2011. május 26. Közélet

  1.  Orbán Viktor miniszterelnök: Fontos lépés az erős Magyarország felé vezető úton
 
A magyar kormánynak mindig ki kell állnia a magyar emberek érdekeiért. Ezt tettük a mai napon és ezt fogjuk tenni a jövőben is - hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő kiemelte: ez több volt, mint vásárlás, ez egy nehéz küzdelem volt. Egy év kemény tárgyalássorozat és egyeztetés után sikerült nyélbe ütni a megállapodást. Fontos lépést tettünk az erős Magyarország felé vezető úton, hiszen egy ország sem lehet erős, ha teljesen kiszolgáltatott a teljes energiaellátása - hangsúlyozta. Nemzetstratégiai szempontból az egyik legerősebb, és közép-európai szinten is meghatározó nagyvállalatunkat, a MOL-t sikerült biztonságba helyezni – szögezte le a miniszterelnök.
 
2. Ismét hazai kézben a MOL-részvénycsomag

Megállapodással zárult a magyar kormány és az orosz Szurgutnyeftegaz olajipari vállalat képviselői közötti közvetlen tárgyalássorozat a cég tulajdonában lévő 21,2 százaléknyi MOL-részvénycsomag sorsáról. Az elmúlt hetek intenzív egyeztetései nyomán eldőlt, hogy a magyar állam teljes egészében visszavásárolja a pakettet. Az intézkedés az állami szerepvállalás súlyát erősítő kormányzati stratégia megvalósításának első, nemzetközi jelentőségű lépése. A sikeres, Közép-Európában vezető szerepet betöltő nemzeti energiavállalatban történő tulajdonszerzés növeli az állami vagyont, stabilizálja a regionális és hazai energiapiacot, fokozza az energiaellátás biztonságát itthon és a régióban. A megállapodással elhárul egy komoly akadály a magyar-orosz kétoldalú kapcsolatok további fejlődése elől Az elmúlt hetekben a magyar kormány és az orosz Szurgutnyeftegaz olajipari vállalat képviselői közvetlen tárgyalásokat folytattak az orosz cég tulajdonában lévő 21.2 százaléknyi MOL-részvény sorsáról. A tárgyalások eredményeképpen  egállapodás jött létre a felek között, amelynek értelmében a magyar állam teljes egészében megvásárolja az orosz cégtől a MOL-részvénycsomagot. Az adás-vétel során a magyar állam 1.88 milliárd eurót fizet az orosz vállalatnak, amely megfelel az áprilisban megkötött ármegállapodás előtti utolsó három hónap átlag részvényárfolyamának. A megállapodás megkötésekor a részvény piaci értéke ennél 10 százalékkal magasabb volt. A legutóbb megjelent részvényelemzések átlagos célára 26700 forint körül van, amely nagyságrendileg azonos az ármegállapodás idején megjelent elemzésekkel, és 2.3 milliárd euró körüli vételárnak felel meg.
 
A részvényvásárlást a magyar állam a már korábban lehívott IMF-hitelből finanszírozza, így a tranzakció nincs közvetlen hatással a magyar államadósság mértékére vagy a költségvetési hiány szintjére. Az ügylet tényleges jogi kötelezettséggé a költségvetési törvény megfelelő módosításával és az Országgyűlés - kötelezettségvállalás mértéke miatt szükséges - megerősítő határozatával válik. Parlamenti jóváhagyás esetén az adás-vételt 2011.  augusztus 31-ig kell lebonyolítania a későbbiekben kijelölendő többségi állami tulajdonú vállalatnak, intézménynek.
 
A kormány a választási ígéretének és a kormányprogramnak megfelelően megalakulása óta arra törekedett, hogy a stratégiai nemzetgazdasági ágazatok vállalataiban helyreállítsa vagy megerősítse az állam tulajdonosi szerepét. Kiemelt célkitűzés a szuverenitás erősítése, a nemzeti vagyon közvetlen gazdasági és pénzügyi hatásokkal járó gyarapítása, amely különös jelentőséggel bír az energiaszektorban: az energiaellátás biztonsága és a régió energiafüggőségének csökkentése nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági és külpolitikai prioritás is.
 
