„Nem volt más választásunk”
–
mondják az igennel szavazó képviselők, és arra hivatkoznak, hogyha nem
lett volna meg a parlamenti döntés, akkor az ország várhatóan július
15-én csődbe ment volna. Ekkor jár le ugyanis az államadósság egy 2,4
milliárd eurós részlete, amit a görög állam saját zsebből már nem tudott
volna kifizetni, így kénytelenek lettek volna bejelenteni
fizetésképtelenséget.
Ez azonban most mégsem történik meg, de a pillanatnyi túlélésnek
súlyos ára van. Az elfogadott megszorító intézkedések következtében
ugyanis öt év alatt fejenként hétszázezer forintot vesznek ki a görög
polgárok zsebéből. A csomag következtében ÁFA- és adóemelés, 15
százalékos bércsökkentés és 150 ezres leépítés lesz a közszférában. A
nyugdíjkorhatárt 65 évre emelik és 50 milliárd eurós privatizációt
hajtanak végre. A jövedelemadó alsó sávjának alsó széle évi 12 ezer
euróról 8 ezer euróra csökken, és egyszeri, jövedelemtől függő 1 és 5
százalék közötti szolidaritási adót vezetnek be. A fentieken túl emelnek
a fűtőolajak adóján, és minimumadót vetnek ki az egyéni vállalkozókra.
A döntés következtében a problémák persze nem oldódnak meg, bár a
közvetlen csőd veszélye valóban elhárulni látszik, ami valamelyest
enyhíti a nyomást az eurózónán. Így aztán nem véletlen, hogy a vezető
európai tisztségviselők melegen üdvözölték a döntést. Az athéni szavazás
után Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Herman van Rompuy, az
Európai Tanács elnöke közös közleményben örültek, és
„életbevágóan fontos” lépésnek nevezték a csomagot.
Természetesen Angela Merkel német kancellár is
„nagyon jó hírnek”
nevezte a megszorítás elfogadását, és egyúttal kárhoztatta a nemmel
szavazó görög jobboldali ellenzéket. A legalja kommentárt azonban egyáltalán nem meglepő módon John Lipsky, az IMF ügyvezető
vezérigazgatója fűzte az eseményhez, amikor arról beszélt, hogy a
mostani megszorításokra azért is volt nagy szükség, mert így lesz
versenyképes a görög gazdaság.
Hogy mennyire ”igaza” van az IMF fejének, azt mi sem bizonyítja
jobban, mint a már most rendelkezésre álló pénzügyi adatok. Mostantól
2013 végéig hozzávetőleg 95 milliárd euró, 2014-ben további 58 milliárd
euró görög kormányadósság jár le. Ezt kéne az eddigi IMF-EU hitelcsomag
helyett a tervek szerint 2012-től már piaci alapon megújítani, azaz
újabb állampapír-kibocsátásokkal fedezni. Azonban szakértők szerint az
már most látható hogy a jelentős megszorítások ellenére a következő
években is növekedni fog a görög államadósság, 2014-ig egészen a GDP 180
százalékára. Így nem valószínű, hogy a következő pár évben bárki is
adna a piacon hitelt a helléneknek.
A megszorítások elfogadása az elmúlt évek jóléte után szinte sokkolta
a görög társadalmat. A parlamenti szavazás kihirdetésekor Athénban
utcai harcok törtek ki a tüntetők és a rendfenntartók között. A
városközpont könnygázfelhőbe burkolódzott miközben a munkahelyeken
többnapos tiltakozó munkabeszüntetések kezdődtek. Az összefogás olyan
széleskörű, amilyenre az 1974-es katonai diktatúra bukása óta nem volt
példa.
Azonban ha kívülállóként tényleg objektíven akarjuk nézni az
eseményeket, akkor érdemes azt is tudni, hogy a hellének a korábbi
években fizetés gyanánt olyan extra pénzeket vittek haza, ami finoman
szólva már nem csak súrolja, hanem messze átlépi pofátlanság határát.
A görögöknek ugyanis főként, ha állami vállalatnál dolgoztak, nem
csak a havi fizetésükre kellett támaszkodniuk, hanem egy sor, egyéb
juttatás is a rendelkezésükre állt. Nem volt ritka eset, hogy a dolgozók
évente a 18. havi munkabéren felül extra prémiumot is kaptak például a
kézmosásért, a pontos munkakezdésért vagy az akták cipeléséért.
A korábban részben privatizált telekommunikációs vállalatnál, az
OTE-nál dolgozóknak a szolgálati autóik felmelegítéséért például havonta
25 eurós plusz támogatás járt. Az OSE-nál, vagyis a görög állami
vasúttársaságnál pedig az volt a rend, hogy az akár 7000 eurót kereső
mozdonyvezetők minden megtett kilométer után további prémiumhoz
jutottak, miközben a szabadnapjaik nem 24, hanem 28 órásak voltak. Ezen
felül egy speciális, a higiénés szabályok betartása esetén nyújtott
prémium is ütötte a markukat, ugyanis havonta 420 euró járt a
kézmosásért. A kimutatások szerint ezt a juttatást eddig minden
negyedik, vonaton szolgálatot teljesítő OSE-alkalmazott megkapta.
