2009. november 4.  Külföld

Egy kereszt az állami iskola osztálytermében sérti a diákok vallásszabadságát. Elveszi a szülők lehetőségét, hogy gyermeküket saját filozófiai meggyőződésük szerint neveljék, s nem lehet összeegyeztetni az európai emberi jogi konvencióval (EMRK) – ezt az ítéletet hozta kedden a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság.

A bírók ezzel egyhangúlag igazat adtak egy olasz nőnek, aki a legfelsőbb szintig eredménytelenül pereskedett, hogy gyermekét vallási szimbólumok nélküli teremben oktassák. (Azaz a tolerancia nem jogi eszköz. Csak azért van, hogy romboljunk vele?)

Az ítélet Olaszországban felháborodást váltott ki, a római kormány jelezte, panaszt tesz az ítélet ellen. A bíróság a felperes finnországi születésű nőnek 5000 euró kártérítést is megítélt.

A nő a 2001–2002-es iskolaévben akkor 11 és 13 éves gyermekei számára azt követelte Abano Termében, hogy távolítsák el a kereszteket az osztálytermekből. Követelését az állami semmisségi törvényszék ítéletére alapozta, miszerint a választási irodákban elhelyezett keresztek sértik az állam vallási semlegességét. Az olasz legfelsőbb bíróság 2006-ban elutasította ezt a keresetet, mert értelmezésük szerint a kereszt az ország egyéniségét és történelmét jelképezi. Az állam úgy érvelt, hogy a kereszt olyan, mint egy „zászló”, nemcsak a vallás, hanem az állam jelképe is.

Ezt az érvelést visszautasították a strasbourgi bírák. A tanulók könnyen vallási jelképként értelmezhetik a keresztet, s szerintük az a szabadság, hogy valaki egyetlen valláshoz se tartozzon, különleges védelmet érdemel. Nem találták felismerhetőnek, miként lehet „a jelképet, ami józan ésszel, a katolicizmussal kapcsolható össze”, a demokratikus társadalomban fontos oktatási pluralizmus szolgálatába állítani.

Maurizio Sacconi olasz munkaügyi miniszter az üggyel kapcsolatban az európai élet- és értékközösség elleni súlyos csapásról beszélt, „ami nem jelentheti azt, hogy származásunk gyökereit kiirtsák”. Alfredo Mantovano belügyi államtitkár az ítéletet olyan „igazolhatatlannak és butának” nevezte, hogy ha követni akarnánk, akkor meg kell kérdezni, vajon a messziről látható milánói dómot is le kell-e bontani. Ez a döntés azok malmára hajtja a vizet, akik már eddig is a valóságtól elrugaszkodottnak tartották az uniós intézményeket – tette hozzá.

Akkor a  " dávid-csillag" is jogokat sért a döntés alapján. A korlátozás erre is vonatkozik a jogegyenlőség elve alapján.
( Tagesspiegel.de alapján szerk.)