2012. július 19. Közélet

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1932. július 18-án született Kertész Ákos Kossuth-díjas író (megfelelt a tudományos marxista feltételeknek) , aki manapság messze szülőhazájától, Kanadában eszi a száműzöttek keserű kenyerét. Tudjuk, ő volt az, aki nem oly rég genetikusan alattvalónak nevezte a magyart. Olcsó megoldás lenne a mostani születésnapon felidézni ezt az elhíresült kijelentést, s a körötte zajló vitát. Én más utat választottam. Születésnapi köszöntésül a legutolsó, tavaly megjelent Kertész-regényt mutatom be az olvasónak.

Tavaly jelent meg Kertész Ákos legutolsó regénye. Címe: Tigrisbunda. A könyvet a Noran Libro adta ki 172 oldalon. Zsebkönyv formátum, nagy betűk, könnyen fogyasztható lektűr: néhány óra alatt el lehet olvasni ezt a Kertész-opuszt.

A könyv fülszövegben ezt írja a szerző:

„Tudom, hogy ami az embert nem pusztítja el, az megerősíti, s azt is, hogy aki boldog bír lenni, amíg más boldogtalan, az hitvány ember.”

A könyv mottója Szécsi Margit verséből való, s némileg megmagyarázza a regény címét:

„Több a csíkos bunda ár
mint az atléta-mezé –
világ ura, végy be engem
fenevadjaid közé.”

A regény főszereplője Márkus Szandra. Talált gyerek, szüleit tehát nem ismeri. A cselekmény helyszíne: Fejérvámos nevű város.

A regény további fontos szereplői: Gölley Géza országgyűlési képviselő, alpolgármester; Járai László és öccse, Járai János (beceneve: Travolta), aki Márkus Szandra vőlegénye; dr. Kiss Gábor polgármester, felesége, Ilona, valamint lánya, Ramóna.

Szandra a regény központi alakja. Róla nemcsak azt tudjuk meg, hogy nevelőintézetben nőtt fel, hanem azt is, hogy cigány, bár Szandra ezt homályosan fogalmazza meg:

„Semmit sem tagadok, azt mondtam, nem tudom. Úgy találtak. Lehetek roma is.”

(i. m. 27. o.)

Travolta anyja (és annak nővére, Joli néni) nem nézi jó szemmel a fiú szerelmét, mert Szandra cigány. Ezt a lány nehezményezi is, de Travolta megnyugtatja, hogy csak az irigység beszél belőlük. Mindenesetre Szandra szájából elhangzik egy kis „magyarozás”:

„- És a magyarok? Ilyenek mint a Muter meg a Joli néni, aki mindig uszítja…?

- Ők meg irigyek. Szeretnének olyan szépek lenni, mint te, de fiatalon is rondábbak voltak….”

(i. m. 37. o.)

A magyar „Muter” és Joli néni tehát fiatalon is rondábbak voltak, mint a szép – s mint kiderül: a magyaroknál sokkal okosabb – cigány lány.

Szandrában persze él és virul a kifejlett kisebbségi öntudat, s ennek hangot adva szép magyarsággal így beszél leendő anyósáról:

„Azt hiszi, különb nálam, mert a többséghez tartozik, pedig picsámon a szőr is többet ér. Egy fasiszta, egy náci! Egy önálló gondolata nincs, csak a sötét fejű nővérét szajkózza!”

(i. m. 40. o.)

Szandra – látjuk – megindult az integráció rögös útján, nyelvezete és érvrendszere is erről tanúskodik.

S most hagyjuk magára egy időre Szandrát, foglalkozunk a város polgármesterével. Mert dr. Kiss Gábort és a cigánylányt hamarosan összehozza a sors, a megtervezett véletlen.

Nézzük meg, hol lakik a polgármester és családja. A regény 13. oldalán ezt olvassuk:

„A szilasvölgyi villanegyedben hárman ülnek a reggelinél, dr. Kiss Gábor polgármester, a felesége, Ilona, kissé molett, finom arcú asszony, középiskolai tanár, és a lányuk, az érettségiző Ramóna.”

Kiss „apja tehetetlensége és az orvosok közönye” miatt fiatalon elvesztette az anyját. Bosszút akart állni, s ezért ment jogi egyetemre (?!). Pályája szépen alakult, az elbeszélés idején a városka villanegyedében lakik. Az elbeszélő részletesen mesél is erről a helyről:

„Szilasvölgy kissé régimódi, de még mindig elegáns lakónegyed – vagy tíz perces autóútra a városközponttól; amolyan másodosztályú ’Rózsadombja’ Fejérvámosnak. Az ’igazi’ jobb emberek és újgazdagok a Szilas folyó túlpartján, a Harangláb-hegyen laknak, ahová a város egyetlen, már a rendszerváltás óta épült hídja, a Kétpúpú (hivatalosan: Berzsenyi híd) vezet; dr. Kiss Gábor viszont itt, a Szilasvölgyben él családjával felesége nagyapjától örökölt ’kúriájában’, melyet nemrég modernizáltak ugyan, de finom ízléssel, hogy eredeti kisnemesi patináját megőrizze.”