De egész jól ment eddig a minisztériumi dolgozóknak is, hiszen abban
az esetben, ha aktákat kellett cipelniük, havonta 290 eurós prémiummal
egészítették ki a fizetésüket. A kormányzati alkalmazottak további
prémiumot kaptak, ha időben megjelentek a munkahelyükön, ez azonban nem
feltétlenül jelentette azt, hogy pontosnak is kellett lenniük. A
hivatalokban dolgozók pedig olyan "különleges" készségekért jutottak
eddig extra pénzhez, mint a fénymásoló vagy a számítógép kezelése.
Érdemes még megemlíteni, hogy az athéni közlekedési vállalat
buszvezetőinek a munkába járást, vagyis az oda- és a visszaút idejét is
beleszámítják a munkaidőbe, azokat pedig, akik pontosan kezdik a
munkanapot, havonta 310 euróval jutalmazzák, pontosabban most már csak
jutalmazták.
A fenteket olvasgatva gondolom, most sokan rávágják, hogy akkor úgy
kell nekik, hogy felelőtlenül felélték a jövőt, de azért azt se
feledjük, hogy ezért nem a görög átlagember a felelős. A politikai elit
elhitette a görög társadalommal, hogy ezt büntetlenül meg lehet
csinálni, hogy ez az extra jólét örökké tarthat. Az átlagpolgár pedig
csak élt a lehetőséggel, és bízott azokban, akiket megválasztott.
De bármi is történt, most már az a lényegen semmit nem változtat. A
szóba jöhető legjobb forgatókönyv esetében is - ha a takarékossági
intézkedéseket a társadalmi ellenállások nem hiúsítják meg -,
Görögországnak csak a következő három éve hidalható át, az is óriási
nehézségek árán. Szakértők szerint a válság további mélyülése várható,
zsugorodik a belső fogyasztás, a turizmus visszaesik, az ipar
teljesítménye tovább gyengül. Ezek alapján szinte biztosan kijelenthető,
hogy Athén a jelenleg GDP-je 158 százalékára rúgó államadósságát
képtelen lesz visszafizetni. Arról már nem is beszélve, hogyha a görögök egyáltalán nem vennének fel hiteleket ezután, ami ugye elképzelhetetlen,
az adósságállományuk jövő év végére csak a kamatterhek miatt akkor is
GDP 166 százalékára nőne.
A hellén válság egyelőre megoldhatatlannak tűnik. Az újabb és újabb
mentőcsomagok csak arra elegendők, hogy a bukást későbbre tolják, hogy
fenntartsák az eurózónát és ezzel együtt Németország dominanciáját. És
persze nem mellesleg lehetőséget biztosítsanak Görögország teljes
kifosztására. Az athéni megszorító csomag privatizációs elképzelései
szerint ugyanis nagyjából 75 ezer állami ingatlant adnak el, köztük
számos kisebb szigetet és hatalmas telkeket is, mint például Krétán a
Gorunes nevű település térségében fekvő egykori amerikai támaszpontot,
amely 750 ezer négyzetmétert foglal el, vagy az Amerika Hangja
rádiócsatorna 8 millió négyzetméteres egykori telephelyét az ország
északi részén fekvő Xanthi városnál.
Athénban folynak az összecsapások, ahol a görögök most már nem csak a
kényelmes életért, hanem az országukért is küzdenek. A honi gyanútlan
szemlélődő pedig a szíve mélyén elsőre egyetért a görögökkel és
támogatja a harcukat, ami a cionista elit kártyavárának a szétdöntésére
irányul. Azonban, ha rátekint a görög események hatására az egekbe
emelkedett svájci frank árfolyamra, aztán a devizaadósságára, a házra, a
családra és a gyerekre, akkor már alább hagy a lendület és rájön, hogy ő
és a világ nagyon nagy csapdába került, amiből ma még egyátalán nem
tudható, hogy miként lesz kiút.
(radicalpuzzle.blogspot.hu)KommentálEz az újabb kölcsön nem a görögöknek új munkahelyre megy. Hanem a magán bankok által megvásárolt görög államkötvények beváltására fordítódik. A pénzzel a görögök csak virtuálisan rendelkeznek.Mindezt a görögöknek hatalmas kamattal kell megfizetni.
Nincs szó a Európa Unió állásfoglalásban, hogy mit tesznek az offshore magán cégek ellen. Akik gyengítik az állami bevételt. Ez a görög kérésről nem esett szó.Szabad Hírek
Kapcsolódó hírek:
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Izrael folytatja a rasszista politikáját
Az Amerikát uraló cionista lobbi nem egyezkedik a németekkel
Két millió amerikai fogja veszíteni munkanélküli ellátást