SZABAD HÍREK

SZABAD HÍREK hírei

62 éve történt a Deir Jászin-i vérengzés

2010.04.10. Közélet

A palesztinok minden esztendőben megemlékeztek a Deir Jászinban elkövetett izraeli vérengzésről. 1948. április 9-én, egy pénteki napon a kora hajnali órákban a Menachem Begin vezette Irgun cionnáci terrorszervezet, valamint a Jicák Samir irányítása alatt álló Stern Gang fegyveresei rátámadtak a Deir Jászin nevű kicsiny, mindössze 750 lakosú palesztin településre. Az akció váratlanul érte a helyieket, mivel a falu kívül esett az 1947-es ENSZ-felosztási terv nyomán Izrael számára juttatott terület határain. De talán stratégiai fekvésénél fogva esett rá a választás. Deir Jászin Jeruzsálem közelében fekszik, a Tel-Aviv irányába vezető út mentén, egy magaslaton. Lakói békés földművesek voltak, olyannyira, hogy izraeli újságok híradásai szerint korábban kitessékeltek maguk közül arab fegyveres csoportokat.

Menachem Begin, a cionnáci terrorista "honalapító"

Az öldöklés egész délelőtt tartott. A gyilkosok nem válogattak az eszközökben. Dél körül a halálos áldozatok száma elérte a százat. Közöttük nagy számban voltak nők és gyermekek. Az agresszorok soraiból a kezdetleges fegyvereikkel ellenálló palesztinok négy katonát lelőttek. Néhány tucat foglyul ejtett palesztin férfit teherautóra raktak, és mintha győzelmi trófeákat mutogattak volna, úgy száguldottak végig velük a közeli Jeruzsálem utcáin. Majd egy kőbányában ért véget a rettenetes utazás, ahol is a terroristák mindegyik foglyukat főbe lőtték.

Közben a faluban folytatódott az esztelen mészárlás. Még aznap este a két terrorszervezet vezetői külföldi újságírókat fogadtak a Deir Jászintól nem messzire eső, 1906-ban alapított Givat Shaul zsidó településen. Békés teázgatás és finom aprósütemények majszolása közben már ekkor elárultak részleteket aznapi „dicső haditettükről”. Mint mondták, muszáj volt lecsapniuk Deir Jászinra, mert ott arab fegyveresek gyülekeztek, többek közt szíriaiak és irakiak is, akik meg akarták támadni a Jeruzsálemben élő zsidókat. (Ma is a „terroristák elleni megelőző csapás” elve alapján folytatja a népirtást Kis- és Nagy-Izrael, azaz Amerika segítségével- a szerk.) Állításuk szerint a Haganah nevű izraeli milícia 25 embere hajtotta végre az akciót, akik előzőleg felszólították a falu lakóit a távozásra. Csakhogy azok nem mentek el. A Haganah viszont cáfolta a vádakat, és tagadta, hogy harcosai részt vettek volna az öldöklésben. /Persze a Haganah ugyanígy tagadott a jeruzsálemi Dávid Király Szálloda elleni 1946 júliusában elkövetett bombamerénylete után is, amelyben közel száz, többségében brit állampolgár vesztette életét. Később viszont büszkén beismerték: ők voltak a tettesek./ A szervezet közleménye szerint a békés palesztin falu elleni támadás „szégyent hozott a zsidó fegyverekre és a zsidó zászlóra”. Menachem Begin, aki az öldöklés egyik legfőbb felelőse, később azt állította, hogy a Haganah harcosai ugyan nem vettek részt az akcióban, de tudtak róla, mi készül. És nem emeltek kifogást, mivel a balsorsú palesztin falu helyén repülőteret szerettek volna kiépíteni Izrael számára. /Menachem Begin, miután éveken át a zsidó állam miniszterelnöke volt, haláláig nyugodalmasan éldegélt jeruzsálemi házában, ahonnét pompás kilátás nyílt az egykori Deir Jászinra./

A The New York Times című lap április 13-i tudósítása szerint a Deir Jászin-i vérengzés halálos áldozatainak a száma 254 fő volt. 1987-ben a Ciszjordániában található Birzeit egyetemének kutatói azonban azt állították, hogy a meggyilkoltak száma nem haladta meg a 120 főt. Viszont ami egészen bizonyos: a település 144 lakóháza közül 10-et dinamittal felrobbantottak, a temetőt pedig le mószerolták.

A falu életben maradt lakói kivétel nélkül elmenekültek. Legtöbbjük Jeruzsálem arab negyedeiben telepedett le. /Ők azután 1967-ben ismét izraeli fennhatóság alá kerültek./ 1948 szeptemberében pedig Lengyelországból, a Felvidékről és Erdélyből, valamint Romániából ortodox zsidó telepesek költöztek az üresen álló házakba. Szó mi szó, voltak olyan izraeli politikusok, akik ellenezték, hogy ennek a kirívóan kegyetlen mészárlásnak a színhelyén bárkik is otthont teremtsenek. Nem hallgattak rájuk. Deir Jászin emlékét is igyekeztek kitörölni. A szerencsétlen település új nevet kapott: Givat Shaul Betnek nevezték el. Később, ahogy Jeruzsálem terjeszkedett, a terület a város részévé vált.

Deir Jászin nem létezik többé.

Mint ahogy nem létezik többé több mint 400 más egykori arab település sem. Lakóik elmenekültek, a helyükre pedig zsidó telepesek érkeztek. Az egykori lakóházakat jórészt lebontották, a temetőket felszántották, a falvaknak, városoknak új neveket adtak.

1947/48 folyamán, Izrael állam megalapítása idején 700 ezer palesztin menekült el hazájából. Az életüket mentették, ugyanis nem csak Deir Jászinban került sor mészárlásra. Menachem Begin, aki, akárcsak Sharon, a miniszterelnöki székbe is beleülhetett háborús bűntettei jutalmául, a következőket írta: „az arabok, amint meghallották az Irgun mészárlásairól szóló vad történeteket, pánikba estek, és életüket féltve elhagyták otthonaikat. Őrült, fejvesztett menekülés kezdődött.”

Izrael állam megszületett ártatlanok vérével. Már pedig a zsidó vallás szerint a vérre szennyezett dolgok a "tisztátlanok".
( Kuruc.info alapján szerk.)

Címkék: közélet

Kapcsolódó hírek:

A felsőrendű zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?

"Társadalmi méretű gazemberség és félrevezetés" - szakjogász a Kúria döntéséről

35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra

Balogh István "nem emlékszik", mennyiért vette a házát

Kommentáld!

Hozzászólások

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: