2011. január 26. Külföld

A main stream média nemrégiben még gúny és megvetés tárgyává próbálta tenni – mint naiv összeesküvés-teoretikusokat – azokat, akik a pénzoligarchia befolyását és törekvéseit elemezték. A napokban azonban a háttérhatalom szócsöveként ismert hetilap, a „The Economist”, a „superclass” létét természetesnek és hasznosnak nevezte.

Az utolsó 10-15 év gazdasági tendenciái, a hatalmas spekulációkból létrejött válságok és az adófizetők pimasz megkopasztása a bankok által nyilvánvalóvá tették, hogy a világ nem a liberális képeskönyv szerint működik. Nem meglepő tehát, hogy a Rothschild család tulajdonában lévő The Economist az előremenekülést választotta, és néhány elkerülhetetlen tényt beismerve a lényeget továbbra is elkendőzni igyekszik.

De nézzük, hogyan próbálja a The Economist a pénz olyan intézményeit/fórumait, mint a Bilderberg Group, a Trilateral Commission (Háromoldalú Bizottság), a Council on Foreign Relations (Külkapcsolatok Tanácsa) vagy a Carnegie Endowment for International Peace (Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért) elfogadhatóvá tenni, amelyekre, mint beismeri, főszerkesztőjük is bejáratos. „ A világ egy komplikált hely, ahol új információk óceánjai folynak ide oda”, állapítja meg, és hozzáfűzi, „hogy egy multinacionális céget üzemeltessünk, nem árt ha tudjuk,  mi történik a világban.  Az is segít, ha személyes kapcsolatban vagyunk a globokratákkal. A kozmopolita elit ugyanis – a nemzetközi beruházók, bürokraták, jótékonysági szervezetek főnökei és gondolkodók – rendszeresen találkoznak és beszélgetnek, … klubokat alakítanak.” A Bilderberg összejöveteleinek például olyan kedvező eredményei vannak, mint az euró megteremtése, de a „nagy eszméket” nem lehet nagydobra verni, mert az gátolná hatékonyságukat.

A pénzoligarchia tehát a „ hatékonyság” szolgálatában áll. De akkor miért nem kezelte hatékonyan a válságot, kérdezhetnénk naivan. A The Economist elmagyarázza ezt is. Megtudjuk, hogy a superclass „elbóbiskolt”. Voltak ugyan, akik észrevették a veszélyt, de nem óvtak előle elég intenzíven. Persze azért olyanok is voltak – ismeri be a cikk –, akik kihasználták a helyzetet, és profitáltak belőle (értsd az adófizetők pénzéből), de egészében véve a pénz-elit még sokkal rosszabbtól mentette meg a világot, tudjuk meg, tehát most már nyugodtak lehetünk. Ezek után csak arra lennénk kíváncsiak, hogy miért nem adják vissza legalább az adófizetők pénzét. A The Economist erre a kérdésre nem válaszol.
(Nemzeti InternetFigyelő)

Kommentál

Mint a történelemből ismert, amerikai Kongresszusi jelentés alapján a  Hitler a fegyverkezését a  Rothschild család kölcsönéből finanszírozta. Millió dollár hasznot húzott a háborúból kamat törlesztésként. Amikor a kölcsönt visszafizette, akkor indítottak a szövetségesek felszabadító háborút a nácizmus ellen. Micsoda véletlen?

JOBBOLDALI GONDOLAT