2010. március 20. Közélet

A Magyarok Világszövetségének Elnöksége második olvasatban elfogadta a 2010-re aktualizált Magyar Nemzeti Minimum című nemzetpolitikai programját, amelynek tételeit megítélése szerint minden magyar pártnak fel kell vállalnia. Ezért nemzeti minimum. A dokumentum A Fordulat, avagy Az erkölcs mindenek felett címet viseli. Az MVSZ elküldi azt minden országos listát állító magyarországi pártnak és szervezetnek és kéri, hogy viszonyuljanak hozzá. Ugyanakkor Magyarország választó polgárainak is figyelmébe ajánlja, mintegy mércét, amelyhez mérhetik az egyes politikai pártok programjának nemzeti tartalmait.

A Magyarok Világszövetsége azt a politikai szervezetet ajánlja a magyar választópolgárok figyelmébe, amelynek programjában a legtöbb tétel fellelhető a Magyar Nemzeti Minimum 2010-es változatából.

A tíz paragrafus harminc pontja összesen 45 nemzetpolitikai tételt tartalmaz.

0.§. Teljes erkölcsi megújulást

1.§. A magyar nép önrendelkezési igényének érvényesítését

2.§. Igazságot Európának

3. §. Egységes magyar nemzetet

4.§. Magyar nemzeti kultúrát és oktatást  

5.§. Gyarapodó magyar nemzetet 

6.§. Megálljt a kiszolgáltatottságnak és az elszegényedésnek

7.§. Nemzeti tulajdonba a magyar földet és a természeti kincseket  

8.§. Nemzeti érdekérvényesítést az Európai Unióban

9.§. Gyarmatosítás elleni védelmet 

10. §. Éltető alkotmányos rendet, működő jogállamot

MVSZ Sajtószolgálat

Magyarok Világszövetsége

2010. március 15.

A Magyarok Világszövetségének

NEMZETI MINIMUMA

A Magyarok Világszövetsége a magyar nemzet jövője iránti felelősségtől indíttatva a magyar nemzet jelenlegi állapotából kiindulva és a globális folyamatokat mindvégig szem előtt tartva 2005 szeptemberében elfogadta, és nyilvánosságra hozta

Magyar Nemzeti Minimum

című dokumentumát.

A nyilvánosságra hozatal óta eltelt több mint 4 esztendő alatt bekövetkezett, a magyar nemzetet érintő társadalmi- gazdasági - politikai változások a magyar nemzet állapotának súlyos romlását idézték elő. A magyarországi politikai uralkodó osztály nem tette programjának, cselekvéseinek részévé a Magyar Nemzeti Minimum tételeit, sőt, egyenesen az ellenkező irányban hatott tevékenységével. Elmélyítette a válságot, amely ma már erkölcsi-politikai gazdasági válsággá vált.

A Magyarok Világszövetsége alapításának 70. évfordulója idején, 2008. augusztusában ülésezett Magyarok VII. Világkongresszusa azt tűzte ki célul, hogy erkölcsi és szellemi fordulatot idézzen elő Magyarország és a magyar nemzet életében. Több mint 800 küldött és mintegy 400 vendég vett részt azon a 12 konferencián, amelyen keletről érkezett akadémikusok és nyugatról érkezett politikusok társaságában magyar tudósok, kutatók és közéleti személyiségek tanácskoztak a magyarság sorskérdéseiről. A VII. Világkongresszus, melyet méltató levélben üdvözölt a Dalai Láma és Európa talán legismertebb nyelvtörténésze, Mario Alinei professzor, eddig nem tapasztalt, gyönyörű ívet húzott, amely az Altájtól az Atlanti-óceánig ért, és amelynek középpontjában mindvégig a jobb sorsra érdemes, szeretett és nagyra hivatott magyar nemzet állt.

A magyar társadalom megérett a Fordulatra.

