2009. szeptember 25.  Külföld

Bajnai Gordon szeretné átcsoportosítani az adóterhek egy részét a munkáltatókról a fogyasztókra és a gazdagokra; a Fidesz az elmúlt hét évben még az apró reformokat is hevesen elvetette; a magyarok már hozzászoktak a nadrágszíj meghúzásához – többek között ezek a kijelentések szerepelnek a The Economist hazánkról szóló elemzésében.

A brit lap által ünnepelt adópolitikáról Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke korábban kifejtette: „Teljességgel elfogadhatatlanok a családok és elsősorban a nagycsaládosok számára a bejelentett megszorító intézkedések.” Az elnök arról beszélt, hogy Európa minden országát válság sújtja, ugyanakkor nincs olyan ország Magyarországon kívül, ahol úgy kezelnék a válságot, hogy a családokat különféle megszorító intézkedések érik. Ennek következtében a gyermekeket nevelő családok százezrei kerülhetnek a nyomorszintre, vagy az alá – mondta Szabó.

A Magyar Nemzet korábban beszámolt arról: több szakember is alkotmányellenesnek tartja azt a jogszabályt, amivel az átmeneti kormány lényegében megadóztatja a családi pótlékot. Varga Mihály, a polgári kormány pénzügyminisztere korábban jelezte: 2009 július 1-jétől jelentősen nőtt (és 2010-ben tovább növekszik) a hazai vállalkozások, a családok és a magánszemélyek adóterhe.

A válság évei után a magyarok már hozzászoktak a nadrágszíj meghúzásához, és bár Magyarország azon EU-tagállamok között van, amelyek a leginkább megszenvedték a recessziót – a gazdasági teljesítmény az idén 7 százalékkal csökken, ennél jobban csak Romániáé és a balti köztársaságoké esik vissza –, a kilátások most már jobbak, köszönhetően az utóbbi időszak takarékossági intézkedéseinek is – áll a The Economist pénteki írásában.

Mindennel meg vannak elégedve

A vezető brit gazdasági-politikai hetilap elemzése szerint a magyar kormány az idén a bruttó hazai össztermék (GDP) nem kevesebb mint 3,8 százalékának megfelelő kiadáscsökkentést hajtott végre, legnagyobb mértékben a szociális kiadásokat és a közszférabeli fizetéseket visszafogva. Ezek a kiadáscsökkentések csak tetézik a korábbiakat, amelyekkel sikerült az államháztartási hiányt a 2006-ban mért 9,2 százalékos GDP-arányos szintről 2008-ra egészen 3,4 százalékig csökkenteni.

A Bajnai-kormány jövőre a GDP-érték további 1,7 százalékának megfelelő kiadáscsökkentést tervez, hogy a deficitet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által jóváhagyott 3,8 százalékon lehessen tartani. E kiadáscsökkentések és az IMF által nyújtott hitel együttesen markáns hatással jár. A forint elleni roham veszélye múlóban, a zömmel külföldi kézben lévő bankok – sokak félelmeire rácáfolva – nem omlottak össze – áll a The Economist pénteki írásában. A lap helyzetismertető elemzése szerint a forint még nem tért teljesen vissza arra a szintre, ahol a pénzügyi válság előtt volt, de a magyar jegybank már el tudta kezdeni a kamatcsökkentést.

A hétköznapi lakáshiteladósokra, akik közül sokan svájci frankban vették fel kölcsönüket, még mindig nagy teher nehezedik. Mindezzel együtt is azonban Oszkó Péter pénzügyminiszter hangsúlyozta a lapnak: az IMF-hitelkeret futamidejét jövő októberig meghosszabbították, és a kormány ismét fel tud hajtani piaci finanszírozást.

Még több „reformot”?

A The Economist szerint a szocialisták valószínűleg elveszítik a jövő évi választásokat, így Bajnai Gordon miniszterelnöknek nem sok ideje maradt a közszolgáltatási szféra reformjára. A kormányfő szeretné átcsoportosítani az adóterhek egy részét a munkáltatókról „a fogyasztókra és a gazdagokra”. Máris csökkentette a társadalombiztosítási hozzájárulást, abban a reményben, hogy növelni lehet a jelenleg 55 százalékos magyarországi foglalkoztatási rátát, amely egyike a legalacsonyabbaknak az EU-ban. A kormány emellett fokozatosan 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt.

A folyóirat szerint Magyarországon igazából a közkiadási szféra minden területének felülvizsgálatára lenne szükség. A karcsúbb állam megteremtése nagy reformokat igényel. A választások valószínű győztese, a jobbközép Fidesz viszont az elmúlt hét évben még az apró reformokat is hevesen elvetette, a pénzembereknek történő kiárusításnak nevezve azokat, vagy olyan katasztrófának, amely szegénységre ítéli az országot – írta a The Economist.

Magyarország alapvető problémái – csakúgy, mint más országokéi – a termelékenységnövekedéstől elszakadó béremelkedésből, valamint a túl nagyvonalú szociális kiadásokból erednek. Derűlátónak tűnhet az a feltételezés, hogy Magyarország Európa többi részéhez hasonlóan most már levonta a tanulságokat – fejeződik be a The Economist írása.

Nem ír a valóságról. A deformációt az okozza, hogy a GDP 2/3-át külföldi tőke állítja elő, amely nem adózik a magyar államnak. Valamint a magas jegybanki kamattal milliárdok mennek ki az országból.Valamint a Európához képest magasra emelt hitel törlesztési kamat fizetés is nagy teher az országnak. A biztos hitel fizetés miatt kell tovább csökkenteni a szociális kiadásokat.

Forrás: MNO