(i. m. 16. o.)

Végre megtanulja az olvasó, hogy a regénybeli polgármester a szilasvölgyi villanegyedben él, de a regény 41. oldalán megrémül. Ezen az oldalon ugyanis ez áll:

„Szilasligeten, a Kiss rezidencián, szintén lefekvéshez készülődnek.,..”

Szilasvölgyből egy csapásra Szilasliget lett, még jó, hogy a polgármester neve Kiss maradt (mert mostantól lehetne Nagy is, ugye).

Térjünk vissza a szép cigánylányhoz. Szandra a város főiskolájára jár, informatikusnak készül. Tanult, művelt lánynak hiszi magát, holott így beszél:

„Annak a rétegnek, aki a színvonalat igényli, van internetes hozzáférése, viszont nincs ideje.”

(i. m. 67. o.)

Látjuk, a vonatkozó névmás helyes használatát a fejárvámosi főiskolán nem tanítják („a rétegnek, aki” helyett magyarul ezt mondjuk: „a rétegnek, amelyik”), illetve maga az elbeszélő slendrián. De most születésnapot ülünk, nem bántjuk Kertész Ákost. Maradjunk abban: Szandra a hibás.

Ezt jelzi az is, hogy amikor a regény végén a polgármester felviszi Szandrát a környékbeli hegyen álló vadászházba, a lány így értékeli a szocreál stílusú épületet:

„Ezt a magyar vidéki káderízlést, amit az új polgári hatalom leörökölt, Hollywoodban nem ismerik.”

(i. m. 92. o.)

Hát… nem tudom. Én se leörökölni, se felörökölni nem bírtam semmit, igaz, Hollywood is idegen világ nekem. Egyébként ez a vadászház tényleg érdekes hely. A regény 97. oldalán azt olvassuk, hogy Szandra a vadászházban föltesz egy CD-t, majd két oldallal később az elbeszélő arról tudósít minket, hogy „dr. Kiss már várja a szám megváltó végét, de a DVD-n újabb szám jön.” Hogy két könyvoldalnyi idő alatt hogyan lett a CD-ből DVD – nem tudom. Ez a regényírás titka. A kertészi műhelytitok.

No de most lássuk, voltaképp mi is történik ebben a regényben. Néhány szereplőt már bemutattam. Travolta és a szép cigánylány szeretnének összeházasodni, de nincs lakásuk. Az a tervük, hogy megzsarolják a polgármestert. Szandra minden reggel kiáll a város központjába vezető útra, hátha felveszi a polgármester autója. S ha felveszi, akkor elcsábítja a polgármestert, a vőlegénye pedig titokban kamerával rögzíti a szerelmeskedésüket. Ha kész a filmecske, lehet zsarolni szegény polgármestert, aki a lebukás helyett bizonyára kiutal egy üres lakást az ifjú párnak.

A terv azonban nem sikerül. Pontosabban az a része „sikerül”, hogy Szandra lefekszik a polgármesterrel, de kamera nincs sehol. Szandra önként adja oda magát az öregedő férfinak, mert megsajnálja.

De ne rohanjunk előre, mert vannak ám még más szereplők is a regényben. Itt van például a kínai kereskedő, aztán Garaba, a kutyamenhely vezetője, a polgármester sofőrje, a jegyző, stb. Az egész városi „elit” korrupt, gazember – a polgármester kivételével. Ez az, amit Szandra és vőlegénye nem tudnak: azt hiszik, dr. Kiss Gábor is korrupt ember.

A fejesek egyik „üzlete”: a kutyabunda-csempészet. A kutyamenhelyen megölt kutyákat leplombált teherautóval viszik ki az országból, a kínai kereskedő segédletével. Ezt a csempészetet éppen a polgármester lánya, Ramóna fedezi fel, s ő az, aki a szép cigánylánnyal összefog az ügy feltárása érdekében.

A másik „üzlet”: a városi szennyvíztisztító ügye. A város fejesei a tervezett szennyvíztisztító ügyében egymás között leosztják a lapokat, kizárva a pályáztatásból a legolcsóbb és a legkorszerűbb technológiát, amelyet a CWS nevű kanadai társaság képvisel. A képviselőtestület megszavazza a legdrágább megoldást, amelyben Gölley képviselő és mások is érdekeltek. A polgármester azonban nem hajlandó aláírni a határozatot. Ezért amikor arról értesülnek a korrupt fejesek, hogy a leesett hó miatt a vadászházban szorult Kiss Gábor, s vele van a cigánylány is, terepjáróval valamennyien odasereglenek, hogy megzsarolják a polgármestert: vagy aláírja a többségi határozatot, vagy szétkürtölik, hogy Szandrával itt töltötte az éjszakát.

