Juhász Imre, megválasztott alkotmánybíró

Úgy hozta a sors, hogy a minap hozzám közel álló barátaimmal részben szem és fültanúi lehettünk Juhász Imre alkotmánybírósági tagjelöltsége vitájának az Ország Házának Alkotmányügyi Bizottsága összehívott ülésén.

A látvány és a kép magáért beszélt: a még érvényben lévő választójogi törvények következtében szavazásra jogosult marxista utódpártok balliberális képviselői önmagukból és álmagyarságukból kifordulva tiltakozásul a jelölt úgymond szélsőjobboldali támogatása és szerintük elkötelezettsége miatt szavazás nélkül kivonultak a bizottság üléséről.

Látnia kellett volna mindenkinek a hazájukat rendszeresen idegen érdekekért áruló képviselők arcát kivonulásukkor, ez talán felébresztette volna még a mély álomba szenderült közönyösök millióit és talán számos agymosott ballib hívőt is elgondolkodtatott volna.

Nem véletlen ez a pánikszerű távozás és félelem úgymond a “fasisztákkal” összefogó Fidesz jelöltjével kapcsolatosan.

Ugyanis Juhász Imre – aki már negyedszázada oktatja az ELTE jogi karán a polgári eljárásjogot és 2010-től vezetője volt a Független Rendészeti Panasztestületnek – a szélsőséges neomarxista utódpártok számára elviselhetetlen elveket kíván képviselni az alkotmánybíróként, pont úgy mind eddigi munkássága folyamán mindig. Jelesül majdani munkájában többek között nagy hangsúlyt kíván fektetni történelmi alkotmányunk érvényesülésébe és elszakított nemzetrészeink emberi jogi megalapozott küzdelmére is nagy figyelmet kíván szentelni, mint korábban nemzeti jogvédőként.

Ez utóbbi munkásságát jól ismerem, hiszen végig követhettem küzdelmeit, mint a 2006 őszén mind a mai napig tényszerűen még fel nem tárt politikai biztatásra történt rendőri brutalitások kivizsgálására megalakult hét tagú Civil Jogász Bizottság alapító tagjaként.

Ennek a bizottságnak Juhász Imre mellett jeles tagjai voltak még Morvai Krisztina és Völgyesi Miklós társelnökök, Kabódí Csaba, Szöőr Anna, Horváth Attila és Gaudi Nagy Tamás jogászok, közismert nemzeti jogvédők.

A bizottság teljes mértékben teljesítette magára vállalt feladatait és könyv formájában adta ki súlyos és tényszerű jogi és politikai következtetéseit az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulóját közvetlenül megelőző, majd magán az évfordulón tömegesen elkövetett súlyos törvénysértésekkel és rendőrségi tömeges brutalitással kapcsolatban.

Arról nem tehetett a CJB, hogy az általuk feltárt és a meghallgatásaikon is bizonyított tömegesen elkövetett rendőri, politikusi, ügyészi és nem ritkán bírói törvénysértések ki tudja miért, mind a mai napig megtorlatlanok maradtak és az elkövetők többsége és felbujtóik jelenleg is politika és a közélet aktív szereplői.

Ez köszönt vissza Juhász Imre jelöltségének vitáján és ezért írhatták a hazai sajtó megélhetési bérmunkásai, hogy a jelölt a “szélsőjobboldali Jobbik” által lett rákényszerítve a jelenlegi hatalmat gyakorló koalíciós pártokra, mint a KDNP jelöltje.

Még egy lapáttal rátett a kripta marxista oldal ellenérzéseire a jelölt és megválasztott Juhász Imre mélységes nemzeti elkötelezettsége, melyben nemzetpolitikai konferenciákon hívta fel kezdeményezőként a figyelmet arra a politikailag lehetetlen helyzetre, ahogy Európa az általa alkalmazott kettős mércéjével folyamatosan szemet huny a trianoni diktátum következményeként a most is érvényben lévő benesi dekrétumok magyarságunkat folyamatosan sújtó törvényei és az Unióhoz csatlakozott utódállamok magyarságunkat érintő diszkriminatív törvényei és gyakorlata előtt.

Valójában ha van ilyenjük, súlyos lelkifurdalásaik okán vonultak ki az elvtársak a valóban minden szempontból alkalmas Juhász Imre jelölésekor.

Pontosan tudják és erre sokad magammal szerény személyem is garancia, olyan politikai helyzetért küzdünk, mely végre lehetővé teszi elkövetett bűneik törvény előtti felelősségre vonását.

Adja az Isten,hogy így legyen!

Sok szeretettel és megbecsüléssel kívánok sok erőt és jó egészséget Juhász Imrének felelősségteljes alkotmánybírói munkásságához!

Reiner Péter

Budapest, 2013. márc. 27.  (Nemzeti InternetFigyelő)

Szélsőséges új marxista felfogás szerint, ha egy alkotmány bírót mi marxisták jelölünk az független. Ha nem marxisták jelölik, akkor pártkatona.

Szabad Hirek