2010. március 20. Közélet

"Academicus" a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tisztsége zavartalan fenntartása érdekében álnéven publikál és magáról sem kíván személye azonosítására szolgáló, bármilyen információt adni.

Mi a köze Wittner Máriának és a Magyarországra repült izraeli kémgépeknek?

Egyetlen egy.

Ha a Jobbik ma nem lenne komoly tényező, Wittner Mária nem lenne újra képviselő. Főként nem a lista negyedik helyén várna az április 11-i és 25-i választásokra.

Wittner Mária ugyanis képviselőként az elmúlt négy évben kényelmetlenné vált a Fidesznek.

1956 hősnője nem csak kiállt a radikálisok mellett, de olyanokat mondott, amit a Fidesz vezetői veszélyesnek tekintettek a Nyugattól való félelmükben. Mert bizonyítékul szolgált mindannak, amit az ellenzéki pártról hangoztatnak nyugati ellenségei. Vagyis azt, hogy átjárás van a jobboldal és a szélsőjobboldal között.

Orbán Viktor azonban rájött, hogy a magyar választásokat nem Washingtonban, Bécsben, Londonban, Jeruzsálemben vagy Berlinben nyerik meg,  hanem Pesten, Budán, Hódmezővásárhelyt és Sárospatakon. Az is világossá vált előtte, hogy a Jobbik egyaránt gyűjt be szavazókat minden irányból: jobbról, balról és a határozatlanoktól. (Emlékszünk rá. A szovjet megszállók bábjainak felelősségre vonás kérdését szélsőségesnek, radikálisnak tartotta a FIDESZ vezetést. Hiszen a balliberálisok döntötték el mi a demokratikus, mi nem az.Csicskáztatták a FIDESZ-t.szerk)

Wittner Máriát tehát parádés helyre állította.

Csak és csakis az erősödő Jobbik miatt.

Ugyanez a Jobbik-hatás olvasható ki az izraeli gépekre adott Fidesz-reagálásból.

A zsidó állam két katonai-hírszerző gépe szerdán kétszer megközelítette a Ferihegyi repülőtér leszállópályáját, mint a Magyar Nemzet kiderítette. (Mi történt volna ha ez USA-ban történik? Vagy le szállásra kényszerítik vagy lelövik. Akik kiadták az engedélyt azokat már le tartóztatták volna. Ebből is látszik milyen messze vagyunk a demokráciától. szerk.)

Azt nem tudni, hogy a gépek beszállásáról ki tudott, ki adott ki engedélyt rá. A botrány hatalmas. Az ügyről szinte hihetetlen módon semmit nem tudó miniszterelnök vizsgálatot indított.

A balliberális magyarországi média pedig szokásához híven az izraelieknek falazott, ahogyan – de nála ez természetes – Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet is. Nyilván másként viselkedne, ha egy líbiai gép repült volna át a Szent István park fölött.

A Fidesz úgy reagált, ahogyan az elvárható egy olyan párttól, amely országának szuverenitását megsértik, légi ügyeiből pedig bohócot csinálnak. Miközben Szekeres fejét követeli. Az sem zavarja, hogy ellene ment az izraeli nagykövetnek és így az izraeli érdekeknek, vagyis számolhat azzal, hogy az elkövetkező négy évben sok jót a zsidó államtól nem kap.

Mégis megtette. Megtette azt, amit nem tett volna meg az elmúlt 12 évben és nem is tett meg. Mert eddig minden esetben nem csak kiállt az emberiség elleni bűnöket elkövető agresszor Izrael érdekei mellett, de esdekelt vezető politikusainak, hogy jelenlétükkel legitimálják nagygyűléseit, illetőleg, hogy fogadják őket.

Hatott rá, nagyon hatott, hogy a Likud-Viktor jelző ráragadt.

Orbán döntött. És ismét a szavazatok mellett. Azért, mert a jobboldalon már nem egy a tábor, egy a zászló. A Fidesz szerencsére nem élvez többé monopóliumot. Az egyeduralom, a választás hiánya éppen úgy nem jó a politikában, mint az élet bármely területén. Egyetlen nő vagy férfi közül sem jó dönteni a házasulandónak, mint ahogyan egyetlen szolgáltató közül sem a fogyasztónak.

Orbán Viktor és pártja a Jobbik fenyegető jelenléte miatt döntött úgy, hogy egészséges pártként, férfiasan viselkedik még Izraellel szemben is.

Aki azt akarja, hogy a Fidesz a jövőben az egészséges, józan, a magyar érdekeknek megfelelő döntést hozza, szavazzon a Jobbikra vagy legalábbis gondolkodjon el arról, mi a jobb, egy parányi, a parlamentben ide-oda rugdalható Jobbik, vagy egy erős Jobbik, amelynek a Fidesz nyakát érő nyirkos lehelete a legrosszabb kompromisszumokra is eddig gyakran megkötő pártot most a legjobb kompromisszumok megkötésének irányába kényszeríti.

(Academicus alapján szerk)