2012. május 17. Közélet

Egyesek által abnormálisnak nevezett zsidó pingáló a kereki Horthy szobornál mutatta be világraszóló mutatványát. Bepirosította a nagyméltóságú és nagybányai vitézt. Most a radikális nemzetiek szerint minden jóérzésű hazafinak fel kellene háborodnia. Hogy pontosan miért, arról nem esett szó, így maradjunk a régi és jól bevált politikai indoklásnál: csak.

Az elmúlt években különben divatba jött a köztéri szobrok festegetése, fekáliával lekenése, kalapáccsal átalakítása, eltüntetése. A szoborparkok sem biztonságosak, és nem is lehet minden műalkotást odaszállítani. Nem is azért készítették őket.

A szobrok döntő többségét nem a személy különlegessége, hanem a tettei miatt állítják a nagyközönség elé, ezzel is méltatva egykori cselekedeteit. Azon pedig nem kell csodálkozni, hogy a politikai tettekért állított szobrokat az ellenséges politikai vonalat követők nem nézik jó szemmel, és néha ennek látható bizonyítékait is tapasztalhatjuk. Érdekes az, hogy vannak olyan szobrok, melyeket mindenki tisztel. Még más népek is, példa erre a kolozsvári Hunyadi-szobor. Ki is sajátítják, annyira tetszik nekik.

A Horthy-szobor pingálása miatt még akkor sem háborodunk fel, ha zsidó volt az elkövető. Ha egy igazságos bíró elé kerül az ügy, a pingáló lesz a legjobban felháborodva, a komoly összegű pénzbüntetés miatt (Budaházyval is jól megfizettették a szovjet hősi emlékmű "átalakítását"). A két "művészkedés" között nincs semmi lényeges különbség, köztéri szobrot rongáltak meg mindkét esetben, politikai okok alapján.

Különben a Horthy-szobor lepingálása számunkra teljesen közömbös. Meg egészen jól mutat így kipirosítva. Mielőtt újra felháborodna a "radikális nemzeti" olvasótábor, közöljük, hogy Horthy a mi értékrendünk szerint semmivel sem különb Kádár Jánosnál. Károlyinál, Rákosinál és Kun Bélánál pedig csak egy kicsivel. A hungarizmus esküdt ellensége volt, és mint ilyennek, nincs egy szemernyi becsülete sem a mi világunkban. Tanulmányozás céljából közlünk egy dokumentumot, mely jellemző az egész Horthy rezsimre:

Magyar Királyi Belügyminisztérium

Politikai államtitkár.

BIZALMAS!

TÁJÉKOZTATÓ a Nyilaskeresztes Párttal kapcsolatban.

A politikai helyzet borús és sötét felhőkkel árnyékolt. A kormány, melynek a feladata, hogy a nemzetet a megpróbáltatásokon és nehézségeken átvezesse - értetlenül - mély hallgatásba, mondhatni álomba merült. Rémhírek, felelőtlen pletykák és híresztelések járják be az országot /pld. háborút elvesztettük, az orosz rettenetes ember és anyagfölénnyel rendelkezik, nincsen fegyverzet és felszerelés, az oroszok betörtek a Kárpátokba, azokat, kik a zsidók ellen ténykedni merészeltek családjukkal együtt kiirtják, stb./ és a legtöbb ember tanácstalan a magyar jövőt illetőleg. Ilyen tanácstalanság és fejetlenség csak 1917 és 1918-ban volt, mikor a Tisza-kormány kiengedte kezéből a vezetést és felelőtlen liberális, szoc.dem., majd kommunista zűrzavar ütötte fel a fejét. Ma a liberális, szoc.dem. és kommunista tevékenység föld alá van szorítva és csak illegalitásból tud röpiratai, valamint suttogó propagandája útján mételyezni. De itt van helyette a Nyilaskeresztes Párt, mely magát jobboldalinak és nemzetiszocialistának vallja ugyan, ellenben egyebet nem csinál, minthogy ördögi módon tagad mindent, ami nem tőle ered, és elakarja hitetni úgy saját tagjaival, mint a magyar közvéleménnyel és a németekkel, hogy Szálasi az a magyar Messiás, akinek puszta léte már magyar boldogulást jelent. A Szálasi által kiagyalt Hungarizmus olyan csodaszer, mely mindennél különb, aki soha semmiben nem tévedett és "Szálasi jön!" hirdetik mindenfelé a röplapok, és egyszerre megváltozik minden, fenékig tejföl lesz az élet.

