Úgy tesznek, mintha igazi arcuk lenne. Magabiztosnak, fesztelennek látszanak, mert ők azt hiszik, hogy mi azt hisszük. Nem tudják, nem is akarják tudni, hogy mi, nagyon-nagyon sokan, tudjuk, hogy ők, a FIDESZ FRONTEMBEREI, EMBLEMATIKUS FIGURÁI, VALÓJÁBAN ÁLARCOT VISELNEK. A “polgári, konzervatív, jobboldal” nagy országmentő álarcát. Pedig valójában ők sunyi bolsevikok, akik mindenre elszántak a túlélésért, s időközben a globális  elsőrendűek karvajtőkéjének gátlástalan kiszolgálóivá váltak.

Tévednek az elvtársak. Jól ismerjük igazi arcukat, amit utoljára a kádárszocializmus vége fele láthattunk, amikor a Rajk Kollégium ifjúkommunistáiként, KISZ vezetőiként tündököltek. Akkoriban a “kádári aranyketrec ifjai”-nak is nevezték őket. Őket, akik , a nagy helyezkedés idején nem az MSZP-ben, hanem a FIDESZ-ben lelték meg a húsosfazék biztonságát. Bolsevik lelkületüket a hatalom megszerzésének érdekében, mostanság nemzetiszín mázzal kenegetik, s bombasztikus ki és bejelentésekkel igyekeznek elkápráztatni a gyanútlan, tájékozatlan közönségüket.

Ők, akik ismételten kormányzásra készülődnek. A FIDESZ KOMMUNISTÁI.

Élükön Orbán Viktorral aki egykoron KISZ alapszervezeti titkárként tevékenykedett, s valószínűleg most, ismét miniszterelnöki ambíciói vannak.

Kövér Laci aki a Grósz-kormány idején az MSZMP Társadalomkutató Intézet munkatársaként funkcionált, majd Gyurcsány Ferenccel társelnökként a MISZOT vezetője volt, talán a legjellegzetesebb, álságos, hazug figura, akinek vérben forog a szeme ha a JOBBIK, vagy a GÁRDA szóba kerül.

A NEMZETI OLDAL elleni aljas, galád áskálódás a legfontosabb feladata, s igyekezete legújabban arra irányul, hogy a maszop kommunistáit mint a JOBBIK szülőatyját tüntesse fel, s valamiféle fortélyos összefogást sejtessen a maszop bolsevikjai és a nemzeti oldal között, a FIDESZ ellen

Hosszasan lehetne sorolni még a FIDESZ KOMMUNISTÁIT, a kádárkorszak állambiztonsági szerveivel is bizonyítottan együttműködő, hajdani ifjú elvtársakat. Gondoljunk csak Járai Zsigmondra, Matolcsi Györgyre, Stumpf Istvánra, vagy Demeter Ervinre, (és így tovább) akik mind-mind együttműködtek a bukott kommunista rendszerrel, s annak titkosszolgálataival.

Hát akkor mi is folyik itt?

Nem más kedves magyarok, mint a kommunista mutánsok, klónok, véglények, fogyatkozó maradványok, cafadékok utolsó, kétségbeesett tülekedése, acsarkodása, az életbemaradásért való veszett, görcsös kapálózása.

Akárhogy is van, ők mind a dicstelen múlt. Maszopostól, Fideszestől, a tán lassú, de biztos elmúlás alanyai.

Egyetlen út vezet a szebb jövőbe a nemzeti összefogás, a nemzeti radikalizmus.

Vass István

(Nemzeti InternetFigyelő alapján szerk.)