2010. október 15. Közélet

Csütörtökön meredeken tovább javult a magyar államadósság törlesztéskockázati megítélése a londoni piacon, miután előző nap – a költségvetési célok tartását megerősítő miniszterelnöki bejelentés után – szintén jelentősen csökkent a magyar törlesztésbiztosítási tranzakciók árazása.

• Orbán: Magyarország tudja, mit akar + Képriport + Videó

A CMA DataVision, az egyik legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató szakelemzői az MTI-nek elmondták: a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető határidős piaci biztosítási ügyletek (credit default swaps, CDS) árazása a csütörtöki londoni kereskedésben 248 bázispont környékén mozgott a 258,2 bázispontos előző esti zárás után. Egy nappal korábban a magyar CDS-kontraktusok 270,2 bázisponton zártak, a múlt hónap elején pedig még 370 bázisponthoz közeli magyar CDS-árfolyamokat mértek a londoni piacon.

A csütörtökre kialakult árazás azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők jelenleg 248 ezer euró körüli éves díjat kérnek minden 10 millió euró magyar államadósság után a befektetőktől az irányadó ötéves futamidőre. A magyar CDS-kontraktusok így két nap alatt 22 ezer euróval, egy hónap alatt 120 ezer euróval lettek olcsóbbak.

A CDS-díjszabások azt jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek adósságára az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. A CMA szakelemzői kiemelték, hogy a cég által folyamatosan figyelt szuverén adósok közül Magyarország kockázatbiztosítási díjszabása javult a legnagyobb mértékben a csütörtöki londoni kereskedésben.

A magyar CDS-tranzakciók árazása legutóbb májusban járt 250 bázispont alatt, és jelenleg sokkal alacsonyabb több euróövezeti tagországénál is, jelezve, hogy a piac jóval biztonságosabb államadósnak tekinti Magyarországot, mint néhány valutauniós tagállamot. Görögország CDS-díjszabása csütörtökön például 673-674 bázisponton ingadozott, vagyis több mint a két és félszerese volt a magyar árazásnak. Írország 404, Portugália 368 bázispont környékén járt csütörtökön.
(MTI)

A neoliberális GKI viszont aggódik: 'Sarcok és harcok a költségvetésben'
A GKI szerint komoly kockázatai vannak ennek a választott gazdaság- és pénzügy-politikai „kúrának” .

Az új kormány megalakulása óta éves szinten a GDP 2,5%-át meghaladó mértékben jelentette be átmeneti adó- és járulékterhek kivetését. Három évig sújtja különadó a pénzintézeti, az energia és a telekommunikációs szektort, továbbá a bolti kereskedelmet. 14 hónapon át 2,8 millió embertől veszik el a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetését. (nem aggódott az előző kormányon, amikor az oktatástól, egészségügytől,nyugdíjasoktól vonták el. Mert ugyebár a nyugdíjasok sokat fogyasztottak..szerk.)

Részben ezekkel a lépésekkel kívánja a kormány áthidalni az ambiciózus adócsökkentési szándék és a rögzített egyensúlyi cél miatt szűkös költségvetési mozgástér ellentmondásait. Ennek a választott gazdaság- és pénzügy-politikai „kúrának” azonban komoly kockázatai vannak:

1. Az Alkotmánybíróság később több sarcoló intézkedést visszamenőlegesen is hatályon kívül helyezhet. A kötelező magánnyugdíj-pénztárakba, hosszú távra rögzített keretek között történő tagdíjbefizetés elterelése ellentétes a jogbiztonság elvével. A célzott különadók közgazdaságilag leginkább jövedelemadóként értelmezhetőek. Ezeknek a bevezetés évében való teljes mértékű alkalmazása könnyen alkotmányellenes lehet. (Különösen kérdéses a helyzet a frissen bevezetni tervezett adóknál, ahol a törvény kihirdetése után még meg kell várni a kötelező felkészülési időt is, azaz a törvény idén már csak néhány napra léphet életbe, mégis az egész évre számított összeg befizetését kérik.)

2. A magánnyugdíj-pénztári befizetések átirányításánál a kormányzati kommunikációban is felmerült az érintettek kompenzálásának szándéka. Ha azonban a kompenzáció például a 2012-ben újrainduló magánpénztári befizetések kiegészítésével (amolyan békekölcsön törlesztésként) történik, akkor a most (átmenetileg) átirányítandó befizetéseket aligha engedi majd az Eurostat kormányzati bevételként elszámolni.

Mindezek miatt - ha az Alkotmánybíróság vagy az EU intézményei a költségvetés készítésekor feltételezettől eltérő, a fentiekben jelzett döntéseket hoznának - a jövő évi költségvetést a végrehajtás során súlyos, kiigazító intézkedéseket követelő csapások érhetik.

• A magánnyugdíj-pénztári befizetések elterelése azt jelenti, hogy az államháztartás egyensúlyi helyzete – módszertani jellegű változtatások nélkül - 2010-hez képest 2011-ben GDP-arányosan nem 1 százalékponttal javul, hanem néhány tizedszázalékkal romlik. Ezt az EU intézményei erős kritikával illethetik a konvergencia program tárgyalása és a jövő év első felében meginduló szorosabb gazdaságpolitikai konzultációk során. Jelenleg az EU-ban mindenhol a költségvetési fegyelem erősítése, nem pedig a lazítás van napirenden.

• Az átmenetinek szánt adóintézkedések talán legnagyobb problémája, hogy könnyű bevezetni őket, de később – főleg ebben a nagyságrendben - nagyon nehéz a kivezetésük, pótlásuk. A következő években várható gazdasági növekedés ehhez önmagában nem teremt elegendő forrást, különösen, ha figyelembe vesszük a további adócsökkentési szándékot is. A választott kúrával időt lehet nyerni, de ennek csak akkor van értelme, ha azt sikerül felhasználni mélyebb átalakítások előkészítésére és megvalósítására. (Amelyek révén később a költségvetés kiadásai csökkenhetnek, ellensúlyozva a rendkívüli bevételek kivezetését.) Ha ezek hiányában az ideiglenesnek szánt intézkedések tartóssá válnak, annak idővel egyre növekvő gazdasági hátrányai, növekedést visszafogó következményei leszek. Például a bankok aktivitásának visszafogása, az üzleti fejlesztések elmaradása, az ország tőkevonzó képességének csökkenése formájában. (Forrás: gondola.hu)

JOBBIK GONDOLAT