Az európai energiaellátásban fontos szerepet játszó észak-afrikai országok elhúzódó politikai instabilitása világossá tette az energiapiacok és a hazánkhoz hasonló, energiaimportra szoruló országok sebezhetőségét. A kormány ezért fontos gazdaságvédelmi feladatának tekinti, hogy a stratégiai energetikai vállalatokban megtartsa vagy megteremtse tulajdonosi pozícióját, és erősítse a nemzeti vállalati jelleget. A rendelkezésére álló eszközökkel a jövőben is igyekszik ésszerű keretek között tartani a külföldi kormányok és vállalatok befolyását, tulajdonszerzését a stratégiai nemzeti vállalatokban.
 
A MOL kiemelkedő jelentőségű vállalat a hazai energiapiacon és a közép-kelet-európai régióban. A magyar kormány egyértelmű szándéka, hogy a társaság regionális szerepét más állami energetikai cégekkel való együttműködések megteremtésével, kiterjesztésével növelje. A kormány elismeri a társaság eddigi eredményeit, a tulajdonszerzés alapfeltétele volt, hogy a vállalat kedvező kilátásokkal bír. A Magyar Állam, mint kisebbségi tulajdonos támogatja a menedzsmentet és a MOL sikeres üzleti stratégiáját.
 
A részvénycsomag sorsának rendezésével elhárul az egyik legnagyobb akadály a magyar-orosz kapcsolatok további fejlődése elől. A vitás kérdésben a kormányközi gazdasági vegyes bizottság legutóbbi, moszkvai ülése után értek el áttörést a tárgyalófelek. A létrejött megállapodás egyértelmű jele annak, hogy a két ország új alapokra helyezett kapcsolatai a kölcsönös megbecsülésre és előnyökre épülnek. A magyar kormány és a Szurgutnyeftegaz képviselői megállapodtak arról, hogy az ügylet lezárását követően folytatják a hosszú távú energetikai együttműködést. A megállapodás egyszerre oldja meg a magyar-orosz kapcsolatokat terhelő helyzetet, enyhíti hazánk és a régió energiafüggőségét, és erősíti meg a MOL stratégiai vállalat jellegét.
 
A MOL-csoport Közép Európa egyik vezető nemzetközi integrált olaj- és gázipari vállalata, működése 40 országot érint Európában, a Közel-Keleten, Afrikában és a FÁK tagállamaiban. A MOL-csoportban 32,000 munkavállaló dolgozik világszerte, a vállalat piaci kapitalizációja 2011. április végén meghaladta a 14 milliárd USA dollárt. A MOL-csoportban öt kőolaj-finomító található Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban és Olaszországban. A MOL több mint 1600 töltőállomást üzemeltet Közép-és Délkelet-Európában, valamint 100 százalékos tulajdonában lévő leányvállalata,
az FGSZ révén működteti az 5800 km hosszúságú magasnyomású földgázvezeték rendszert Magyarországon. A MOL több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a szénhidrogén bányászatban, jelenleg 7 országban folytat szénhidrogén kitermelést és 13 országban végez kutatási tevékenységet. A vállalatcsoport Petrolkémia Divíziója a tíz legnagyobb európai polimer piaci szereplő egyikeként vesz részt az európai műanyag feldolgozó vállalatok ellátásában.
 
