2009. november 23. külföld  (Németország)

Akkor mi van, kérdezi az ember. Sok hűhó semmiért? Vagy csak a profitért? Az igazság nehezen látható. Egyre több szakértő tartja a H1N1 jelenséget csak vírusszerűnek, és mutat rá, hogy hasonló esetek már a múltban is előfordultak, s akkor is, most is, az oltás többet ártott, mint használt. A valódi probléma a TBC, ami hasonló tünetekkel jár, mint a H1N1 influenza, de az ellen nem folyik komoly küzdelem, mert az nem termel annyi profitot.

Valahogy nem működik úgy a gépezet, ahogy beindítói szeretnék. Németországban a Deutscher Berufsverband der Umweltmediziner (a környezeti medikusok egyesülete) november 9-én kiadott egy nyilatkozatot, amelyben óvott az egyik nagy ellenszérum gyártó, a GlaxoSmithKline cég, termékétől, mert az rendkívül komoly problémákat okozhat. Kanadában, ahol a termék több halálesetet okozott, be is tiltották. Ron Paul, amerikai politikus, arról számolt be egy az informationcleringhouse honlapján megjelent videón, hogy már 1976-ban egy hasonló disznóinfluenza eset során a leküzdeni óhajtott influenza következményeképpen egy ember halt meg, az oltáséban viszont legalább huszonöt és több mint ötszázan szenvedték el az un. Guillain-Barre paralízist.Magyarországon minden propaganda ellenére november elején a H1N1 vírus ellen beoltottak száma még csak 1-2% körül mozgott, amikor a fő áramlatú média elhíresztelte, hogy Ukrajnában több száz ember halt meg az említett vírustól megfertőzve. Ez a trükk adta meg a kellő kezdeti lökést. November közepén már a lakosság 6%-a volt beoltva, állapította meg majdnem elégedetten a magyar média. Pedig kritikus külföldi lapok már kezdetben arról számoltak be, hogy az ukrajnai halálesetek legnagyobb része a tüdőpestis áldozata volt, ami hasonló tünetekkel jár, mint a H1N1 influenza, esetleg a betegek egy része mindkettőt elkapta. A honi média azonban csak néhány napja értesít arról, hogy Ukrajnában tüdőpestis (is) van, de korábbi hamis hírverését nem korrigálta.

A legnagyobb félelmet a híres 1918-as spanyolnátha járvánnyal történt összehasonlítás okozta. A hasonlóság valóban létezik, de másképpen, mint a H1N1 elleni oltást szorgalmazó cégek szeretnék. Ugyanis az amerikai National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) már 2008-ban megállapította, hogy az 1918-as járvány 20-40 millió halottja nem a nátha vagy a vírus áldozata volt, hanem igen agresszív baktériumok okozta tüdőgyulladásé. Dr. Lawrence Broxmeyer már előzőleg bizonyította, hogy az 1918-as pandémiát különösen olyan baktériumok okozták, amelyek mutáns formái a szárnyasok, disznók, marhák között elterjedt náthának és az emberi tüdőbaj-baktériumának..

Hiszen hogy is keletkezett az un. H1N1 vírus által okozott járvány? Mexikóban, egy hatalmas disznófarm-gyár közelében, egy La Gloria nevű falucska 3000 lakosának kb. a fele megbetegedett, hasonló tünetekkel, mint 1918-ban Haskell Conty-ban, Kansasban, ahonnan a nagy járvány elindult. De a betegek zömét nem a vírus elleni tamifluval kezelték, hanem egyszerű antibiotikával, és láss csodát, majdnem mindenki meggyógyult.

2009. június 3-án megjelent a kanadai Global Research honlapján William Engdahlnak egy cikke ezzel a címmel; „Sárközy titkos terve a disznóinfluenza elleni oltás kötelezővé tételére”. Engdahl megállapította, hogy „az egyetlen probléma a disznóinfluenza (H1N1) elleni oltással, hogy eddig sem a WHO (Világ Egészségügyi Hivatal), sem az US Government’s Center for Diseases Control (CDC) nem tudták sem elszigetelni, sem egy elektromikroszkóppal lefényképezni a H1N1 influenza “A” vírusát. Sőt, francia tudósok se tudták. Tehát a kötelező oltás elrendelése egy sohasem definiált vírus ellen legalábbis kétséges, mondta Engdahl. Amikor a CDC honlapján megjelent egy kép a H1N1 vírusról, Engdahl akkor sem változtatta meg véleményét. A híres német virológusra, Dr. Stefan Lanka-ra hivatkozott, aki közölte, hogy többször kérdezte írásban a CDC-től, ki készítette a H1N1 vírus fotóját, van-e tudományos dokumentáció a vírus kémiai és más tulajdonságairól. Választ sohasem kapott. Arra a következtetésre jutott, hogy „ha a CDC nem hajlandó feltárni a fotók forrását, akkor hamisítványok”. Sőt hozzáfűzte, hogy ilyen szerkezetek sosem léteztek, ezeket csak különleges technikai manipulációval lehetett előállítani.

Engdahl még tovább ment. „Még inkább bizarr, hogy az US Government’ Food and Drug Administration (az US-kormány Élelmezési és Kábítószerügyi Hivatala) beismerte, hogy a teszt, amelyet a H1N1-nél alkalmaztak, nem egy akkreditált teszt. Engdahl szerint az is óvatosságra kellene intsen, hogy egy amerikai gyógyszergyártó cég, a Novavax kijelentette, hogy szintén oltóanyagot gyárt a H1N1 alapú „vírusszerű részecskék” ellen. Márpedig „vírusszerű részecskékről a tüdőbajjal kapcsolatban szokás beszélni”, mondja Engdahl.

A WHO és a CDC is tudják, hogy a tüdőbaj sokkal súlyosabb probléma, mint a disznóinfluenza, és egyre inkább súlyosbodik. Egyedül 2007-ben 1.8 millió ember halt meg TBC-ben. Hans Rosling professzor bizonyítja, hogy az első 13 nap alatt, amikor a WHO a disznóinfluenzáról kezdett adatokat gyűjteni, 2009. április 24 és május 6. között 31 ember halt meg disznóinfluenzában. 29-en Mexikóban és ketten az USA-ban. Ugyanez a 13 nap alatt 63.000 ember halt meg a világon tüdőbajban. Már 2000-ben megjelent egy tanulmány Talbot és Moore által, amely kimutatta, hogy USA-ban a mexikói bevándorlók között a legmagasabb a tüdőbaj aránya. Márpedig a disznóinfluenza Mexikóból indult el.

Persze a tüdőbaj elleni harc nem olyan profithozamú, mint egy állítólagos influenzavírus elleni. Látnunk kell, hogy jelen esetben részben tévedések eredményeként, nagyrészt azonban profithajszából folyik az emberek félrevezetése egyre sunyibban és egyre gátlástalanabbul. A hazai oltóanyag igencsak kétséges háttere (is) figyelmeztessen bennünket, hogy ismét a „trükkök százainak” egyikével állunk szemben, ami netán odavezet, hogy a tavaszi választások előtt még nagyobb Gyurcsány-klónok fognak lelógni a házak faláról, mint Gyurcsány maga 2006-ban. Mert ebből  a bevételből arra is telik.

(internetfigyelo.wordpress.com alapján szerk.)