A Magyarok VII. Világkongresszusa – mint a legnagyobb legitimitással rendelkező összmagyar testület, amely 1920. június 4-e óta egyedül képviseli legitim módon az egyetemes magyar népet - számos olyan határozatot hozott, mely a dokumentum tételeit megerősítette illetve kiegészítette. A legfontosabb határozatával elfogadta a magyar nép Önrendelkezési nyilatkozatát majd a Trianon újraértékelése című konferencia által hozott határozat alapján a Magyarok Világszövetsége Elnöksége megalkotta és elfogadta a trianoni és a párizsi béke felülvizsgálatát célzó, Igazságot Európának! címet viselő petícióját E dokumentumok új korszakot nyitottak a magyar nemzeti érdekérvényesítés előtt, ezért üzenetükkel kiegészítettük a Magyar Nemzeti Minimumot. A Magyarok Világszövetsége elvárja, hogy mindazon politikai erők, amelyek 2010-ben Magyarországon a népfelség megjelenítésére – azaz országgyűlési képviseletre – törekszenek, magukénak tekintsék, és hajlandóak legyenek választási- illetve kormányprogramjukba beemelni a Magyar Nemzeti Minimum tételeit.

Elvárjuk, hogy országgyűlési képviselettel rendelkezve támogassa, kormányzati pozícióban pedig kezdeményezze a Fordulat érdekében az alábbiakat.

Kelt Budapesten, 2010. március 15-én

A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE ELNÖKSÉGE

0.§. Teljes erkölcsi megújulást

Elég volt húsz év tévelygéséből! Ki kell mondanunk az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság végét. A húsz évvel ezelőtt kikiáltott demokratikus jogállam tartalmától kiürültnek, és megszűntnek tekinthető:

• hiszen húsz év alatt a közel négyszáz parlamenti képviselő közül egy sem kérdezte meg: kinek, meddig és miért kell fizetni az immár évi 1.500 milliárd forintot kitevő kamatot, miközben az államadósság nem csökken, hanem folyamatosan nő!
• hiszen kormánya alkotmánysértések, törvénysértések és hazugságok áradatával tévesztette meg 2004. december 5-e előtt a magyar nemzet határok fölött átnyúló, békés egységesülését kimondani hivatott népszavazásra készülő magyar polgárokat!
• hiszen büntetlenül hagyta a 2006. szeptember 17-én kiszivárogtatott, balatonöszödi országkáromlást!
• hiszen a dicsőséges, 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulóján, 2006. október 23-án Budapesten rendőrruhába bújtatott, dühöngő martalócok tüzet nyithattak békés emlékezőkre, és az utca porába taposhatták a magyar nemzeti lobogót!
• hiszen a budapesti parlament 2007. december 17-én több mint négyötödös többséggel, olvasatlanul szavazta meg a Magyar Köztársaság szuverenitását gyakorlatilag felszámoló lisszaboni szerződést!
• hiszen életellenessé vált: a legfőbb bírói testület, az Alkotmánybíróság olyan törvény elfogadását kényszerítette ki, amely lehetővé tette a 18. életévüket betöltő ifjaknak, hogy egész életükre kihatóan, művi úton meddővé tétessék magukat!
• hiszen ugyancsak az Alkotmánybíróság, a legsúlyosabb törvénysértést is vállalta, amikor immár három éve tevőlegesen akadályozza a népfelség érvényesülését: három éve késlelteti a második népszavazás kiírását a külhoni magyarok magyar állampolgárságának ügyében!
• hiszen az Alkotmánybíróság megalakulása óta alkotmányt sértő módon működik és a 21 év alatt meghozott összes határozata de jure semmis.

