2011. október 21. Külföld

Robert Shapiro az IMF tanácsadója a napokban kijelentette, hogy "Készüljenek fel a két-három héten belül bekövetkező globális pénzügyi összeomlásra." Nem fordítási hiba, nem feltételes módban fogalmazott, egyértelmű kijelentés hagyta el a száját. Lehet, hogy igaza lesz, lehet, hogy nem. Nem kell sokat várni, hogy kiderüljön. A megdöbbentő, sőt az egyre ijesztőbb lényeg mégis az, hogy a pénzügyi világ bennfentesei, az igazi nagymenők egymás után érzik úgy, hogy el kell mondaniuk az IGAZAT. De mi is az igazság?

A hírek, jelentések, szakvélemények halmazából ki-kicsúszik néhány dolog, amiket ha összeragasztunk, akkor most már mindenki számára kibújik a szög a zsákból. A spekulánsok, akiket a szakma udvariasan " befektetőknek" nevez, és akiktől annyi minden függ, akik szinte élet-halál urai, nem Gross Izidorok, vagy Klein Árminok, akik ott tolonganak az árverezési teremben és a vételre felkínált államkötvényeket "lejegyzik". Nem, a "befektetők" megnevezés mögött valójában a BANKOK állnak. Elsősorban a bankok veszik meg az államkötvényeket, és csak hátul kullogva rúgnak a labdába a befektetési alapok, a nyugdíjalapok. A bankok azok, akik úgy döntenek, hogy egy adott ország túl nagy kockázatot képvisel, tehát a kötvényeire fizetendő kamatlábra rá kell pakolni "kockázati felárat" (ami most Magyarország viszonylatában 5,53 %). A bankok azok - igen a Magyarországon működő bankok is, beleértve az OTP-t - akiknek ÉRDEKE, hogy egy adott ország minél nagyobb kockázatot jelentsen, mert akkor emelhetik a kamatlábat. És az is az érdekük, hogy minél több államkötvényre tegyenek szert, mert a főkönyvükben az mint első osztályú követelés jelenik meg, és egyben fedezetet jelent további kölcsönök kihelyezésére. Dől a pénz a bankokhoz. A menedzserek Amerikában dollár, Magyarországon forint milliókat keresnek havonta, és a banki alkalmazottak is ragyogóan meg vannak fizetve, van miből.

Viszont a " kockázati felár" - mint láthattuk - egyáltalán nem jelenti azt, hogy a bankok vállalnak kockázatot. Ugyanis, amikor bedőlnek a hitelek, vagyis az adósok nem fizetnek és a bank elveszíti a tőkéjét, a kormányok nyakukat törik, hogy kimentsék őket a szarból (bailout) és a csődbe jutott bankot "feltőkésítik" azaz kapnak egy nagy rakás állami pénzt, amit idővel az állampolgárok fognak összedobni adók formájában. A bank nem kockáztat, ami úgy néz ki, mint kamaszkorom vicces mondása: gyere snúrozni, ha fej akkor én nyertem, ha írás, akkor te vesztettél. Ha a bank behajtja a tartozást kamatokkal együtt, akkor a bank nyert, ha nem tudja behajtani, akkor a állam fizet az adósok helyett. Olcsó játék hülye állampolgárok számára, de most kezdünk túlnőni a létező kereteken. Miért is?

Amikor egy adós már az esedékes kamatokat se képes törleszteni (költségvetési hiány), illetve a kamattörlesztés lehetővé tétele miatt újabb kölcsönöket kénytelen felvenni, akkor tudni lehet, hogy a tartozását soha az életben nem lesz képes kifizetni, sőt a kamatterheket se, azaz egyre mélyebbre süllyed az adósságba. Így esik meg az, hogy az eredetileg felvett 10 egység hitelt már többszörösen visszafizette és mégis már 100 egységgel tartozik, aminek az éves kamata már meghaladja az eredetileg felvett hitel összegét. Ha ez a tőke sokszorozás elég sokáig folytatódik globális síkon, akkor el kell jönnie egy pillanatban, amikor a hitelek bedőlése már akkora összeg, hogy egy Amerika, egy Európai Unió se képes helytállni az adós helyett. Itt Európában most jött el ez a pillanat. Sárközi és Merkel most próbálja - egészen biztos infláció nélkül utoljára - összehozni azt az irgalmatlan mennyiségű pénzt, amire szükség lenne a görögök megmentéséhez, ami valójában a francia és német bankok megmentése, hiszen főleg ők a hitelezők. Persze lenne alternatíva, nem megmenteni a bankot, bukjon el az ebadta. Csakhogy a világot már réges-régen nem a kormányok irányítják, hanem az oligarchák. Az amerikai képviselőket, szenátorokat rég felvásárolták, mondhatnám kilóra. Az amerikai elnök olyat nem tesz, az amerikai kongresszus olyan törvényt nem fogad el, amit a TŐKE kifogásol. A világ országainak vezetői pedig olyat nem tesznek, ami az amerikai külügy jóváhagyását nem élvezi, vagy ha igen, akkor Milosevics, Hussein, Gaddafi sorsára juthatnak. Marad tehát a bankok megmentése, aminek most érkeztünk el a végső fázisához. Mi lenne ez?

A bedőlt adósságok miatt tőkét vesztett bankok megmentése jó hitelminősítésű országok (pl. Németország, Franciaország) kötvénykibocsátásából már nem lesz fedezhető. Nem lesz itt semmiféle pénzügyi összeomlás 2-3 héten belül. Meg fog indulni a virtuális bankóprés, nyomni fogják az Eurót, pont úgy, ahogy a dollárt. Ezzel az új pénzzel fogják betömni a lyukakat, és a törvényszerűen bekövetkező infláción keresztül fogja vagyonvesztésével mindenki kifizetni a bankok követeléseit, egészen addig, amíg minden vért ki nem szívtak az emberekből. A kapitalista rendszer olyan, mint a rákos sejt, végül megöli azt, akin éveken át élősködött.

http://bit.ly/nK5cF1
http://www.youtube.com/watch?v=6UGDTtqklSo&feature=player_embedded

Szabad Hírek