2011. június 28.  Közélet

Izrael mozgósítani kezdte nagykövetségeit szerte a világban, azért, hogy tegyenek meg mindent az önálló palesztin állam ENSZ-elismerésének megakadályozására. A titkos kábeltáviratokról szóló információkat a Hárec című izraeli lap szivárogtatta ki.

A zsidó állam diplomatái valamennyien azt a feladatot kapták, hogy állomáshelyükön a lehető legmagasabb rangú tisztségviselőknél lobbizzanak a palesztin állam elismertetése ellen, érjék el a helyi zsidó közösségek támogatását az ügyben, és tegyenek meg mindent annak érdekében is, hogy a fogadó országok sajtójában az önálló palesztin állam ellen érvelő cikkek jelenjenek meg.

A titkos táviratokat Rafael Barak, az izraeli külügyminisztérium főigazgatója és a minisztériumi főosztályok vezetői küldték, előírva, hogy minden egyes izraeli követségnek pontos és részletes cselekvési tervet kell készítenie arra, hogy a fogadó ország adottságainak megfelelően hogyan kívánja megvalósítani ezt a célt. „.. .A palesztinok erőfeszítéseit úgy kell bemutatni, mint amelyek rombolják Izrael Állam legitimitását... A cél, hogy az az ország, ahol szolgálatot teljesítenek, a palesztin állam ellen szavazzon a világszervezetben" -olvasható a minisztériumi utasításban. Egyúttal elrendelték azt is, hogy egyetlen diplomata sem mehet szabadságra szeptemberben. Mint ismeretes: a Palesztin Hatóság ekkor tervezi kikiáltani és az ENSZ-ben is elismertetni az önálló palesztin államot.

A minisztérium főigazgatója arról is informálta a külképviseleteket, hogy létrehoztak egy „ Szeptember Fórumot", amelynek vezetője a közel-keleti főosztály vezetője,a volt "második generációs holokauszt túlélő" Jákov Hadas. A Fórum feladata a lehetséges palesztin lépések tanulmányozása, az izraeli opciók kidolgozása és diplomáciai és média-tervezet összeállítása. A külképviseleteknek hetente kell jelentést hazaküldeniük a Szeptember Fórumnak.

A külügy nyugat-európai főosztályának vezetője, Naor Gilon külön táviratot küldött az Európai Unió tagországaiban delegált izraeli nagykövetségeknek. Ebben az uniós országokat három csoportba sorolta: 1.) azok az országok, amelyek már jelezték, hogy nem értenek egyet az egyoldalú palesztin lépéssel, mint például Németország és Olaszország; 2.) azok az országok, amelyeknek álláspontja nem világos, kivált a kelet-európai országokról van szó, amelyek 1988-ban elismerték a palesztin állam létrehozásának szükségességét.

A dokumentum a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Lengyelországot, Magyarországot, Romániát és Bulgáriát említi, s ezekbe az országokba Netanjahu kormányfő és Lieberman külügyminiszter el is látogat; 3.) azok az országok, amelyek várhatóan támogatják a palesztin államiságot, mint például Svédország, Írország, Belgium és Portugália. Az izraeli külügy véleménye szerint egyébként az Unió 27 tagországa között nincs egyetértés a palesztin állam elismerésének ügyében, és nehéz is lesz konszenzusra jutniuk.

Naor Gilon főosztályvezető azzal a feladattal bízta meg a nagyköveteket, hogy a fogadó országban próbáljanak meg minél több politikust és közvélemény-formálót rávenni arra, hogy olyan nyilatkozatokat tegyen, vagy olyan állásfoglalást hozzon nyilvánosságra, amely ellenzi a palesztin állam egyoldalú elismerését, s ugyanakkor generáljanak negatív média-riportokat és publicisztikákat a palesztin lépésekről. (hunhir.info)

Szabad Hírek