A magyar társadalom erkölcsi megújulása nem anyagi létünk függvénye. A szentek, szabadítók, élenjárók, mint példaképek minden felnövő nemzedék számára a jövőbe vetett hit táplálói, a remény éltetői. Ők alakítják az új nemzedék lelki arculatát. Példaképekre, erkölcsi példamutatásra mindenkor, de erkölcsi megújulásunkhoz jelen időnkben különösen nagy szükségünk van

Ennek érdekében 

1.Támogassa és szorgalmazza Petőfi Sándor halála körülményeinek teljes feltárását, a magyar nemzetre erőltetett történelmi hamisítás megszüntetését.

2.A politikusbűnözés és korrupció felszámolásával állítsa helyre a választott népképviselők iránti bizalmat.

1.§.A magyar nép önrendelkezési igényének érvényesítését

A megoldás alapvető eszköze a szabadság és egyenlőség elvére épülő önrendelkezés, amely minden nép természetes és elidegeníthetetlen joga, 1977 óta az ENSZ Közgyűlése által elfogadott kötelező jellegű alapjog

Ennek érvényre juttatása érdekében

3. A magyar nép kinyilatkoztatott önrendelkezési igényét rögzíteni kell a magyar alkotmányban és új nemzetstratégiát kell kidolgozni önrendelkezési jogának érvényesítésére.

4. Az önrendelkezési jog érvényesítésének legfőbb eszköze a népakaratot kimutató népszavazás. Elvárjuk, hogy a Magyar Kormány adjon meg minden lehetséges támogatást a népszavazások lebonyolításához, és az önrendelkezési jog érvényesítéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtéséhez. Képviselje a kinyilatkoztatott népakaratot minden illetékes fórum és kiemelten az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt. 

5. A minden népet megillető önrendelkezési jog jegyében zajló magyar önrendelkezés folyamatában vállaljon, alkotmányos alapon, védőhatalmi státust a Kárpát-medencei elszakított területeken élő magyar nemzeti közösségek iránt.

2.§. Igazságot Európának

A magyar kérdés rendezése nem tűr halasztást!

2010. június 4-én lesz 90 éve annak, hogy az I. világháborút lezáró, Trianonban aláírt békeszerződéssel a győztes hatalmak érvényesítették a már a háború előtt megvolt szándékaikat: a korábban a Magyar Királyságban élő és 1222 óta írott alkotmánnyal rendelkező, jogállamiságból Európának példát mutató országban államalkotó szerepet játszó magyar nemzetet hétfelé szaggatták, és 3,5 millió magyart megkérdezése nélkül, akarata ellenére idegen uralom alá kényszerítették. A II. világháborút lezáró, 1947. február 10-én aláírt párizsi béke Magyarország számára egy újabb diktátum, egy második Trianon volt, amely túltett az elsőn: Magyarországtól újabb területeket csatoltak el, népünket a háború befejezése után tovább gyilkolták. A párizsi békét követően a kommunista berendezkedésű magyar állam megfeledkezett elcsatolt nemzettársairól, akikkel szemben alkotmányos kötelezettségei voltak. Ma, amikor az Európai Közösség (Európai Unió) „a szabadság, a jog, a biztonság” térségévé kíván válni, nem lehet kettős mérce alkalmazását többé egyetlen néppel – így a magyarral – szemben sem fenntartani. Ezért, amikor ma, 90 évvel az I. világháború lezárása után azt mondjuk: Igazságot Magyarországnak, az tulajdonképpen azt jelenti: Igazságot Európának!

Az igazság érvényre juttatása érdekében

6. Kezdeményezze az I. világháborút lezáró trianoni és a II. világháborút lezáró párizsi béke fölülvizsgálatát, a magyar nép további hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését és igazság szolgáltatását a magyar nép számára.

