Vona Gábor a Nemzeti Kávézóban mutatta be „szimbolikus”, 7. miniszterjelöltjüket, Hegedűs Tamást, akit a Gazdasági és Informatikai Minisztérium élére szántak. A szokásos pénteki sajtótájékoztatón egyre többen vesznek részt, és egyre nagyobb az érdeklődés, egyre több kérdés hangzik el a megjelentek részéről is.

Hegedűs Tamás 41 éves, közgazdász végzettséggel rendelkezik. 1998-2002-ig a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő Stratégiai Elemző Központ munkatársa, majd a Társadalom- és gazdaságpolitikai főosztály vezetője volt. Stratégiai elemzéssel és tervezéssel, illetve döntés előkészítéssel foglalkozott a társadalompolitika és a gazdaságpolitika területén.

2004-ig a távközlésben dolgozott, majd ezt követően senior tanácsadóként az egyik vezető üzleti tanácsadó cég munkatársa lett, ahol az elmúlt év decemberéig dolgozott.

A Jobbik munkáját régóta segíti szakmai kérdésekben és a stratégiai döntéshozatalban. A Jobbik gazdasági programjának társszerzője, a teljes választási programnak egyik szerkesztője. A miniszterjelöltséget Vona Gábor személyes kérésére fogadta el, amit nagy megtiszteltetésnek tart.

A Gazdasági és Informatikai Minisztérium a Jobbik elképzeléseiben erősen integrált minisztériumot jelent. A szűkebben vett gazdaságfejlesztésen kívül ez a tárca felügyelné

- a lakásügyet és településügyeket,

- a turizmust,

- a közlekedést,

- az energetikát,

- az informatikát és távközlést,

- a közigazgatás fejlesztését.

Az informatikának a gazdaság fejlesztésén belül kiemelt jelentőséget tulajdonítanak.

Az elmúlt években az EU országaiban a gazdasági növekedés úgy fele köthető az infokommunikációs technológiák alkalmazásához. Hazai tapasztalat, hogy nem szerencsés, ha az informatika irányítása szétszabdalt. Ezért a kormányzati-közigazgatási informatikát, a GIM alá rendelnék a közigazgatási szervezetfejlesztéssel szorosan összekapcsolva.

A Jobbik gazdaságpolitikájának megtervezésénél számot kellett vetni a következőkkel:

Az elmúlt 20 évben a Nemzetközi Valutaalap és társainak „receptjei”,háborús mértékű veszteséget pragmatizmust előtérbe helyező, és ezzel együtt a nemzeti érdekérvényesítést maximalizáló országok lényegesen sikeresebbek voltak, ahogy azt a lengyel, cseh, szlovák, szlovén, horvát példa mutatja. Magyarország az önfeladás zsákutcájába került. Az 1998-ban jó irányú korrekció kezdődött, de mindez gyorsan semmivé vált a 2002. óta regnáló újabb szocialista-liberális rezsim alatt. melyeket kritikátlanul alkalmaztak hazánkban, okoztak a gazdaságban, ráadásul szükségtelenül. A neoliberális dogmatizmus helyett a

„Az átalakulást olyanok vezényelték, akik nem értettek a tervgazdasághoz, és olyanok hajtották végre, akik nem értettek a piacgazdasághoz” (Nagy Pongrác). Az önsorsrontó kamatpolitika, a keleti piacok elvesztése, az adósság enyhítés privatizáció és liberalizáció, valamint a szocializmusból örökölt „húzd meg – ereszd meg” politika továbbélése végzetes vakvágányra terelte az országot. Innen csak radikális fordulattal lehet visszafordulni. lehetőségének elutasítása, a felelőtlen

A Jobbik kormányalakítás esetén a következőket tenné:

Azonnal kezdeményezik az államadósság feltételeinek újratárgyalását, beleértve ezek egy részének elengedését is.

- A jegybankkal együttműködve jelentős kamatszint-csökkenéssel, olcsó és bőséges pénzellátást biztosítanának a magyar vállalkozások részére.

- Létrehozzák a Magyar Bankot, a kereskedelmi bankok kartell-hatalmának ellensúlyozására.

- Megszüntetik a multinacionális vállalatok adómentességét, tisztességtelen versenyelőnyét, és piaci magatartását.

