettünk Mi könnyeket is,
mély bánatunkból fakadóan,
hegyekért, völgyekért, s rónákért
szakadt meg a szívünk 1920-ban.

Nem békeszerződés volt az,
hanem egy mocskos diktátum,
igazságtalanságon és mértéktelenségen nyugodt,
s országunkat széttépte ádázul.

Hófödte hegyek, virágos mezők,
sűrű erdők és végtelen síkságok,
lassan már 90 éve,
hogy idegen földön köszön a Nap Reátok.

E sebet nem mulasztja az idő,
soha be nem gyógyul már,
de aki hisz és bízva remél az tudja,
eljön az Isteni örökigazság.

Azonban nemcsak bú és keserűség
kísérte útján a magyar népet,
akadt ott öröm, s győzelem is bőven,
melynek tiszteletére felcsendült a mennyei ének.

Hősi tettet vitt véghez Eger,
s Nándorfehérvár bátor hada,
maroknyi sereg pogány horda ellen;
mégsem lengett szélben félholdas zászlaja.

Leráztuk szoros béklyóinkat
'48 heves tavaszán,
győzött a pesti forradalom;
csőrét törte csúf sasmadár.

'56 csípős októberében
újra sarkára állt az ország,
ezrek szájából hangzott a mondat:
Éljen a szabadság!

Több mint ezer esztendő szállt tova,
szép Hazánk fennállása óta,
derék Honfitársaim, újra itt van az idő,
cselekvésre int Minket ezen óra.

Mikor mindennapjainkat körüllengi
a bizonytalanság, s kiszolgáltatottság,
elmélkedj el egy percre drága barátom;
ugye, hogy nem ezt érdemli e hajdan büszke ország?

Jogtalanul sínylődik,
korrupt hatalmak keze alatt,
kiknek a nép akarata nem más,
mint taposnivaló, burjánzó gaz.

Sárral, hazugságokkal dobálóznak,
kizsákmányolják mit csak lehet,
nem szent nekik senki és semmi;
államunk gondjai jellegtelenek.

Rend és demokrácia helyett,
most káosz és elnyomás uralja,
jó István királyunk odafentről
sűrű könnyeit érette hullatja.

Ekképp lett Honunk
a bűnözés melegágya,
szabadon kel, s fekszik az,
kire bűnhődés és cella várna.

Munkahelyek mennek csődbe,
emberek vesztik állásukat,
sokan napról-napra élnek,
s szüntelenül keresik a kiutat.

A kiutat, mely járható,
végét nem fedi homály,
eleget tűrtünk húsz évig;
eddig, s netovább!

Új erő van feltörekvőben,
nem bosszúvágy és hatalom hajtja,
Nemzetünk és Hazánk érdekei vezérlik,
s Magyarország feltámad majd általa.

Újjászületik parázsló hamvaiból,
mint jámbor főnixmadár,
nem szegik szárnyát többé,
lábán nem kattan nehéz zár.

Nem lesz tovább országunk,
idegen érdekek szolgája,
elvágjuk a zsinórt végleg;
épp eleget voltunk másoknak hű bábja!

Áldott, szent Anyaföldünk,
pénzre többé nem váltható,
jól vésse eszébe mindenki;
a Magyar föld nem eladó!

Nemzeti önrendelkezést,
igazságot, és rendet,
szavak helyett beszélnek majd
méltán nagy tettek!

Elszámoltatást,
újratárgyalt ügyeket,
harsogjon a régi jelszó:
Hit, Erény, Becsület!

Tiszta piacot, elismert munkát,
művelhető földeket,
minden ház asztalára
magyar bort és kenyeret!

Közteherviselést, alacsony adóterheket,
család- és emberbarát politikát,
csak tedd kezed szívedre Magyar,
s viseld ott legbelül Hazád jövőjének sorsát!

Magyarország a Magyaroké,
tudja jól ezt mindenki,
boruljon virágba e büszke ország,
de szép is Magyarnak lenni!

Éltessen e nemes cél,
eléréséhez Mindnyájunknak egészséget, s erőt,
hasad már az újkor hajnala:
Adjon az Isten Szebb Jövőt!

/ 2010.02.11. /
Ambruzs Norbert - 20 éves diák egy Mátra alatt elterülő kis faluból, Gyöngyöstarjánból