3. § Egységes magyar nemzetet

A magyar nemzet politikai egységének helyreállítása egyik legsürgősebb feladatunk. A Magyarok Világszövetsége – Alapszabályába foglalt kötelessége szerint eljárva 2004-ben népszavazást kezdeményezett annak érdekében, hogy - a magyar politikai osztály által ígéretük ellenére mindeddig elszabotált - jogszabály módosítással a magyar állampolgárságot minden magyar ember meg- illetve visszakaphassa. A népszavazás érvénytelensége mellett is az IGEN-ek győzelmét mutatta. A Magyarok Világszövetsége erkölcsi kötelessége e kérdés megoldását sikerre vinni. Ezért is kezdeményezte második alkalommal e tárgyban újabb népszavazás kiírását. A jogszabályi módosítás során a Magyarok Világszövetsége az eljárásra az érintettek egyoldalú nyilatkozattételét ajánlja, melynek következményeként a nyilatkozók állampolgárságukat a nyilatkozattétel napjával megszerzik.

A magyar nemzet politikai egységének helyreállítása érdekében

7. Kezdeményezze és támogassa az Állampolgársági törvény módosítását úgy, hogy minden magyar, akit magyar állampolgárságától a trianoni békeparanccsal – vagy egyéb úton, de – akarata ellenére fosztottak meg, valamint az ő leszármazottaik magyar állampolgárságukat visszanyerhessék minden különösebb előfeltétel, például áttelepülés nélkül is.

8. Kezdeményezze és támogassa a csángó magyarok áttelepülés nélküli állampolgárság szerzését.

4.§Magyar nemzeti kultúrát és oktatást  

A magyar szellem Európa egyetlen népénél sem hátrább való. Alkotásai – a hieroglifáktól a nem euklideszi geometrián át a holografikus világmodellig – a világ szellemi életében kiemelkedő jelentőségűek. A globális nyomástól szenvedő, kultúráját veszítő népek között a magyar szellem eredményeire támaszkodni mindenkor kötelességünk. Ezen alkotások a magyar nép kincsét képezik. A magyarságtudományok művelésének az egész magyar nemzetre gyakorolt hatása helyes önismeretünk kialakítását, nemzeti önbecsülésünk helyreállítását segítheti, ezáltal felbecsülhetetlen erőt, energiát adhat a társadalmi Fordulat megvalósításához.

Ennek érdekében

9.Tegye a közoktatás feladatává a magyarságtudományi ismeretek, tudományok tanítását.

10. Kezdeményezze a finnugor származáselmélet fölülvizsgálatát.

5.§ a) Gyarapodó magyar nemzetet 

Magyarország népességének lélekszáma – a betelepülések növekedésének ellenére is, a nagyon rossz halálozási mutatók és a születésszám csökkenése következtében – évente egy kisváros lélekszámával csökken. A fiatal családok egyre idősebb korban, egyre kevesebb gyermek megszületését vállalják. Ennek hatására a generációváltás lassul, azaz a népességfogyás tovább gyorsul illetve megállíthatatlanná válhat.

A magyar nemzet lélekszámának gyarapodása, egészségének javítása és Kárpát-medencei jelenlétének erősítése érdekében:

11. Kezdeményezze és támogassa mindazokat az intézkedéseket és jogszabályokat, amelyek a magyar családok gyermekvállalását és - nevelését ösztönzik, elősegítik és támogatják, így különösen

1. a személyi jövedelemadó rendszeréről a családi jövedelemadó rendszerére történő átállást; 
2. a négygyermekes családok adómentesítését;
3. a családbarát munkahelyek és kisgyermek-ellátó intézmények kialakítását a verseny - ill. a közszférában egyaránt;
4. a főállású anyaság intézményének kiterjesztését; 
5. a 20-25 év közötti gyermekvállalást.

5.§ b) Gyarapodó magyar nemzetet

A magyar nemzet Európa legbetegebb nemzetévé vált, amit többek között bizonyít az, hogy a legfőbb elhalálozási okok – a daganatos illetve érrendszeri megbetegedések – aránya az európai átlag 3-4-szeresére emelkedett, szükségesnek tartjuk, hogy azonnali költségvetési és jogszabályi intézkedéseket kezdeményezzen ennek az állapotnak a visszaszorítására.