A regény kulcsfigurája természetesen – mint már említettem – Szandra. Végül is az eredeti tervnek megfelelően elmegy a vadászházba a polgármesterrel, de a nagy hó miatt a vőlegénye és annak testvére nem tudják követni, a kamerázás tehát elmarad. Szandra rádöbben arra, hogy a polgármester nem gazember, ezért föltárja előtte a kutyabunda-sztorit. Szandra átlátja az összes városi gazemberséget: egyedül ő, a cigánylány képes erre. Hozzá képest minden magyar hülye.

Szandrában van is bőven öntudat. A regény elején például ezt mondja vőlegényének:

„Mert mindig én vagyok az, aki kikaparja másoknak a gesztenyét! A lelenc, a roma kurva, még ha a fejemben több van, mint a Főiskola összes tanárának együtt, mert nem csak az informatika van a zsigereimben, én tizenöt évesen már a Bűn és bűnhődést olvastam, amiről ti azt hiszitek, a legújabb amerikai krimi… de pofára a Márkus Szandra csak egy ágrólszakadt, mutatós roma csaj, akit be lehet dobni csalinak, mi?!”

(i. m. 38. o.)

Amikor a vadászházban Szandra elmondja a polgármesternek a kutyabunda-sztorit, dr. Kiss Gábor megkérdezi: honnan tudja mindezt? Szandra válaszából már nem a cigánylány magányos fölénye, hanem a plebs öntudata szól:

„A kussoló, sunyító, csöndes többség, polgármester úr, többet tud, mint ti odafönn sejtenétek.”

(i. m. 109. o.)

A regény végén minden fontos szereplő a vadászházban van, s nagy kavarodás támad, még fegyver is elsül. Szandrát Gölley lövése eltalálja, de a lány fölépül sérüléséből. A rossz elnyeri büntetését, a korrupt fejeseket elviszik a rendőrök, a kutyamenhely vezetőjét, Garabát fölfalják a kutyák – a jó pedig elnyeri méltó jutalmát. A regény végén a CWS nevű - fentebb már említett - kanadai cég torontói központjában ajánl föl állást az informatikusként dolgozó Szandrának, s Travoltának, aki időközben feleségül vette a lányt.

Mi hát ennek a regénynek az üzenete? Szandra mondja ki a vadászházban:

„Itt a fenevadak törvénye uralkodik. Bele kell bújnunk a tigris bundájába, ha élni akarunk.”

(i. m. 116-117. o.)

Íme, a könyv címének a magyarázata. De valahogy ez a tigrismotívum sem sikerül Kertész Ákosnak, hiszen a következő oldalon már azt mondja a lánynak a polgármester: „te is farkasbőrbe akartál bújni, mint mi, neked sem sikerült, ahogy nekünk sem… ez nem a mi formánk…” (i. m. 118. o.) Az olvasó pedig csak hümmög, hogy akkor most tigris vagy farkas? Mert azért ez nem mindegy. A választ nem tudjuk meg, de Szandra kimondja a nagy tanulságot: „ne akarjon fenevadat játszani, aki nem annak született”. (142. o.)

Mit mondjak: elég lapos „igazság”. Zárásul még két idézetet másolok ide, a két főszereplő jellemzésére.

Szandra egy alkalommal így vág vissza a szerelmének:

„Mit tudsz te, nem tudsz te semmit! Sose voltál kirekesztve… mint állami gondozott, mint roma, mint nő, aki nem lehet más, csak kurva…”

(i. m. 32. o.)

Aki tehát nem volt kirekesztve, nem roma, nem nő stb., az semmit sem tud. Kérem szépen: én sem tudok semmit. Rögvest el is hallgatok.

A másik idézet Travolta szájából hangzik el. Amikor Szandra megkérdezi tőle, hisz-e a lélekvándorlásban, a fiú így válaszol:

„Én a kivándorlásban hiszek. Új-Zélandba, az jó messze van ide….”

(i. m.35. o.)

Hát így fest Kertész Ákos világa. Középpontban a mindenkit lepipáló cigánylány és az Új-Zélandra vágyó szerelme (végül is mindketten Kanadában kötnek ki, mint a könyv szerzője), s körülöttük - egy-két tisztességes embert leszámítva - a tigris- vagy farkasbőrbe bújt gazemberek. Kertész Ákos világa egyszerű és nagyon idegen.

Kérdés persze, miért írtam ilyen hosszan erről a vacak regényről. Azért, mert röviden nem lehet elmondani, mennyire rossz író Kertész Ákos. Ennek illusztrálására sok idézet szükséges. Hogy genetikusan rossz író a Kossuth-díjas száműzött? Nem tudom. Nem is érdekel. Én csak azt kívánom neki, a jövőben minél kevesebbet írjon. Hallgatni is tudni kell.

Egyébként pedig Isten éltesse Kertész Ákost!

Szabad Hirek