A kormány részéről ilyen felelőtlen, nevetséges, de mérgező hatású politikai kalózkodást megengedni bűn és nagy kárral járó cselekedet. Ugyanis, ha a tájékozatlan magyarság unos-untalan csak azt hallja, hogy rossz minden ami van, minden közéleti ember és vezető becstelen, minden párt elvtelenül, magasabb eszményi és hazafias érdek nélkül harcol, akkor önkéntelenül is mindenki csak azt mondhatja, hogy jöjjön végre Szálasi, aki jólétet, igazságot és nemzeti boldogulást jelent a nemzetnek. Csakhogy ez a Szálasi, aki ennyi mindent ígér, aki magát nemzetmentőnek tolja fel, kérdés, hogy küldetését mivel bizonyította be? Azzal, hogy magát mindenkinél tudósabbnak, gerincesebbnek, magyarabbnak és becsületesebbnek tartja és hogy semmiféle tekintélyt maga felett elismerni nem hajlandó, megfogható bizonyítékot nagysága és vezéri egyénisége mellett nem szolgáltat. Köztudomású, hogy pártját nem ő szervezte és építette fel, de mint politikai kakukk, a mások által készített fészekbe betelepedett és a jogos tulajdonosokat a pártból minden további nélkül kizárta. Csatlósai, dr. Csia Sándor, Gaál Csaba és társai örömmel segédkeztek ezen kisajátítási munkában, mert így jelentéktelen egyéniségük a "Vezér" fénykörébe került.

A Nyilaskeresztes Pártnak Szálasi vezetése alatt álló eddigi munkája egyébből nem állott, mint kicsinyes egyéni dolgok szellőztetéséből, rágalmazásokból és tagadásból - pedig ezekkel a módszerekkel eddig még sehol sem építettek országvezető kormányt és biztosra vehető, hogy Szálasi sem teszi meg.

Mindez amellett szól, hogy ennek a mozgalomnak, mely sem tudományos, sem erkölcsi tőkét kitermelni nem tudott, csak fenyegetést, - véget kell vetni. A kérdés megoldása és felszámolása közrendészeti ügy, melyet halogatni és a nemzet testén mint kelevényt tovább megtűrni nem célszerű. A felszámolás mellett szól az a tény, hogy a nyilas-mozgalom a közbiztonságra nyugtalanságot és állandó zavart jelent, ami a mostani komoly időkben okvetlenül kerülendő. Nem elégséges ugyanis csak az, hogy a nyilaspárt magát alkotó jobboldalinak nevezi, melynek hangoztatásával minden párton túl tesz, hanem a jobboldaliság azt a kötelezettséget rója minden pártra, hogy a nemzet érdekében az alkotó erőket mindenhol fel kell kutatni, meg kell találni és össze kell fogni most, amikor a háború válságos szakaszába lépett. Amelyik párt nem ezt teszi, az nem alkot és gyűjt, hanem rombol és erőt tékozol s így kíméletre számot nem tarthat.

Budapest, 1944. évi augusztus hó 3-án.

Politikai államtitkár.

Ez a levél Horthynak készült, aki viszont hazaárulást készített elő. A hungaristákkal való végleges és kegyetlen leszámolást csak az erőfölényének az élveszítése miatt nem tudta végrehajtani. Most egy zsidó bepingálta piros festékkel a szobrát, ami már magában is üzenet értékű. Így köszönte meg a vidéki zsidóság deportálását. A budapestiek csak azért maradtak meg, mert Szálasi átvette a hatamat. (Jövőnk.info)

Szabad Hirek