A Közbeszerzések Tanácsa megrendelésére
elkészült az első átfogó tanulmány a hazai közbeszerzési korrupcióról.
Az Index hivatalosan kikérte a tanulmányt a tanácstól, ám azt a választ
kapták, hogy az eredeti változatot még módosítják, a végleges verziót
pedig csak később kaphatják meg. Addig viszont közölték a legfontosabb
adatokat, amelyet megtalálhatóak a dokumentumot értékelő Transparency
International Magyarország (TI) nyilvános honlapján.
A hazai közbeszerzések 70-90%-át befolyásolja
korrupció - állítja az a tanulmány, ami a Közbeszerzések Tanácsa
megrendelésére készült. Maga a felmérés egyelőre nem publikus, bár a
feladattal megbízott cég már végzett a felméréssel. Az Index hiába
kérte többször a Közbeszerzések Tanácsát, hogy tegye megismerhetővé a
tanulmányt, eddig erre nem került sor. Ugyanakkor a Transparency
International Magyarország (TI) kikérte véleményezésre, jelezve, hogy
az álláspontját nyilvánosságra hozza majd. Ezzel az áttétellel végül
megismerhetők lettek a piaci szereplők körében készített felmérés főbb
megállapításai.
A TI értékelése szerint a becslés módszertani
nehézségeinek tudható be, hogy a tanulmányban több mutató is szerepel a
közbeszerzési korrupció megbecslésére: 50 százalék felettitől, a
kétharmadon, háromnegyeden át egészen a 90 százalékig. Ezeket az
értékeket azzal együtt kell értelmezni, hogy a közbeszerzési korrupció
esetén közismerten nagy a látencia, ezért inkább a magasabb
korrupció-elterjedtséget tekintik a valósághoz közelinek.
A TI felhívja a figyelmet arra, hogy a
tanulmányban árnyalni, tompítani akarják ugyan a riasztó számokat, ezek
azonban nem megalapozott érvelések. A szervezet szerint önmagában a
módszertani problémák, a kérdésekre válaszolók bizonytalansága,
kétértelműsége nem ad alapot a riasztó korrupciós mérték túlzónak
beállításához.
A korrupció árnövelő hatása 23-26 százalék
Az értékelés szerint a másik nagyon komolyan
veendő, és ugyancsak rossz sejtéseket beigazoló adat, hogy 22-26
százalékkal lenne több közbeszerzés, ha minden eljárást kiírnának, és a
korrupció árnövelő hatását is a TI által korábban becsült 23‐26
százalékra teszi a tanulmány.
A korrupció formáit is taglalja a tanulmány,
számos vállalkozóval készített mélyinterjú alapján. Az ajánlatkérők és
alvállalkozók összejátszásának technikái közé sorolja például az
előzetes kartellmegállapodást, az ajánlattevőre gyakorolt külső
nyomásgyakorlást vagy a baráti cég indításának eseteit, amelyeket a
közbeszerzés résztvevői is mindennapos gyakorlatként élnek meg.
A Transparency International Magyarország
értelmezése szerint e korrupciós technikák, melyek nem ritkán a
büntetőjogi felelősségre vonást követelnének, mélyebb feltárása és a
velük szembeni jogalkotási, jogalkalmazási lépések megtétele a KT
számára prioritást kellene, hogy élvezzen. Ám a tanulmánynak nem volt
feladata a konkrét jogalkotási javaslatok megalapozása.
Több mint egy év késésben vannak
Magával a tanulmánnyal kapcsolatban azonban
egy-két érdekes észrevételt is tesz az IT. Eszerint szokatlan, hogy az
eredeti határidőhöz képest már eddig is több mint egy évet csúszott a
teljesítés, amit a felek az interjúkészítésben mutatkozó nehézségekkel,
valamint a megbízó és a vállalkozó közti szakmai eltérésekkel
magyaráztak.
Ráadásul a GKI által elnyert pályázat nem egy
autonóm, független tudományos tanulmányra, hanem egy tervezet
készítésére irányult, amelyet a megrendelő később módosíttatott, és még
jelenleg sem ismer el késznek. Ez önmagában sem igazolható, amennyiben
a cél egy független elemzés.
Ugyancsak megkérdőjelezhető a szerződés azon
kitétele, amely a megbízónak gyakorlatilag korlátlan lehetőséget
biztosított a tanulmány átdolgoztatására (átíratására). Ennek szakmai
indokolatlanságon túl az is következménye lehet, hogy a többször
módosított teljesítési határidőhöz képest is még tovább húzódik a
tanulmány közzététele
A tanulmány bevezetője szerint a kutatások a KT
éves országgyűlési beszámolójának megalapozását szolgálják. Ezért
furcsa, hogy a tanulmány nem hogy az eredeti célnak megfelelően a
tavalyi beszámolót, de az ideit sem alapozhatta meg. Emellett az sem
érthető, hogy egy javaslatokat is megfogalmazó kutatás eredményét miért
nem ütemezték úgy, hogy azt a 2008-as kiterjedt közbeszerzési joganyag
változásnál hasznosítani lehessen.
Húszmillióba került a tanulmány
A Közbeszerzések Tanácsa közbeszerzési eljárás keretében írt ki
pályázatot a közbeszerzési korrupció tudományos, empirikus vizsgálatára
és húszmillió forint közpénzt költött erre a célra. (Ennek keretében a
GKI Gazdaságkutató Zrt. 14 880 000 forintot, a M.Á.S.T. Piac- és
Közvéleménykutató Kft. pedig 4 719 600 forintot kap.) A TI szerint ez a
lépés annak is jele lehet, hogy a hazai közbeszerzések rendszerét
átlátni, működtetni és jobbítani hivatott testület kész szembenézni
azzal, hogy a közpénzek elfolyását eredményező egyik legsúlyosabb
jelenség éppen az általa felügyelt területen zajlik.
Hazánkban mintegy 500 család uralja országunkat. Akik a balliberális ideológia és a neoliberális elvek hangoztatásával mindenre képesek, hogy saját vagyonukat növeljék. Úgy hogy ne keljen vetni. Csak az aratásnál tolonganak. Közben le "fasiztáznak" mindenki aki az kérdi "hol a pénz". Mert felsőrendű tudatuk szerint nekik ez jár. Te meg szidjad a pártokat, közéletet. Ők meg "röhögve" számolják az adómentes jövedelmüket.
(Index alapján szerk.)
Kapcsolódó hírek:
A felsőrendű zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?
"Társadalmi méretű gazemberség és félrevezetés" - szakjogász a Kúria döntéséről
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Balogh István "nem emlékszik", mennyiért vette a házát