2012. július 10. Közélet

Vasárnap késő este érdekesnek ígérkező hír jelent meg a Síp utcai társaság honlapján. Számomra már a cím is meglepő volt: „XII. Piusz ’zsidók ezreinek életét menthette meg’.” Mi az, hogy „menthette meg”? Most megmentett, vagy nem mentett meg? Az idézett cím alatt ez szerepel: „A Haaretz írása alapján / Mazsihisz”. Tehát az izraeli napilap írását felhasználva a Mazsihisz (Feldmájer & Zoltai) gyártotta a magyar szöveget, amelyet elolvasva nagyon meglepődtem. S rövidesen időutazásba kezdtem.

Tehát megláttam az idézett címet a Mazsihisz honlapján, s azonnal elolvastam a nyúlfarknyi írást. Idézem a teljes szöveget:

„Egy újabb kutatás eredményei szerint XII. Piusz mintegy 200 ezer zsidó exodusát segíthette elő, nem sokkal a kristályéjszaka után – írja a Daily Telegraph c. angol napilap.

A kutatást dr. Michael Hesemann német történész vezeti, aki a ’Pave the way’ (építsd az utat) alapítvány (egy amerikai vallásközi csoport) megbízásából fésüli át a Vatikán levéltárát.

XII. Piuszt nagyon sokan bírálták, amiért a Holokauszt alatt hallgatott és nem ítélte el egyértelműen a zsidóüldözéseket, a náci rezsimet vagy nem közösítette ki Hitlert. Ám az újabb kutatások irányítója szerint a ’Hitler pápája’ felfogás téves lehet.

1938. november 9-ről 10-re virradó éjszaka 91 zsidót öltek meg, tízezreket tartóztattak le és küldtek koncentrációs táborba a később ’kristályéjszaka’ néven elhíresült pogrom során. Több ezer otthont pusztítottak el, számtalan épületet romboltak le, országszerte felgyújtották a zsinagógákat.
Hesemann szerint Eugenio Pacelli, a későbbi XII. Piusz november 30-án levelet írt a katolikus érsekeknek, a világ minden tájára. Ebben sürgette őket, hogy folyamodjanak vízumért a ’nem árja katolikusok’ és egyéb, keresztény hitre tért zsidók érdekében, akik el akarnak menekülni Németországból. Pacelli, aki akkor a Vatikán külügyminisztere volt, a náci Németországgal kötött konkordátum értelmében írhatta e levelet, mert az egyezmény szerint a Vatikán kiterjesztette védelmét a megkeresztelt zsidókra.

Hesemann szerint bizonyíték van rá, hogy ezeket a vízumokat nem keresztény zsidók is megkaphatták és a ’nem árja katolikusok’ és a ’megtért zsidók’ terminusok csak a nácik megtévesztését szolgálták. Elliot Hershberg, a Pave the Way alapítvány elnökét idézi a Daily Telegraph: ’Úgy véljük, számos zsidónak, aki elhagyta Európát, fogalma sem lehetett, hogy vízumukat egyéb úti okmányaik e vatikáni erőfeszítések nyomán kapták meg. Az eddig feltárt dokumentumok egyértelműen azt támasztják alá, hogy a XII. Piuszról kialakult negatív kép téves’.”

Amikor a szöveg végére értem, elgondolkodtam: ezt a hírt én már olvastam korábban, évekkel ezelőtt. Éreztem tehát, hogy itt valami nem stimmel De a Mazsihisz szövegében jelen idő szerepel: „írja a Daily Telegraph”. Tehát most írt erről az ügyről az angol lap?

Mindenesetre megnéztem a Haaretz honlapját, s elolvastam a Mazsihisz által felhasznált cikket. Az első meglepetés akkor ért, amikor megláttam a Haaretz angol nyelvű honlapján a címet:

„’Pope Pius XII saved thousands of Jews’.”

Mit is olvasunk a Mazsihisz címében, idézőjelben? Zsidók ezreinek életét „menthette meg” XII Pius. Az eredeti angol cím szintén idézet, de ebben az áll, hogy zsidók ezreit „mentette meg” meg a pápa. Micsoda különbség!