A magyar nép egészségének megvédése érdekében

12. Tegyen költségvetési és egyéb intézkedéseket az egészséges életvitel terjedése illetve a káros szenvedélyek visszaszorítása érdekében. 

13. Biztosítsa minden magyar állampolgár számára az elérhető, megfelelő betegségmegelőzést és gyógyítást alap- és szakellátás útján is.

5.§ c) Gyarapodó magyar nemzetet

A magyarság Kárpát-medencei jelenlétének erősítése céljából kezdeményezzen és támogasson minden olyan intézkedést, amely

• megkönnyíti a Kárpát-medencén kívül élő magyarok bevándorlását Magyarországra;
• csökkenti a többségi nemzetbe való beolvadást az elszakított területeken;
• csökkenti a magyarok kivándorlását a Kárpát-medencén túli területekre;
• rendezi és szabályozza a magyarországi cigányságnak a magyar nemzettel közös Kárpát-medencei életét.

 Ennek érdekében

 14.Juttasson a GDP 1 %-át meghaladó támogatást a határon túl élő magyarság részére.

15. A magyarországi cigányság ügyében összhangba kell hozni a szociális támogatások kifizetéseit a befizetésekkel.

6.§ Megálljt a kiszolgáltatottságnak és az elszegényedésnek

A magyar lakosság Európa mércéjével mérve szegénnyé és kiszolgáltatottá vált a kommunista állam kisemmiző majd a „rendszerváltó” magyar állam kifosztó gazdaságpolitikája következtében. A kiszolgáltatottság a magyar nemzetet védtelenné teszi a gazdasági gyarmatosító törekvésekkel szemben.

A kiszolgáltatottságának valamint a szegénység csökkentésének érdekében

16. Hozza nyilvánosságra az 1982 óta keletkezett államadósság dokumentált történetét.

17. Követeljen jóvátételt a Szovjetunió utódállamaitól az 1956-os szovjet katonai agresszió okozta károk enyhítésére.

18. Azonnali hatállyal kezdje el a kommunista magyar állam által elkobzott, 25 ezer milliárd Ft értékre tehető károk megtérítését állampolgárai részére; csak olyan költségvetési és pénzügyi politikát támogasson, amely szavatolja, hogy az államadósság és kamatainak törlesztésére fordított összeg egyetlen évben se haladja meg saját állampolgárainak kártalanítására fordított összeget.

19. Kezdeményezzen haladéktalanul és támogasson – már az országgyűlési ciklus első teljes évében is – minden olyan intézkedést és jogszabály módosítást, melynek hatására az országgyűlési ciklus befejező évére felére csökken a létminimum alatt élők száma Magyarországon.

20. Vállalja, hogy gazdaságpolitikai intézkedéseivel eléri, hogy a lakosság nettó átlagjövedelme az országgyűlési ciklus végére eléri az Európai Unió – bővítés előtti – 15 tagállama átlagának 60 %-át.

21. Kezdeményezze, és támogassa a munkára vonatkozó szabályok (mint például a Munka Törvénykönyve) módosítását úgy, hogy a magyar vállalkozások fejlesztése mellett a munkavállalók védelmének szintje elérje a legnagyobb biztonságot nyújtó európai országok szintjét.

7.§.Nemzeti tulajdonba a magyar földet és a természeti kincseket  

Az elmúlt 20 évben - a politikai osztály elhibázott és súlyosan nemzetellenes gazdaságpolitikai és jogszabályalkotói tevékenysége következtében - Magyarország elvesztette termelő eszközei tulajdonjogának jelentős hányadát. Kiszolgáltatottá vált a globális gazdasági terjeszkedésnek, jelentős mértékben szűkítve a magyar nép természetes életfeltételeit.