- A multik megadóztatásával a hazai kis- és középvállalkozások adó- és járulékterhei érezhető mértékben csökkennek, s így megerősödnének. Javasolják, hogy 200 millió forintos bevétel alatt a társasági adó és a kivett jövedelem adójának együttes mértéke ne haladja meg a 30%-ot.

- Kiemelten kezelnék azokat a területeket, ágazatokat, amelyek nagy létszámú munkaerőt foglalkoztatnak és jelentős a tovagyűrűző hatásuk. ( mezőgazdaság és a ráépülő élelmiszeripar, a turizmus, kiemelten a gyógyturizmus az építőipar és a logisztikai ipar).

- A foglalkoztatás bővítése érdekében azokat a társadalmilag hasznos közmunkaprogramokat támogatják, amely esélyt adnak a munkaerőpiacra való visszatérésére.

- A munkahelyteremtés érdekében a vállalkozók adminisztratív- adó- és járulékterheit ésszerűen csökkentik, ill. mérséklik.

- Jelentős szerepet szánnak a helyi gazdaságok erősítésének, összhangban a szociálpolitika megújításával. A szociális segélyt nem készpénzben osztanák ki, hanem szociális kártyán, amit helyi vállalkozóknál, kereskedőknél lehet beváltani – szigorú ár- és minőség-ellenőrzés mellett. Ezzel is a helyben lévő magyar gazdaságot erősítve. Támogatják a helyi pénzek bevezetését.

- Külkereskedelemben erőteljes nyitást hajtanak végre Kelet felé, Oroszország, Kína, Törökország és Kazahsztán mellett India és Indonézia vonatkozásában.

Hegedűs Tamás, kiemelten hangsúlyozta: a magyar államadósság újra tárgyalásának, a multik megadóztatásának, és a Magyar Bank létrehozásának fontosságát.

Cél az ökoszociális nemzetgazdaság megvalósítása, a harmonikus és fenntartható fejlődés útja. Megtörténhet, hogy új gazdasági korba érünk, amikor az energiahordozók, a termőföld, az ivóvíz végessége és beszűkülése miatt véget ér a növekedés kora. Az energiaárak jelentős emelkedése miatt felértékelődnek majd a helyi gazdaságok, amelyek megerősítése kulcsfontosságú. Földjeink és vizeink mindenáron való megvédése nemzeti szintű túlélésünket biztosíthatja az új gazdasági korszakban. A Jobbik kormányzati politikájában ezért ennek kiemelt prioritást, kompromisszummentes végrehajtást biztosít.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom célja a gazdasági szuverenitás, és ezen túlmenően, a teljes nemzeti önrendelkezés visszaszerzése.

Ezt követően Vona Gábor a Jobbik-kormány első tíz intézkedését ismertette:

• A politikusbűnözés felszámolása érdekében bevezetik a zéró tolerancia törvényt, melynek részeként eltörlik a mentelmi jogot.
• Adó és járulékcsökkenést hajtanak végre, mellyel munkahelyeket mentenek meg, és újakat teremtenek.
• A devizahiteleseket megmentik a kilakoltatástól a hiteleik támogatott forintosításával, amelynek költségét bankadó formájában a bankokra terhelik.
• Az energiaszektor nemzeti tulajdonba vételével csökkentik a lakosságot terhelő közüzemi díjakat.
• A hazai vállalkozások terheinek mérséklése, valamint az egyenlő és tisztességes verseny céljából megadóztatják a multinacionális vállalatokat.
• Az egykori MSZMP csúcsvezetőinek luxusnyugdíját több százezer forintról minimál-nyugdíjra csökkentik, és az így megtakarított pénzt szétosztják a többi nyugdíjas között uniós elvek és a lengyel példa alapján.
• A munkakerülés visszaszorítása érdekében a szociális jellegű segélyeket közmunkához kötik, és szociális kártyán fizetik ki.
• A földtörvényt úgy módosítják, hogy megakadályozzák a magyar föld külföldi kézbe kerülését.
• A közbiztonság helyreállítása céljából a rendőrség megerősítése mellett felállítják a csendőrséget is.
• Az elszakított nemzetrészeken élő magyarok számára törvényben biztosítják a magyar állampolgárságot.

Megj. A felsorolás nem jelent fontossági sorrendet. Az első 10 intézkedést tartalmazza.

Orbán Éva – Nemzeti Hírháló

(Nemzeti InternetFigyelő alapján szerk.)