2009.10.10 Külföld
Václav Klaus szerint Csehországnak kivételt
kell kapnia a Lisszaboni Szerződés részét alkotó általános emberi jogok
listájának érvényesítésekor, mert ellenkező esetben megkérdőjelezhetővé
válnak a II. világháború után elfogadott Benes-dekrétumok is. (A hazai balliberálisok a mai napig a Benes-dekrétum felfogását vallják, mint a politikájukon látszik.)
A kitelepítésekre! (avagy magyarok és németek födönfutóvá tétele)
Kapcsolódó: Klaus újabb feltételhez kötötte a lisszaboni szerződés aláírását
A Lisszaboni Szerződés elfogadása „a jogbiztonság
romlásához és a kialakult vagyonjogi viszonyok megkérdőjelezéséhez”
vezet – jelentette ki a cseh államfő pénteki prágai sajtóértekezletén.
Leszögezte: olyan megoldásra gondol, mint amilyenben Nagy-Britannia és
Lengyelország egyezett meg az Európai Unióval. „A Cseh Köztársaságnak
legalább utólagosan ki kell harcolnia egy ilyen engedményt” – húzta alá
Klaus. Megjegyezte: meggyőződése, hogy a cseh követelés aránylag rövid
időn belül teljesíthető.
Klaus rövid nyilatkozata elején – kérdéseket
feltenni nem volt lehetőség – bírálta Fredrik Reinfeldtet, az EU soros
elnöki tisztségét betöltő Svédország kormányfőjét, hogy nyilvánosságra
hozta csütörtöki telefonbeszélgetésük tartalmát. „Bár sokan nem látják
világosan, a Lisszaboni Szerződés alapvető változást jelent a Cseh
Köztársaság számára. Ezt a szerződést – mint tudják – mindig rossznak
tartottam az Európai Unió fejlődése szempontjából. Elmélyíti az EU mai
problémáit, növeli a demokráciahiányt, rontja országunk helyzetét és új
kockázatoknak teszi ki. Egyebek között azért, mert a jogbiztonság
romlásához és a kialakult vagyonjogi viszonyok megkérdőjelezéséhez
vezet” – jelentette ki a cseh államfő.
A Lisszaboni Szerződésnek része az általános
emberi jogok listája – fejtette ki Klaus –, amelynek alapján a
luxemburgi Európai Bíróság elbírálja, hogy a tagországokban létező
jogszabályok és eljárások összhangban vannak-e a listával. „Ez lehetővé
teszi a cseh bíróságok megkerülését, lehetővé teszi, hogy a II.
világháború után kitelepített személyek vagyonjogi követeléseit
egyenesen az Európai Bíróságon érvényesítsék. A lista lehetővé teszi a
cseh bíróságok már érvényes döntéseinek a felülvizsgálatát is” –
mutatott rá Klaus.
A II. világháború (Benes-dekrétum) után a "csehszlovákiai"
németeket és a magyarokat háborús bűnösnek nyilvánították, elkobozták
vagyonukat és elvették állampolgárságukat. Mintegy hárommillió németet
kitelepítettek "Csehszlovákiából", míg a magyarok kitelepítését a
potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A
felvidéki magyarokat azután Csehországba való kitelepítéssel,
kikényszerített magyar-"csehszlovák" lakosságcserével és
"re"szlovakizációval próbálta meg felszámolni a korabeli megszálló
hatalom.
A probléma a gyakorlatban a mai napig sincs
lezárva. Klaus szerint rendkívül fontos kérdésről van szó, amelynek az
előző cseh kormány nem szentelt megfelelő figyelmet. Csehországnak
ezért utólag kell olyan kivételt kiharcolnia, mint amilyet a britek és
a lengyelek kaptak. „A ratifikálás előtt a Cseh Köztársaságnak legalább
utólag hasonló kivételt kell kiharcolnia. Ezzel biztosítékot kapunk
arra, hogy a Lisszaboni Szerződés nem eredményezheti az úgynevezett
Benes-dekrétumok felülvizsgálatát” – húzta alá a cseh államfő. Vagy legalább is szerinte az Unió pénzéből kell kárpótólni a magyar, német el üldözötteket.
(MTI alapján szerk.)
Kapcsolódó hírek:
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Izrael folytatja a rasszista politikáját
Az Amerikát uraló cionista lobbi nem egyezkedik a németekkel
Két millió amerikai fogja veszíteni munkanélküli ellátást