2011/10/03 Közélet
Magyarország valódi gondjai mellett eltörpül az a kérdés, hogy ki és mennyiben felelős a 2006 október 23-án történtekért. A gazdasági bajokra, költségvetési nehézségekre hivatkozva azonban mégsem seperhető ez a kérdés a szőnyeg alá. Ha olyan országot akarunk, amelyben hasonló események nem ismétlődhetnek, tisztáznunk kell, mi történt, s ha van rá jogi lehetőség, büntetni kell a felelősöket. Nem bosszúból, nem a múlt, hanem a jövő miatt.


(MTI fotó)

1. Bevezető a Balsai jelentés tanulmányozáshoz

Noha nyilvános a Balsai jelentés, fontosságához mérten nagy a hallgatás. Balról persze megírták, hogy politikai megrendelésre készült. Szerintük az ügyészség parancsra kénytelen lesz foglalkozni vele. Szakértők fejtették ki, - anélkül, hogy Balsai érveit ismertették volna, - hogy nonszensz Gyurcsányt terrorizmussal vádolni. Ahogy a messziről jött ember azt mond, amit akar, egy 142 oldalas tanulmányról is bármit lehet állítani, mivel okkal-joggal feltételezhető, hogy a nagyérdemű közönség nem olvasta a művet. Jobbról is elhangzik néhány érdekes mondat, pl. az, hogy Gaudi Nagy Tamásnak köszönhetően kapott az anyag nyilvánosságot. Ismerjük ezt, a kakas is tudja: ő hívja elő a napot.
De ne foglalkozzunk azzal, mit mondanak mások. Annak nem látom értelmét, hogy az országgyűlés honlapjáról letölthető szöveget ezen a lapon is közöljük. Ennél fontosabb lehet, hogy a valóban terjedelmes szövegből kiemeljük a legfontosabbakat, s ezeket kezelhetően kis részletekben ismertessük az érdeklődőkkel.
Hogy a jelentés vádirattá érik-e, nem tudom. A jog szövevényes útveszőiben könnyen eltévedek, még akkor is, ha avatott jogász az útikalauz. A jelentésről a mi oldalunkról azt hangoztatják: nem vádirat és nem ítélet. Ha van benne vádat megalapozottan alátámasztó anyag, az arra hivatottak megteszik, amit tenniük kell. Ha lesz vád, lesz ítélet. Ami lehet felmentő és elítélő. Egy azonban biztos: a politikai felelősség alól Gyurcsány Ferenc nem menthető fel. S ez nemcsak a 2010-ben meghozott választásokra vonatkozik, hanem ennek az embernek a további megítélésére is. Ezt a megítélést azonban nem Balsai dönti el, nem is volt célja. Ahhoz segít bennünket, hogy megismerve az anyagot, ki-ki meghozza a saját döntését. Jó lenne, ha ez a döntés független lenne saját politikai nézetünktől. Jó lenne, ha a baloldali és a jobboldali magyar egyet tudna érteni ebben, és nem politikai előítéletei alapján mentené fel vagy ítélné el Gyurcsány Ferencet. Polarizált világunkban ez naiv kívánság. Mégis ez vezet, amikor megkezdem a Balsai jelentésről szóló sorozatunkat. 


2. A munka szerkezete

I. fejezet – Előzmények

Az őszödi beszéd, az MTV ostroma és az azt követ ő rendőrségi megtorlások az alapjai annak a piramisnak, amely október 23-ával csúcsosodott ki.

II. fejezet - 2006. év október 23 . napján történt események ismertetése

Az előzmények után a nap eseményeinek részletes leírása következik .

III. fejezet - A tömegoszlatással kapcsolatos rendőri tevékenység jogi értékelése

Ez talán a legfontosabb fejezet, ahol szó esik az azonosítók hiányáról, a gumilövedékek, könnygázgránátok, viperák használatáról és a lovasroham elrendeléséről.

IV. fejezet - A büntetés-végrehajtásban tapasztalt brutalitások

A büntetés-végrehajtási intézetekben tapasztalt kegyetlen, megalázó bánásmód nem maradhat figyelmen kívül.

V. fejezet - A kisiklott igazságszolgáltatás

A példátlan arányban jogsértő (97%) előzetes letartóztatások ügyészi indítványai és bírói elrendelései sem maradnak visszhangtalanok. Milyen érdektől vezérelve zárhatott így össze a politika és a rendőrség, és mikor vesztették el pártatlanságukat egyes ügyészek és bírók?

VI. fejezet - A felülvizsgálati törvény és indokoltság a

Külön fejezet foglalkozik a felülvizsgálati – a médiában semmisséginek nevezett – törvény hátterével és indokoltságával .

VII. fejezet - A miniszterelnök felelősségének kérdése

A számos felvetődő kérdés summázata, hogy kinek az érdekében történt mindez? Többről van szó, mint a „fejétől bűzlik a hal” általánosságáról. Külön rész szól a terrorcselekmény megvalósulásának lehet őségéről.

A munka összegző értékeléssel zárul, amelyet a valószínűsíthető bűncselekmények táblázata egészít ki.


3. Az előzmények

2006. május 26-án Gyurcsány Ferenc egy balatonőszödi MSZP-frakcióülés záróbeszéde keretében éles kritikával illette saját addigi kormányzását. Frakciója előtt beismerte az elmúlt évek  hazugságait, illetve azt, hogy a valós eredmények eltitkolásával nyerte meg a választásokat.
Az őszödi beszéd részletét 2006. szeptember 17-én ismeretlen személyek, ismeretlen érdektől  vezérelve több magyar sajtótermék szerkesztőségének is eljuttatták. Ezt követően sosem látott mennyiségű felháborodott tömeg vonult a fővárosi és vidéki közterekre, hogy követelje a miniszterelnök távozását. Olaj volt a tűzre a kormányfő azon jóslata, hogy tüntetésekre ugyan számítani lehet, de majd megunják és hazamennek .
Sólyom László köztársasági elnök nyilatkozata szerint a „hír morális válságba sodorta az országot, és ezt a válságot a miniszterelnök reakciói csak fokozták” .
Másnap, szeptember 18-án folytatódtak a tüntetések, különösen a Kossuth téren koncentrálódott nagy tömeg. A tüntetők egy csoportja petíciójuk beolvasásának szándékával a közeli MTV székházhoz vonult, azonban a TV vezetése nem tárgyalt velük. A tömeg és az indulatok tovább nőttek, ezért a székházhoz rendőri erősítés érkezett, akiket viszont a tömeg dobálni kezdett és beszorított a fő bejárathoz.

[Folytatjuk]



(Wikipédia fotó)Szabad Hírek