2009. november 28. Közélet

Amennyiben a Nyugat továbbra is a cionisták hegemonikus irányítása alatt marad, a nagy közel-keleti háború elkerülhetetlen lesz.

Minden jel arra utal ugyanis, hogy Izrael elszánta magát, és a közeli jövőben le kíván számolni ellenfeleivel: Iránnal, illetve a Hezbollahal és a Hamásszal. Ha megkezdődik a  perzsa állam elleni háború, akkor az izraeli haderő egészen bizonyosan ismét benyomul Dél-Libanonba és a Gázai övezetbe is. A nagy összecsapás elkerülhetetlen. A kérdés nem az, sor kerül-e rá, hanem az, hogy mikor.

A cionista zsidó vezetők előtt Nagy Izrael álma lebeg. Be kívánják kebelezni a Gázai övezetet és Ciszjordániát, északon a határt legalább a Litani-folyóig szeretnék kitolni (a vízre Izraelnek nagy szüksége van), ezen kívül pedig a Szíriához tartozó Golán-fennsíkról sem hajlandók lemondani.   Vannak persze olyan elképzelések is, amelyek akár a Sinai-félsziget egy részének, sőt bizonyos iraki területeknek a meghódítását is lehetségesnek tartják. Minderről azonban most nincsen szó, annál is kevésbé, hiszen az egyiptomi és az iraki rezsim amerikai-izraeli irányítás alatt áll. Velük nincs értelme háborút vívni. De Ciszjordánia, a Gázai övezet, a Golán-fennsík és Dél-Libanon bekebelezése igenis lehetséges, de csakis abban az esetben, ha a cionisták leszámolnak a két legerősebb hazafias-ellenálló mozgalommal: a Hezbollahal és a Hamásszal. Azonban mindkét szervezet mögött Irán áll. Ha az Iszlám Köztársaságra sikerül végzetes csapást mérni, akkor a Hezbollah és a Hamász sem képes többé hatékony ellenállást kifejteni az izraeli hódítással szemben -vélik a cionisták.

A nagy háború megkezdésének indoka pedig ismét csak egy hatalmas hazugság lesz: az iráni atomprogram léte, amely „halálos fenyegetést jelent a zsidó állam számára”. Izrael azzal a hamis állítással állítja maga mellé, sőt rángatja bele egy véres háborúba a nyugati világot, hogy Irán „le kívánja törölni Izraelt a térképről”. Ebből természetesen semmi sem igaz. Másról van szó. Arról, hogy a cionisták  számára Irán jelenti az egyetlen komoly akadályt a Nagy Izrael megteremtése felé vezető úton. A másik akadályt a Szaddám Husszein vezette Irak jelentette, amelyet  Amerika megsemmisített. És nem azért semmisítette meg, mert a bagdadi rezsim „tömegpusztító fegyvereket birtokolt”, és nem is a „demokrácia megteremtése”, és még csak nem is az olajforrások megszerzése miatt rohanta le az amerikai haderő Irakot. Az Egyesült Államokat a cionisták hajszolták bele a háborúba Nagy Izrael illetve a közel-keleti zsidó hegemónia megteremtése érdekében.

Izrael a legkevésbé sem bánta volna, ha a 2006-os libanoni, illetve a 2008–2009-es gázai agressziója idején sikerült volna belerángatni a perzsa államot egy nagy háborúba. Irán azonban – igen okosan – ellenállt az izraeli provokációnak. A zsidó állam viszont kínos helyzetbe került, két okból is: egyrészt a cionista média minden erőfeszítése és hazugsága ellenére ország-világ előtt lelepleződtek a zsidó hadsereg háborús bűncselekményei, másrészt pedig Izrael sem a Hezbollahot, sem a Hamászt nem volt képes térdre kényszeríteni. A cionisták meg vannak győződve arról, hogy ha az Iszlám Köztársaságot végzetesen meggyengítik, akkor mindkét ellenálló szervezet is megadásra kényszerül. Kétségtelen továbbá, hogy ha kitörne a háború az Izrael és Irán között, a világ kevesebb figyelmet fordítana arra, mit művelnek a cionisták a palesztinokkal. A nagy háború során Izrael lényegében azt tehetne a palesztinokkal és a libanoni síitákkal, amit csak akar.

A palesztinok tömegeit lehetne elüldözni maradék hazájukból, akik pedig maradnának, végleg beletörődnek hazájuk elfoglalásába – gondolhatják a cionisták. Akik alighanem úgy vélik, hogy a mostani világhelyzet soha vissza nem térő lehetőséget kínál az izraeliek számára. Hatalmuk most lényegében korlátlan a nyugati világban: irdatlan pénzösszegek fölött rendelkeznek, kezükben a média legnagyobb része, és legfőképpen pedig a világ leghatalmasabb hadserege is az irányításuk alatt áll. (20 év múlva, amikor Kína az USA egyenrangú vetélytársa lesz, a cionistáknak kétszeresen is meg kell gondolniuk, mit tesznek, nem beszélve arról, a palesztinok demográfiai téren idővel le fogják győzni Izraelt.) De, ha a közel-keleti háború kirobban, és borzalmas következményei a nyugati világban is érezhetők lesznek, akkor vajon megértik-e végre Európa és Amerika népei, hogy kik és miféle célok megvalósítása érdekében követeltek tőlük vért és könnyeket?

Viszont van egy pozitívum a háború ellen. A Közel-Keleten gazdasági politikai együttműködés erősödik. Amit sem az USA, sem az Európai Unió nem tud blokkolni.

  (kuruc.info alapján szerk.)