2009. szeptember 26.  Külföld

A Spiegel már alig várja, hogy véget érjen a vérszegény német választási kampány, pedig a pártok belejöttek a végére: titkos megfigyelésekről szóló belügyes tervek, vállalhatatlannak tűnő adóemelés ígérete és Oszama bin Laden követői tették izgalmassá a kampány hajráját. Az országot irányító nagykoalíció valószínűleg nem alakul újjá a vasárnapi választás után, de a kancellár feltehetően továbbra is Angela Merkel lesz.

"Elég volt, elég, stop. A nagykoalíciónak nem szabad ezt az országot tovább kormányoznia. Múzeumba kell vonulniuk, ahol szép helyet kapnak majd a pénzügyi válságban szerzett érdemeikért" - ezekkel a szavakkal búcsúztatta Németország hamarosan leköszönő kormányát az egyik legbefolyásosabb hetilap, a hamburgi Spiegel kommentárírója.

Németországban sokan egyetértenek ezzel: egy felmérés szerint a megkérdezettek 54 százaléka arra számít, hogy a 2005 óta hatalmon lévő konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíciót a konzervatív CDU/CSU és a liberális FDP koalíciója, a fekete-sárga szövetség váltja fel vasárnap (a német pártokat gyakran csak hagyományos színeikkel emlegetik), és csak 23 százalék várja a fekete-piros nagykoalíció fennmaradását.
A belügy titkos tervei

A kissé álmos választási kampányt az utolsó pillanatban feltüzelheti egy kiszivárgott dokumentum: a belügyminisztériumból a müncheni Süddeutsche Zeitunghoz eljuttatott irat szerint ugyanis a kereszténydemokrata Wolfgang Schäuble által vezetett tárca máris a következő ciklusra készül, és összeírta, hogy milyen jogkörökkel kellene megerősítenie a titkosszolgálatokat.

A feljegyzés szerint lehetővé kellene tenni az Alkotmányvédő Hivatal (a belső elhárítás) számára a számítógépek online átkutatását (eddig csak a Szövetségi Bűnügyi Hivatal tehette meg, bírói engedély alapján - erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat), "standard azonosítási eljárás" lenne a DNS-vizsgálat, illetve megkönnyítenék a bűnözői és szélsőséges politikai csoportokba beépített ügynökök fedett tevékenységét is.

Az SDP dühödten reagált a tervekre, szerintük Schäuble - aki eddig is folyton a jogvédők célpontja volt - és a CDU ezzel "átlépte a piros vonalat", vagyis túllépne a jogállamban megengedhető módszereken. A parlamenti frakció nevében nyilatkozó Thomas Oppermann a Spiegelnek azt mondta: "Legutóbb az NDK-ban volt megengedett otthonok titkos átkutatása. Ezt nem szabad ismét megengedni Németországban!"
Adócsökkentés kontra jóléti állam

Mivel a legtöbben már borítékolták a vasárnapi választás eredményét (a németek 84 százaléka biztos benne, hogy továbbra is Angela Merkelnek fogják hívni a kancellárt), a legnagyobb vita nem is a két nagy párt, hanem a leendő koalíciós partnerek, a CDU és az FDP között dúlt. Az FDP vezére, Guido Westerwelle - akire a Spiegel információi szerint a külügyminiszteri szék vár a második Merkel-kormányban - ugyanis újra elővette pártja egy régi követelését, a radikális adócsökkentést.

Westerwelle ebben a kérdésben szövetségesre talált a CSU-t vezető Horst Seehofer bajor miniszterelnökben. Merkel kancellár és a CDU azonban csapdahelyzetbe került, hiszen az adócsökkentés népszerű téma (a magasabb jövedelműek bruttó fizetésüknek csak kevesebb, mint felét kapják kézhez), de csak a jóléti kiadások radikális lefaragásával valósítható meg. Adócsökkentési ígéreteket a CDU programja is tartalmazza, de nagyvonalúan nem tesz említést annak idejéről, mértékéről és a költségvetési fedezetéről sem.

A legnagyobb konzervatív párt számára kellemetlen a vita. Jürgen Pofalla CDU-főtitkár igyekezett is elhatárolni saját pártját a bajoroktól: "Testvérpártok vagyunk ugyan, de nem ikrek" - mondta. A radikális adócsökkentés emlegetése ugyanis komoly muníciót adott a baloldali pártoknak. Frank-Walter Steinmeier, az SPD kancellárjelöltje is azzal próbált fogást találni Merkelen kettejük tévévitáján, hogy szociális érzéketlenséggel vádolta a győzelemre legesélyesebb CDU-FDP koalíciót.