A magyar föld és más természeti kincsek nemzeti tulajdonban és hasznosításában maradásának érdekében

22. Kezdeményezze az Európai Unióval kötött szerződések, valamint a hazai jogszabályok módosítását annak érdekében, hogy

1. a földet vonják ki a tőke szabad áramlásáról szóló fejezet hatálya alól;
2. a magyar parasztság a más európai országokban élő parasztsággal azonos mezőgazdasági támogatásban részesüljön;
3. a magyar föld magyar tulajdonban maradjon.

23. Kezdeményezzen olyan jogszabály módosítást, amely rögzíti, hogy a magyar vízkészlet- és energiaforrások és az azzal való gazdálkodást végző vállalatok kizárólag magyar közösségi tulajdonban maradjanak, illetve kerüljenek.

8.§.Nemzeti érdekérvényesítést az Európai Unióban

Az Európai Unió keretén belüli nemzeti érdekérvényesítés Magyarország csatlakozása óta rendkívül gyenge hatékonysággal működik. A magyar nemzet számára létfontosságú területeken az eddiginél jelentősen nagyobb diplomáciai és egyéb súlyt kell képviselnünk. A magyar állam nem róhat olyan terheket a magyar népre – az Európai Unióra való hivatkozással –, mely azt Európa más népeivel szemben kiszolgáltatottá teszi.

Ennek érdekében

24.  Indítványozza a magyar mezőgazdasági termelőket sújtó kárt okozó intézkedések visszavonását.

25.  Enyhítse azokat az EU által megkövetelt intézkedéseket, amelyek a magyar gazdaság és a vállalatok működőképességét nehezítik vagy lehetetlenné teszik.

26.  Garantálja, hogy a közbeszerzésekre és a hazai beruházásokra vonatkozó pályázati felhívásokban megfogalmazott feltételek ne zárhassák ki a magyar vállalatokat, hanem biztosítsanak valós lehetőséget számukra.

27.  Alakítson ki szorosabb kapcsolatokat velünk rokonszenvező országokkal (Lengyelország, Horvátország, Olaszország és más közép-európai országok), kössön velük stratégiai szövetséget.

9.§.Gyarmatosítás elleni védelmet 

Izrael Állam elnökének 2007. október 10-i beszéde, melyet Tel-Avivban, a Kereskedelmi Irodák Szervezetének éves közgyűlésén mondott, megszabta a felvásárlás módszerével folyó zsidó birodalomépítés fő csapási irányait: Manhattan, Lengyelország, Románia és hazánk, Magyarország.

Számunkra ez a jövőkép elfogadhatatlan!

Izrael gazdasági térhódítása Magyarországon nem mosható össze az egyéb idegen tőke beáramlásával. Különbséget kell tenni a politika-semleges tőkeáramlás és a hódító szándékú, államilag támogatott tőke gazdasági terjeszkedése között. Ez utóbbi nem jár egyedül. A gazdasági hódítással párhuzamosan az új gyarmatosítás immáron klasszikus hatalombiztosító eszköztára is bevetésre kerül:

• olyan játékszabályok bevetése, amelyek a demokratikus látszat megőrzése mellett biztosítják a háttéruralmat (kifejlett formájában ez az Egyesült Államok típusú kétpártrendszer),
• a politikai elit korrumpálása,
• a politikai kultúraépítés eszközeinek monopóliuma,
• a rendszer bírálóinak módszeres démonizálása,
• a tanügy megszállása,
• az egészségügy ellenőrzése 

Mindezeken túlmenően mára sikerült Izrael ügynökeinek Magyarországon leépíteni a honvédséget, átprogramozni a politikai rendőrséget (NBH és REBISZ), sőt az INKAL SECURITY Kft. alakjában a létrehozni a társadalmi ellenőrzés és erőszak alkalmazásának eszközét is. Az INKAL SECURITY Kft. színre lépése a 2006. október 23-i szemkilövős, viperás vérengzések alkalmából akaratlanul is az IRGUN terrorszervezetet juttatják eszünkbe.

