A Jobbikot nem győzték meg az ellenzéki aggályokra adott eddigi válaszok a Magyar Nemzeti Bank ez évi várható veszteségeit illetően. A kérdés azért is nagyon fontos, mert a veszteségnek további kihatásai lehetnek a 2010-es költségvetésre, mely az önkormányzatokat már amúgy is drámaian sújtja.

A Jobbik szakértői az MNB és a Pénzügyminisztérium eddigi kommunikációja és válaszai ellenére nem látják igazolva, hogy az MNB vesztesége legfeljebb 10 milliárd forint lehet az idén. A Jobbik úgy látja, hogy több folyamat és hibás döntés 100 milliárdos nagyságrendű hiányt fog okozni az MNB idei gazdálkodásában.

Először is aggályosnak, sőt hibásnak tarjuk, hogy tavaly meggondolatlanul és indokolatlanul 11,5%-ra felemelték az alapkamatot. Ez arra késztette a kereskedelmi bankokat, hogy rövid futamidejű betétek formájában az MNB-nél tartsák a pénzüket, ahelyett, hogy a pénzhiányban fuldokló magyar gazdaságnak hiteleznének. A kilencszeresére megugró, rövid futamidejű befektetések után fizetendő magas kamat az egyik forrása az MNB várható veszteségeinek, és egyben kockázatmentesen stabilizálja a kereskedelmi bankok ez évi nyereségét is.

Az IMF-től és az EU-tól tavaly óta érkező devizahitelek alaposan megemelték mintegy 30 milliárd euróra az ország devizatartalékait, azonban információink szerint az így felhalmozott devizát csak jóval az IMF-nek fizetendő kamatszint alatt tudja az MNB kihelyezni, ami szintén jelentős, további veszteséget jelent.
Várhatóan a legsúlyosabb veszteség az eddigi 6-7% körüli forintárfolyam-emelkedés miatt éri az MNB-t. Ez önmagában is mintegy 150 milliárd forint veszteséget okoz csupán a plusz 13 milliárd dollár devizatartalékra vetítve.

Ennek a veszteségnek a forintárfolyamok változásával való eltüntetése irreális célkitűzés volna, hiszen az azt jelentené, hogy ismét 300 forint feletti eurónk lesz, amit éppen elkerülni szeretnénk, mert csak így védhető ki egy újabb inflációs hullám és kamatemelés. Magyarázatot várunk arra is, hogy miért kapta Magyarország lényegesen magasabb kamatszinten az IMF-hitelt, mint pl. ugyanabban az időben Pakisztán.

Meglátásunk szerint tehát összességében igenis minimum 300 milliárd forint veszteséget halmozhat fel az MNB a 2009-es évben. Így viszont, miután egy ideje már a folyó hiánynövekedéseket, pl. a Nemzeti Bank ily módon bekövetkező tőkevesztését nemcsak pótolni kell, de be is kell számítani a folyó évi költségvetés kiadási oldalán, a jövő évi költségvetésben minimálisan plusz 300 milliárd forint hiány várható. Ez a veszteség jövő tavasszal fog először jelentkezni, amikor az MNB az idei évet lezárja, és számolni vele meg szeptembertől kell, amikor a 2009-es zárszámadási törvényt készítik elő, hiszen abban már számszerűen meg kell jeleníteni.

A Jobbik határozottan tiltakozik az ilyen irányú felelőtlen kormányzás ellen, hiszen a következő kormányzatnak kell majd mintegy 1,5%-kal megnövelni a zárszámadásban a 2009-es év hiányszámát, vagy ami ennél még rosszabb: a 2010-es költségvetés kiadási terhei növekednek, amit csak újabb megszorításokkal lehet majd pótolni.
Önök tehát ismét a jövőt élik fel!

                                                            Tisztelt Elnök Úr!

A fentiekből kiderül tehát, hogy számos olyan körülmény merül fel az MNB közelmúltbeli tevékenységével kapcsolatban, amelyeknek a kihatása a költségvetésre igen komoly lehet. Ezért szeretnénk választ kapni a fentieken túl a következő kérdésekre is:

1) Milyen százalékos hozamot vár Ön az MNB devizatartalékainak kihelyezésétől?

2) Mennyit fizet az állam a nála vezetett egyszámláján lévő pénzre kamatként?

3) Mekkora a kéthetes betétek állománya, és mennyi lesz a kamatterhe?

4) Mekkora felhasználható tartalék van az MNB könyveiben?

5) Mennyit fizet az állam az IMF-nek és az EU-nak a hitelekért (%)?

6) Milyen kamatszinten adták tovább az IMF-EU pénzt a kereskedelmi bankoknak?

Válaszát várva üdvözli Önt:

Pősze Lajos
a Jobbik szakpolitikai igazgatója