Peer Steinbrück szociáldemokrata pénzügyminiszter szerint az adócsökkentés lehetetlen. Az államadósság a válságkezelő intézkedések miatt rekordszinten van (év végére 1700 milliárd euró, vagyis 460 billió forint lehet), és szinte biztos, hogy 2010-ben újabb 100 milliárd euróval nő. Az SPD - illetve a Baloldal és a Zöldek - szerint szó sem lehet adócsökkentésről, legfeljebb a legalacsonyabb jövedelműek körében, a gazdagok esetén pedig még adóemelésre is szükség lehet.

Az FDP jelentősen enyhítene a szigorú munkaügyi szabályokon is, lényegében azért, hogy könnyebb legyen elbocsátani az alkalmazottakat. Ezt a baloldali pártok elutasítják. Bevezetnék azonban az egységes és kötelező minimálbért, ami ellen a liberálisok és konzervatívok tiltakoznak. Németországban jelenleg a legtöbb ágazatban nem létezik minimálbér. Eredetileg a Baloldal vetette fel az óránként legalább nyolceurós minimálbért, de ezt a követelést 2007-ben átvette az SPD is.
Németek a Hindukusban

A kampány végére forrósodott fel az afganisztáni német szerepvállalásról szóló vita is. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma ezen a héten egy esetleges terrortámadás miatt óvatosságra szólította fel Németországba utazó polgárait. Az elmúlt két hétben az al-Kaida terrorhálózat több videoüzenetben fenyegette meg Németországot az afganisztáni katonai jelenlét miatt, de a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal szerint a legújabb propagandavideók megjelenése nem jelenti azt, hogy a korábbinál nagyobb lenne a veszély.

Németország a NATO által vezetett hadművelet részeként 4200 katonát állomásoztat Afganisztán északi részén. Bár ez a vidék kevésbé veszélyes, mint a déli tartományok, a német hadsereg így is elvesztett 30 katonát. A veszteségek, illetve a balul sikerült kunduzi légi csapás miatt (egy német tiszt szeptember elején légitámadást kért két ellopott tartálykocsi ellen, a támadásban pedig több tucat ember meghalt, köztük civilek is) ismét erősödött a kivonulást követelők hangja.

A parlamenti pártok közül azonban egyelőre csak a populista Baloldal követeli nyíltan a katonák hazahívását. "Azt akarjuk, hogy a német csapatok térjenek haza Afganisztánból, mert meg vagyunk győződve arról, hogy a küldetés nem tesz semmit a nemzetközi biztonságért, sem a békéért, és nem ez a megfelelő út a nemzetközi terrorizmus ellen" - mondta Oskar Lafontaine, a Baloldal társelnöke. Peter Struck SPD-frakcióvezető, volt védelmi miniszter azonban másképp gondolja: "Németország biztonságának védelme a Hindukusnál kezdődik" - mondta.
Feljönnek a kisebb pártok

Az utolsó felmérések szerint a vasárnapi Bundestag-választásokat a CDU és bajor testvérpártja, a CSU nyeri a szavazatok körülbelül 35 százalékával, ami nagyjából megfelel a négy évvel ezelőtti eredményüknek. A szociáldemokrata SPD viszont már négy éve lejtmenetben van: 2005-ben még 34 százalékot kaptak, most vasárnap viszont már csak 24-26 százalékra számíthatnak.

A nagykoalíciós időszak nyertesei a kisebb pártok: a legtöbbet az FDP javíthat, amely 14 százalékot érhet el szemben a négy évvel ezelőtti 9,8 százalékkal. A Zöldek várhatóan két-három százalékot javítanak, és 10-11 százalék körül teljesítenek. A Baloldal (Die Linke) is 11 százalék fölötti eredményre számíthat. Utóbbi a keleti tartományokban már magasan veri az SPD-t, és a CDU elsőségét is fenyegeti. (Szerk: a közvélemény kutatások szerint az NPD [a Jobbik szövetségese] is átlépi at 5%-s küszöböt [sőt a kelet-német tartományokban a 10%-t], így parlamenti párt lesz a média el hallgatása mellet is. Lásd a Jobbik előretörését az Európai Parlamenti választások tekintetében.)

A német választási rendszer hasonló a magyarhoz, a választóknak itt is két szavazatuk van: egyéni jelöltre és tartományi pártlistára szavaznak. A rendszer az egyéni körzetek miatt torzít a nagyobb pártok javára, de abszolút többséget biztosan nem szerez senki a Bundestagban, tehát biztosan koalíciós kormány alakul. Elvileg nem lehet kizárni a piros-piros-zöld (SPD, Baloldal és Zöldek) felállást vagy az úgynevezett közlekedési lámpa-koalíciót (SPD, FDP és Zöldek) sem, de ezeknek kicsi az esélyük. Ha a várakozásokkal szemben a fekete-sárga koalíció mégsem szerezne többséget, ismét nagykoalícióra kényszerülhet a két nagy párt. Az SPD számára ez lenne az elérhető legjobb eredmény.

(Forrás: origo.hu alapján)