Osztrák történészek szerint a korábban ismertnél is több katonai titkot adott át az orosz birodalomnak Alfred Redl ezredes, akinek lelepleződése az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb botrányát váltotta ki - írta a Profil című hetilap hétfői számában.

Alfred Redl az Osztrák-Magyar Monarchia magas rangú katonatisztje, egy ideig a titkosszolgálat helyettes vezetője volt. Hatalmas botrányt okozott, amikor 1913-ban kiderült, hogy éveken át szállított információkat pénzért a cári orosz birodalomnak, a monarchia egyik legnagyobb ellenlábasának. Lelepleződése után Redl öngyilkos lett.

Még több információt adott át Oroszországnak

Hogy pontosan milyen információkat adott át Redl Oroszországnak, az a közelmúltig pontosan nem volt ismert - mutat rá a Profil. Verena Moritz és Hannes Leidinger bécsi történészek azonban olyan dokumentumokra bukkantak egy moszkvai levéltárban, amelyekből kiderül, hogy nemcsak vasúti létesítmények védelmi intézkedéseit és aknamezők tervrajzait másolta le és adta el, hanem a teljes mozgósítási terveket egy Oroszország elleni, egy Olaszország elleni és egy balkáni háború esetére. Hannes Leidinger szerint ha az orosz cár 1913-ban háborút indított volna, csapatai néhány nap alatt Bécs alá értek volna.

Moritz és Leidinger biztosra veszi, hogy a vonatkozó információkat Oroszország átadta a szövetséges Szerbiának, és valószínűleg az akkor még forma szerint Németországgal és Ausztriával szövetséges Olaszországgal is megosztották. Leidinger szerint azt lehetetlen komolyan felbecsülni, hogy az egy évvel Redl lelepleződése után kirobbant első világháborúban a monarchia oldalán elszenvedett emberveszteséghez Redl kémtevékenysége mennyiben járult hozzá, de ezrekről lehet szó.

Nem tudták, hogy buzi volt

Az eset idején a katonai körök és a korabeli közvélemény megdöbbenését fokozta, hogy kiderült, Redl köcsög volt. Korábbi feltevésekkel ellentétben a Moszkvában előkerült dokumentumok azt mutatják, hogy az oroszok ezt a tényt nem használhatták fel Redl zsarolására, mert nem tudtak róla.

Az ezredes története több filmrendezőt is megihletett, köztük Szabó István Oscar-díjas magyar rendezőt, akinek 1984-es filmjében Klaus-Maria Brandauer alakította a címszereplőt.

(MTI nyomán)