Kiadó: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Kommunikációs Főosztály
 
(fidesz.hu)
 
3. Az állam nagyon komoly vagyonelemet szerzett vissza

A Mol 21,2 százalékának megvásárlására fordított pénzt a kormány nem szórta, nem pazarolta el, nem elégette, nem felélte, hanem visszaszerzett vele egy nagyon komoly vagyonelemet - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón a nyilvánosság előtt megjelent kritikákra válaszolva,
 
Hozzátette: nemcsak politikailag, hanem pénzügyileg, nemzetgazdaságilag is pozitív hatása lesz a vételnek már középtávon is, mert szinergiákat teremthet más, az állam tulajdonában lévő vállalatokkal, mint például a Magyar Villamos Művek Csoporttal. A miniszter rámutatott: energiapolitikai, vagyongazdálkodási lépés is történt a vétellel, ami a szakértők szerint már középtávon megtérülő befektetés.
 
Fellegi Tamás jelezte: egy lényeges lépcsőfok még hátravan a szerződés érvénybe lépéséhez. A szerződést már aláírták, de hogy tényleges kötelezettséggé váljon, s az állam ki is tudja fizetni a vételárat, még két parlamenti jóváhagyás kell. A miniszter elmondta: az állam a hatályos jogszabályok és a Mol alapszabályának megfelelően gyakorolja majd tulajdonosi jogait, s nem keveri össze a szabályozói és a tulajdonosi szerepét.
 
Kérdésre válaszolva közölte: a vétel nem befolyásolja a magyar piacon az energiaárakat, így az üzemanyagárakat sem. A miniszter kifejtette, az ország hasznára válik az adás-vétel, s a kormány minden, például pénzügyi, energetikai és vagyongazdálkodási értelemben is jó üzletet kötött. A vétel hozzájárul az ország jólétéhez és versenyképességének növekedéséhez.
 
Fellegi Tamás az orosz Surgutneftegas Molban lévő 21,2 százaléknyi tulajdoni hányadának 1,88 milliárd eurós állami megvásárlásról elmondta, nehéz helyzetben van a magyar állam a vagyongazdálkodás és az energiapolitika területén. Egyike ugyanis azon nagyon kevés uniós tagországnak, amelyikben az államnak sem a kitermelésben, sem az energiakereskedelemben, sem az infrastruktúrában nincs jelentős szerepe. Ezt az elmúlt évek privatizációs gyakorlata eredményezte - tette hozzá. Megjegyezte, mindezek alól csupán a villamos energia kivétel.
 
Fellegi Tamás elmondta, a tartós lélektani hatású 2009-es orosz-ukrán gázvita, illetve az arab-öböli és az észak-afrikai események alapvetően  változtatták meg azt, hogyan kell egy államnak a hosszú távú energetikai szerződésekhez és az ellátásbiztonsághoz viszonyulnia. A Mol-tulajdonszerzésről a miniszter elmondta, radikális elmozdulást hoz az energiafüggetlenség irányába, s lehetővé teszi a gazdaságossági, hatékonysági szempontok bevitelét az energetikába. Úgy vélte, ezzel lépéssel erősebbé válik Magyarország, növelheti általa a versenyképességét, a gazdasági erejét, a régiós szerepét, s gazdaságdiplomáciai súlyát is.
 
Hangsúlyozta, a kormánynak kezdetektől fogva az volt a szándéka, hogy újjáélessze a nemzeti ipart, s ezen belül az energiaiparnak kiemelt szerepe legyen. Az aláírást történelmi lépésnek nevezve közölte, a kormány lezártnak tekinti a privatizációt. A cél az, hogy gyarapodjon az állami vagyon, felelős állami gazdálkodás alakuljon ki, s a befektetett pénz pénzügyileg, gazdaságilag és külpolitikailag is térüljön meg.
 
Tájékoztatása szerint a kormány hamarosan a parlament elé viszi az adás-vételt, s ha pozitív döntés születik, akkor ténylegessé válik.
Ha nem, akkor nem lesz tranzakció - mondta.
A miniszter beszélt arról is, hogy a vétel nem növeli az államadósságot, nem befolyásolja a hiányt, s nincs szükség újabb hitelfelvételre sem a tranzakció miatt.
 