A második meglepetés akkor ért, amikor megnéztem a Haaretz cikkének a dátumát: 2010. július 7. S ekkor esett le a tantusz: igen, a Daily Telegraph két évvel ezelőtt tálalta ezt az ügyet. A cikket meg is találtam szerény archívumomban: 2010. július 6-án jelent meg az angol lapban Simon Caldwell írása: „’Hitler pápája” zsidók ezreit mentette meg”. Ebben a címben is van tehát idézet, de itt a „Hitler pápája” jelzős szerkezet kerül idézőjelbe (egyértelmű utalás John Cornwell angol újságíró Hitler pápája című gyalázatos könyvére, amely a könyvpiac urainak köszönhetően sok kiadásban látott napvilágot, s fertőzte a közvéleményt).

No már most az a kérdés, miért tálalja ezt a szinte napra pontosan két éves történetet friss hírként a Mazsihisz? Talán valahonnan megérkezett a megfelelő parancsolat violaszín pecsét alatt? Mert emlékszünk – írtam erről korábban -: a napokban cserélték le a Yad Vashemben a XII. Pius pápáról szóló, negatív töltetű korábbi szöveget. Lassú elmozdulás tapasztalható tehát a Yad Vashem részéről a történelmi igazság irányába. Lehet, hogy ennek nyomán bányászták elő szorgos kezek a két évvel ezelőtti hírt?

Nem tudom. Mindenesetre az olvasót jól becsapták. Mert közölni kellett volna: két évvel ezelőtt már megírták az akkor még Eugenio Pacelli bíborosként ismert későbbi pápa háború előtti zsidómentő akciójának rövid történetét, de akkor a Yad Vashem és csatolt részei nem mozdultak. Akkoriban ugyanis a jelzett körökben XII. Pius még „Hitler pápájaként” szerepelt. Ma már új szelek fújnak a Yad Vashemben, tehát újabb kutatási eredményként lehet tálalni a szakállas hírt. Csúnya eljárás ez Feldmájer és Zoltai urak részéről.

Van azonban még egy apróság, amely nagyon is lényeges. A Haaretz átvette ugyan a Daily Telegraph cikkének a vezérfonalát, de az angol lap cikkének a végét elhagyta. Pedig ott van a lényeg. Az igazán izgalmas rész.

Idézem Simon Caldwell két évvel ezelőtti cikkének az utolsó bekezdését:

„Sir Martin Gilbert, a British historian and the world’s leading expert on the Holocaust, has said that Pope Pius XII should be considered as a ’Righteous Gentile’ by Yad Vashem, the Israeli Holocaust remembrance authority.”

A „Righteous Gentile”, azaz a „Világ Igaza”, az egyik legnagyobb izraeli kitüntetés, amelyet nem zsidó kaphat. Azok részesülnek ebben az elismerésben, akik a második világháború alatt zsidókat mentettek. Sir Martin Gilbert angol történész, az ún. „holocaust” legnagyobb szakértője - aki egyébként köztudottan zsidó - azt mondja, hogy ezzel a kitüntető címmel kellene elismerni XII. Pius pápa tevékenységét. Ez valahogy kimaradt a Haaretz ismertetéséből, s így nem került fel a Mazsihisz honlapjára sem. Most, hogy leírtam, talán pótolni fogják a hiányt (dehogy fogják).

Hogy miért fontos ez az apróság? Azért, mert a közhiedelemmel ellentétben vezető zsidó történészek álltak és állnak ki XII. Pius védelmében, s utasítják vissza a rá szórt rágalmakat. Eme történészek közé tartozik Martin Gilbert, akinek nevét a hazai olvasók alig ismerik. S ezen történészek közé tartozik David G. Dalin rabbi is, aki hét évvel ezelőtt megjelent alapvető könyvében (The Myth of Hitler’s Pope) ugyancsak az embermentő pápának állított emléket – lesöpörve az asztalról a méltatlan vádakat. Természetesen az ő könyve sem jelent meg magyarul.

Pedig nagyon fontos művekről van szó. Olyan művekről, amelyek nem azt vizsgálják, mit tehetett volna, vagy mit kellett volna tennie a nagy pápának. Ezek ostoba kérdések. Az említett szerzők megközelítése egyszerű és kézenfekvő: azt mutatják be, MIT TETT a „Pastor Angelicus”-ként emlegetett pápa a vérzivataros években. Aki így közelít XII. Piushoz, nem tagadhatja: ez a pápa háborús munkálkodása miatt is méltó arra, hogy az egyház a boldogok, majd a szentek sorába emelje.

A zsidók még nem kértek bocsánatot a keresztények elleni gyűlölet keltésük miatt...

Szabad Hirek