Részletes tanulmányban elemzi a Republicon Intézet az idei EP-választás eredményét, kitérve a helyi eltérésekre, és összehasonlítva a júniusi voksolást, a korábbi választásokkal.

A kutatók szerint a Jobbik sikere nem magyarázható meg pusztán a relatíve alacsony részvétellel, hiszen a radikális párt az egyetlen olyan politikai erő, amely 2006-os - akkor még a MIÉP-el közösen elért - eredményéhez képest növelni tudta szavazói számát.

Az 1,7 millió szavazót elvesztő szocialisták visszaesése mellett a nagyobbik ellenzéki párt több mint hatszázezer, az SZDSZ pedig közel háromszázezer korábbi szimpatizánsát nem tudta mozgósítani, s még az MDF is közel 120 ezerrel kevesebb voksot gyűjtött, mint három esztendeje. - állapítja meg a tanulmány. A Jobbikra viszont három és félszer annyian szavaztak, mint 2006-ban, amikor a MIÉP-pel közösen indult.

Kétszázezer "újdonsült radikális"

A Republicon fontos jelenségnek tartja, hogy a Jobbik sokkal több voksot szerzett júniusban, mint a MIÉP, a maga fénykorában. Feltehetően csaknem kétszázezren szavaztak első ízben a nemzeti radikalizmusra, hiszen a MIÉP 1998-as parlamentbe jutásakor kevesebb, mint 250 ezer szavazatot szerzett - mutat rá az intézet. A MIÉP-nek több olyan megyében nem sikerült elérnie a parlamenti küszöböt, ahol a Jobbik most kiugróan szerepelt. A hagyományosan fővárosi értelmiségi pártnak tartott MIÉP 11 évvel ezelőtt Budapesten jóval magasabb részvételi arány mellett - csak hétezerrel kapott több voksot, mint június hetedikén a Jobbik.

Ahol a Jobbik a második erő

A Jobbik erősödésének egyik fő forrása a kiábrándult MSZP-szavazók körében kereshető - véli az intézet. Két régióban, Észak-Magyarországon és az Észak- Alföldön a párt az MSZP fölé nőtt. Vagyis részben azokon a területeken, ahol a szocialista párt korábban a legeredményesebb volt. A Jobbik ráadásul olyan megingathatatlanul balosnak hitt településeken is felülkerekedett, mint amilyen Ózd. A borsodi iparvárosban 33 százalékot szerző radikális párt helyben alig tíz százalékkal maradt el a Fidesztől és tízet vert a szocialistákra. Ez a 2006-os MSZP-szavazók tekintélyes hányadának a Jobbikhoz pártolására utal, noha a radikálisok bizonyára a Fidesztől is csábítottak el szimpatizánsokat. - mutat rá a tanulmány.

Az elemzés megállapítja, hogy a települési szavazatarányokat áttekintve egyértelmű a Jobbik előretörése egyes, etnikai feszültségekről elhíresült kelet-magyarországi városokban és falvakban. Ezt követően - hamisítatlan, kitekert liberális logikával - felsorolja azokat a településeket, ahol (legalábbis a rendőrség szerint) feltehetően rasszista indítékú támadásokat követtek el cigányok ellen. Jellemző, hogy a cigányok által magyarok ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények sújtotta régiók szintén magas jobbikos szavazatarányát "elfelejtik" megemlíteni.

A tanulmány talán legfontosabb megállapítása, hogy - bár a Jobbikot június óta általában a harmadik legerősebb politikai erőként szokták emlegetni - a párt a kisvárosokban és községekben egyértelműen erősebb az szocialistáknál. A falvakban tehát már az MSZP a "harmadik erő".

(barikad.hu alapján szerk.)