Magyarországon a cigányok által elkövetett magyarellenes atrocitások száma párhuzamosan növekszik az izraeli gyarmatosítás mértékével. Ma még nem tudjuk biztosan, hogy e párhuzamosság mögött létezik-e okozati összefüggés vagy sem.

A magyarság világszerte aggodalommal és növekvő felháborodással kíséri az izraeli gyarmatosítás kiteljesedését hazánkban.

A térhódítás visszaszorítása érdekében

28.  Szólítsa fel Izrael Államot, hogy haladéktalanul szüntesse be hódító politikáját Magyarországon.
Ennek folytatása előbb-utóbb a Közel-Kelethez hasonlóan destabilizálja térségünket. Ez végső soron senkinek sem érdeke.

10. §. Éltető alkotmányos rendet, működő jogállamot

Az éltető alkotmányos rend, a működő jogállam kialakítása és a nemzeti érdekérvényesítés érdekében mára elodázhatatlan feladattá vált. A Szent Korona értékrenden alapuló új magyar alkotmány (Alaptörvény) megalkotása, mely méltatja a keresztény örökséget, s melynek célja az évezredek alatt kiérlelt, jellegzetesen magyar Alkotmány útjához való visszatérés, a megszakadt jogfolytonosság helyreállítása alapvető feltétele a társadalmi Fordulatnak.

Ennek érdekében

29.Indítványozza a politikai döntéshozóknak és az ország választópolgárainak – népszavazással megerősített – törvény elfogadását, amely kimondja:

1. a jelenkori magyar állam – közéletünk alkotmányos hagyományaihoz kötődően - a történelmileg létezett magyarországi államrendszerekkel folytonosnak tekinti magát, elítéli az önkényuralom minden formáját, az elmúlt önkényuralmi rendszerekkel mindennemű közösséget és folyamatosságot megtagad;
2. az országgyűlés elrendeli Magyarország alkotmányos jelentőségű jogszabályainak (jogalkotásának és államszervezetének) négy éven belül történő felülvizsgálatát, majd országgyűlési megerősítését és új törvények megalkotását azért, hogy mind a történelmi folyamatosság, a magyarországi alkotmányos gondolkodás hagyományai, mind a jelenkor társadalmi-nemzetpolitikai követelményei kellő súllyal érvényesüljenek.

30.Kapjon különösen meghatározó szerepet

1. a magyar nemzet azonosságának és értékeinek megőrzése államhatárokra tekintet nélkül;
2. Magyarország Szent Koronájának azon – minden államformában tiszteletben tartandó – eszméje, amely szerint
   • a) a megosztott és ellenőrzött (az önkényuralommal összeegyeztethetetlen) hatalom forrása az önrendelkező nemzet;
   • b) az állam és nemzet főhatalmát a Szent Korona jelképezi és egyben megszemélyesíti , mint a főhatalom alanya;
   • c) A Szent Korona minden tulajdon forrása az országon belül, s jelképe nemzetközi tekintetben;
   • d) az együtt élő magyarok és nem magyarok nyelvre, sajátos hagyományokra és vallásra tekintet nélkül szerves közösséget alkotnak egy magasabb rendű közös cél szolgálatában;
3.  az elszakított magyar nemzeti közösségek (népcsoportok) szellemi és anyagi létfeltételeinek, önrendelkezési jogának szavatolása, érvényre juttatása mind a belső, mind az államközi viszonyokban;
4.  a magyar és más közép-európai együtt élő népek érdekközösségének és együttműködésének erősítése és szolgálata, különös tekintettel Magyarország és a Kárpát-medencei közös lét (kultúra, gazdaság, politika) iránt a múltban és jelenben kötődést mutató személyekre és közösségekre, a Duna-völgyi népek közös sorsára és önkormányzati, demokratikus hagyományaira.

Budapest, 2010. március 15-én

A Magyarok Világszövetsége

  (MVSZ Sajtószolgálat alapján szerk.)