2009. december 14. Közélet

„A vallás a legszemélyesebb közügy”, s az egyházak a társadalom és a közjó előmozdítói. A Jobbik a vallásfelekezetek ilyen típusú misszióját támogatni fogja. Kezdeményezzük a történelmi egyházakkal való konzultációkat, hogy programunkat megismertessük, és a közös célokat megfogalmazzuk. Úgy kívánunk dönteni és képviselni egyházügyi kérdéseket, hogy elsőként az érintetteket kérdezzük.

A Jobbik szerint nem lehet csakis határokon belül tárgyalni az egyház- és vallásügyet, ebben a kérdésben is összmagyarságban gondolkodó politikát kell folytatni. Mivel a határon túli egyházak még mindig a legerősebb megtartó erők, és komoly kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, a magyarság-építés szempontjából rendkívül fontosak. A Jobbik egyházügyi programja egységben értelmezi a Kárpát-medencei magyarságot, és a történelmi egyházakat és vallásokat olyan spirituális erőcentrumokként fogja fel, amelyek ténylegesen képesek megújítani a magyar nemzet egészét, és segítenek választ adni a mai világ problémáira.

Az elmúlt 20 évben a közélet szinte minden területéről száműzték a vallást (politika, oktatás, kultúra, média stb.) és gyakorlatilag a párbeszéd a politikai és vallási vezetők között a költségvetésből juttatott alamizsnáról való tárgyalásra degradálódott.

Az államnak támogatni kell azon egyházi törekvéseket, amelyek egybevágnak az állam hosszú távú társadalmi stratégiájával (oktatás, szellemi-lelki gondozás, demográfiai kríziskezelés stb.). A nyugati országokban is az egyházak nagyon erős közéleti tevékenységet fejtenek ki, és aktívan nyilvánítanak véleményt a társadalom életét, erkölcseit érintő kérdésekben.

Jelenleg hazánkban működik egyházügyi államtitkárság, de az leginkább arra elég, hogy mutogatni lehessen. A tárca nélküli miniszteri cím már önmagában erkölcsi elismerés és gesztus lenne az egyházak felé: annak elismerése, hogy fontos, és nem másodrendű szerepet játszanak bizonyos társadalmi folyamatokban, ill. hogy közfeladatot átvállaló szerepük miatt (oktatás, egészségügy, szociális-karitatív tevékenység stb.) a kormányzat kiemeltebb figyelmét érdemlik.

Mielőtt még az állam jelentősebb egyházi missziók támogatásába kezdene, előbb a jelenlegi helyzetet kell kiértékelni és megváltoztatni. Ugyanis az az általános vélemény szerint ellenséges...

Szükségesnek tartjuk az alkotmányban rögzíteni hazánk és kultúránk keresztény gyökereit. A kereszténység – még akkor is, ha eltekintünk vallási jellegétől – önmagában is rendkívüli és az emberi léthez nélkülözhetetlen értékeket hordoz. A Jobbik Magyarországért Mozgalom nem kívánja ráerőszakolni a társadalom egészére a keresztény hitet, de biztosítani kívánja a keresztény értékrend minél szélesebb elterjedésének lehetőségét és az ezen alapuló társadalmi morál megvalósulását.

Fontosnak tartjuk a történelmi egyházak tekintetében a „Vatikáni szerződés”-típusú alapdokumentumok maradéktalan betartatását. Hasonlókat kívánunk kötni a határon túli történelmi egyházakkal is a magyarság érdekében és védelmében.

Fontosnak tartjuk, hogy kiszámítható és egyenletes legyen az egyházi finanszírozás, ennek kidolgozásába bevonjuk a vallásfelekezeteket.
(Mert a szülők alapvető joga, hogy választási lehetősége legyen gyermeke számára egyházi vagy állami oktatást választ. Egyházi  oktatásnál átvállalja a állami feladatot, ezért jár neki állami támogatás. Ami nem a vallás és állam összeolvadása. szerk.)
A Jobbik szerint a vallásosságot és az egyházalapítást nem lehet üzletnek tekinteni, ezért szigorítani kívánjuk az egyházak bejegyzését, és működésük folyamatos felülvizsgálatát. Nem kívánjuk ellehetetleníteni a magyar nemzet számára hasznos és építő egyházak bejegyzését, de megfelelő követelmények támasztásával ki akarjuk szűrni a haszontalan, néha kimondottan káros formációk vallási közösségként való megjelenését. A Jobbik elismeri és méltányolja a történelmi egyházak több évszázados társadalomépítő munkáját és az ebből adódó többletjogaikat. Ezzel szemben az új vallási formációkból hiányzik a történelmi, szellemi és sok esetben földrajzi beágyazottság a Kárpát-medencei magyarság kultúrjavaiba.

Szorgalmazzuk a hit- és erkölcstan oktatását minden honi alap- és középfokú oktatási intézményben.

Szeretnénk visszaállítani a házasság és a család intézményébe vetett bizalmat, azok méltóságát. A házasulandó párok adminisztrációs terhein kívánunk könnyíteni azzal, hogy lehetőséget biztosítunk arra, hogy egy megfelelő köztisztviselő jelenlétével és közreműködésével az egyházi esküvő hivatalos – állami – házasságkötésnek is minősüljön. A házasság méltóságának visszaállítása érdekében kezdeményezzük a regisztrált élettársi kapcsolat eltörlését.

Határokon innen és túl kiemelt műemlékvédelmi és rekonstrukciós programot indítunk az egyházi tulajdonokban lévő ingatlanok, műemlékek megóvása érdekében.

Fontosnak tartjuk az alternatív szolgálatokat, mégpedig a börtönpasztorációt, mely segít integrálni az elesett embereket. Fontosnak tartjuk a kórházi lelki gondozást, felekezettől függetlenül, hogy a magányos embereknek is legyen, aki fogja a kezét a nehéz pillanatokban, egyben segítse az orvosok munkáját is.
Mirkóczki Ádám,
a Jobbik Egyházügyi Kabinet elnöke

 (jobbik.hu alapján szerk.)