Lehívott IMF-hitelt használnak fel a kifizetésre, s nincs olyan szabály, vagy megállapodás, ami ezt tiltaná - mondta, emlékeztetve, hogy az IMF is így nyilatkozott. Kifejtette, nem tőzsdei, hanem azon kívüli adás-vételről van szó, két fél között jött létre a konstrukció. Ilyen stratégiai méretű pakettet általában nem szoktak tőzsdén venni, ekkora kétoldalú megállapodásban szokott gazdát cserélni - közölte.
 
A miniszter elmondta, az adás-vétel előtt kikérték a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a véleményét, s abból kiderült, hogy az államnak akkor sem kell kötelező részvényvásárlási ajánlatot tennie, ha tulajdona 25 százalék fölé is kerül, mivel a Mol alapszabálya szerint egy részvényesnek akkor is csak 10 százalék erejéig szól a szavazati joga, ha ennél nagyobb a tulajdoni hányada.
 
Fellegi Tamás kifejtette, a minisztérium által készített nemzeti vagyonpolitikai irányelveket a kormány még nem fogadta el, de elképzelhető, hogy ebben szerepel majd egy olyan kitétel, ami a későbbi kormányoknak sem teszi lehetővé a Mol-részesedés állami eladását. Kérdésre válaszolva elmondta, még nincs kormánydöntés arról, hogy melyik állami cégnek a kezébe kerüljön a Mol-részesedés. Olyan megoldás kell - fejtette ki, ami nem növeli hiányt és az államadósságot. Van ilyen megoldás - mondta, de erről többet nem nyilatkozott.
 
Fellegi Tamás megfogalmazása szerint a Mol sikeres vállalat, ilyenhez csatlakozni jó dolog kisebbségi tulajdonosként is. Közölte, a magyar állam abban érdekelt, hogy a Mol értéke minél magasabb legyen, jelentős gazdasági és pénzügyi sikereket érjen el, ami megjelenhet az osztalékpolitikában és az üzleti terjeszkedésben is.
 
A Mol résztulajdonában lévő INA-részvények felfüggesztéséről, és a Molt ért részvényvásárlási visszaélési vádakról elmondta, a horvátországi fejlemények horvátországi belügynek tekinthetők, nem kívánnak vele foglalkozni. Ugyanakkor úgy vélte, a magyar állam tulajdonszerzése erősíti a Mol helyét és szerepét mindenhol, mivel nagyon erős stratégiai tulajdonos jelent meg a társaságban.
  (MTI-fidesz.hu)

Kommentál

Minden tevékenységhez, különösen Magyarországnak reklám kell. A reklám fontos, amikor húsz éve spekulációs tőke nyúlta le, és tartja függőségben egyes magán emberek profitjáért országunkat.  Közben országunkat elszigetelték. Emlékszünk rá: "itt antiszemitizmus van", "fasizmus és antiszemita ország" stb. Kétségtelen sokba került. De a családi költségvetés is rá kényszerül sokszor a várható hosszútávú előnyökért nagyobb kiadásra. Például veszünk egy drágább de energia takarékos hűtött, hogy kevesebb legyen a havi villanyszámla. Utólag a család részéről is lehet vitatni, ne hűtött hanem mást kellet volna venni.

Kétségtelen felmerül, hogy lehetett volna a spekulációs valuta hitelek kiváltására is fordítani. Sajnos a bank és ügyfél kapcsolatokat szabályzó jelenlegi törvények nem európai szintűek. Így ha ezt a bankok kapták volna, csak a magán tulajdonosok le nyelnénk, és nem történt volna jelentős változás az állampolgár szempontjából.

Másrészt az ilyen törvények a jelenlegi alkotmány szerint alkotmány ellenesként megtámadható. Még az is ha például átvennénk egy az egyben az erre vonatkozó osztrák törvényeket. Ez a bal-liberalizmus 20 éves öröksége.

Viszont szeretném ha kivizsgálnánk az ügyet. Azok felelőssége akik eladták 2009-ben ezeket a részvényeket.

Szabad Hírek