2010.06.07. Közélet

2010 június 1-től hatályos a 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról.

A fizetési meghagyás (fmh) elvileg arra szolgálna, hogy a gazdasági szereplők egyszerűen hozzájuthassanak a pénzükhöz. Végletekig leegyszerűsítve: valaki tartozik neked, és nem rendezi a tartozását határidőben, erre te felszólítod tértivevényes levélben 15 napos határidővel, hogy fizessen. Ha nem fizet, nem válaszol, nem veszi át etc., akkor kitöltesz egy nyomtatványt, amit illetékbélyeggel ellátva, a csatolt felszólító levéllel beküldesz a bíróságnak. A bíróság az egész pakkot elküldi az adósodnak, aki, ha nem él 15 napon belül ellentmondással, akkor a bíróság jogerősítési záradékkal látja el papírt, amivel mehetsz végrehajtást kérni.

Hol volt ezzel a baj?

 Ott kezdődtek a gondok, hogy a fővárosban a parkolási cégek évi több ezer fmh-val terhelték a bíróságokat, ami azt eredményezte, hogy minimum fél évet ült a papír a bíróságon. Ez senkinek sem volt jó, mert az adósnak addig is pörgött a kamat, a benyújtó pedig csak várt a pénzére, hiába. 

A modern, gyors rendszer...

Elvileg most örülni kellene, hogy megszűnik a fővárosi, minimum fél éves várakozás, mivel a közjegyzők által üzemeltetett rendszer lehetővé teszi, hogy egy hónapon belül kezedben legyen a jogerős, végrehajtható okirat.

A rendszer teljesen elektronikus, papír alapon magánszemélyen és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságon kívül senki sem adhatja be a fizetési meghagyást.

Egy fizetési meghagyás kitöltésére, e sorok írója szerint egy betanított majom is képes, és nagyon sok kis Kft. vállalta idáig, hogy maga tölti ki az űrlapot, majd adja be a bíróságra. Ennek most vége. 2011 január 1-től az egymillió forint alatti értékhatárú ügyekben csak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara az illetékes, tehát az említett kis Kft. is csak elektronikusan nyújthatja be a kérelmet.

Kinek jó ez?

Jó először is a bíróságoknak, akik tehermentesülnek az ügyek alól. Jó a közjegyzőknek, akik ezáltal extra bevételhez jutnak. Itt jegyezném meg, hogy a minimum illeték is megduplázódott, közjegyző előtt 6000 forint lesz a legkisebb fizetendő összeg. Jó Microsec Kft-nek, és a Netlock Kft-nek, akik az elektronikus aláírási piacot tartják a kezükben. Nagyon jó az ügyvédi irodáknak, mivel praktikusan szinte csak ők rendelkeznek jelenleg elektronikus aláírással, így várhatóan sokkal több lesz az ügyfelük. Jó a parkolási cégeknek, akiknek az elektronikus aláírás regisztrálása elenyésző költség, és akár csoportosan is beadhatják a fizetési meghagyásokat.  

A honi kis Kft., aki idáig is maga intézte ezeket az ügyeket, az biztosan megszívja. Mehet regisztrálni elektronikus aláírást, ami drága és hosszadalmas, vagy fordulhat ügyvédhez a jövőben. Mi indokolja, hogy a betéti társaság beadhatja papír alapon a fizetési meghagyást, a korlátolt felelősségű társaság meg nem? Ezek után majd jön megint a magyaros megoldás, hogy a Kft. engedményezi a követelését egy magánszemélyre, aki jogosult papíralapú meghagyásokat beadni?

A saját tapasztalatom az, hogy B2B kapcsolatban 10 fmh-ból jó, ha 6 esetben megtérül a követelés a végrehajtás végére. Ezért végezzük ezt az ügyet magunk, és ezért nem bízzuk ügyvédre, akinek csak akkor nem mi fizetjük a díját, ha sikeres az ügy. Idáig is volt érdekesség az ilyen ügyekben, mert míg a jogi képviselő útján beterjesztett kérelménél a bíróság nem vizsgálta, hogy az ügyvéd által hasra beírt 20 ezer forintos felmerült költség min alapul, addig saját kérelem esetén kérte a bíróság, a felmerült költségeket számlával igazolni.  

Nekünk az évi 25 fmh. költsége megállt idáig 100.000 forintból, most ez minimum 150.000 forint lesz, amire még kb. 50.000 forintnyi elektronikus aláírási költség is terhelődik, nem beszélve az időrabló procedúráról, ami az elektronikus aláírás megszerezéséhez, és megtanulásához kell.

Összefoglalva: a jövőben az eljárás bár rövidebb lesz, de sokkal drágább és sokkal bonyolultabb, míg a kimenetele, azaz a követelés megtérülése ugyanolyan bizonytalan lesz mint jelenleg.

Ismét tettünk egy magyaros lépést afelé, hogy csökkenjenek a kkv-k költségei, és egyszerűsödjön az adminisztrációs teher, egyben ne legyen Magyarország az ügyvédek, könyvelők és adótanácsadók paradicsoma.

Mi az ami hiányzik a balliberális törvényben az európai szintű szabályzáshoz képest?

A törvény módosítás, hogy először a tőkét fizessük utána a kamatot. A kamat kamatozásának tilalma. Meghatározni függetlenül az idő faktortól mennyi lehet a tőkéhez viszonyított maximális kamat és költség összege (Ausztriában a tőke 50 százaléka lehet maximum.) Ismert közgazdasági tétel, ha nem szabályozzuk a kifutást akkor az adós mindent elkövet, hogy ne keljen fizetni.

Hiányzik a fontos törvényi feltétel, hogy a követelőt jogi és anyagi felelősség terheli a követelés nagyságának valódiságáért.

Sajnálom, hogy a balliberális szakértőknek csúfolt emberkék ezt nem tudták. Vajon tudja-e a jelenlegi kormány?

Bónusz: ma, 2010. június 4-én a rendszer még mindig nem működik, dacára annak, hogy a jogszabály közel egy éve ismert. No comment...

A posztot Tamás nevű olvasónk írta. Köszönjük! 

(vastagbőr.hu alapján szerk.)