Nos, a jövő elkezdődött, s a mából építkezik, a szemünk láttára!

A Kárpáti Harsona munkatársaként kaptam meghívást a Jobbik Magyarországért Mozgalom kampánynyitó nagygyűlésére, amely a Budapesten – Újbudán - található Sportmax Rendezvényközpontba szólt. Voltam már hasonló rendezvényen. Ez valamiért mégis más. Új remény, talán az utolsó? Izgalom és várakozás felfokozott hangulat lesz úrrá rajtam. Talán elkezdődik a várva várt rendszerváltás, megtörténik a felelősségre vonás, elszámoltatás?! Egy ÚJ ERŐ! Áttörés a magyar, de nem a magyarokhoz méltó silány politikai életben.

Éppen csak elmúlt délután egy óra, amikor a helyszínre érkezünk. Tiszta tekintetű, elszánt, valóban magyar emberekkel találkozunk, akik a szélrózsa minden irányából érkeznek. Megpillantok egy taxit, amelynek motorháztetején a következő olvasható: „Nemzeti Taxi”, Nagy-Magyarország (70 cm x 90 cm-es) lenyomatra írva. Budapesten vagyok, teszem fel magamnak a kérdést?

Csak érdekességként: Egy nappal a rendezvény előtt Kósa urat hallgattam meg Debrecenben, aki a következőt mondta beszédében: lehet, hogy Magyarország kétszáz év múlva nem lesz, de Debrecen akkor is lesz!

Nos, bennem, ellentmondást nem tűrő módon fakad fel a MEGMARADUNK MAGYARNAK! Megmaradunk, mégpedig itt a Kárpát-medencében! Köszönöm fiúk, köszönöm a bátorító jelenléteteket.

Nincs jelen senkiben az önfeladás szándéka, nyoma sincsen az elkeseredettségnek. Hála Istennek, nincsen jelen az elbizakodottság sem. Jelen van viszont az elszántság!

A honfiak és honleányok gyülekeznek. Helyet keresünk, amit az oldal lelátón találunk meg.

Két óra van, megítélésem szerint már kilencszáz-ezer fő lehet a csarnokban. Emberek egymással beszélgetnek. Mi is ezt tesszük. Ismeretlenül is egymásra ismerünk. Kezet fogunk. Mellettünk helyet foglaló barátaink Komáromból érkeztek. Érdekes, nem hallok; csaó, háj, csocsi, csá-csumi-csá köszöntés típusokat. Pedig sokan, mondhatnám, rengetegen vannak jelen fiatalok.

Annál inkább többször figyelek fel a „szebb jövőt”, köszöntésre, amely mosoly kíséretében csattan fel. Nem káromkodnak, nem hőbörögnek a rendezvényre gyülekezők. Magunk fajták Ők. Teljesen normális emberek.

(Egyáltalán nem olyanok, mint a lendvai (őskövület) múmia mami, vagy a tolvaj libajnai gordonka, a pókot a sarokból kiharapó kóka, a politikai prostituált dávid ebola.) Igen, az itt felsoroltak valóban félelmet-keltően gazemberek!

Közben a kivetítőn láthatjuk a megszületett „oroszlánkölykök” fotóit, azokét, akik elnyerték közösségeik tiszteletét és bizalmát és a százhetvenhat egyéni választókerület képviselő jelöltjeivé válhattak.

Megállapítható: Nagyon együtt van a csapat! Valami összekovácsolta őket, de nagyon!

Jó látni köztük a jelen anyáit és apáit. A jogászt és a mérnököt. A tanárt és az egyetemi diákot. A munkást és a vállalkozót! Eszembe is jutott Pongrácz Gergely bátyám mondata: köztetek vannak az országunk jövőbeni vezetői, irányítói. Bevallom, megkönnyeztem az új remény csapatát.

Nos -a jövő elkezdődött, s a mából építkezik- a szemünk láttára! Beteljesedni látszik Gergely bátyánk már-már prófétai látása. Nyugodjon békében –emléke viszont adjon erőt a bátor cselekvésre.

A csarnok teljesen megtelt. A szolid fényeket a ragyogó arcú emberek sokasága egészíti ki és tölti be. Egyértelműen és szembetűnően látszik nem a „nagytőke” rendezvényén vagyunk jelen. Jelen azok vannak, akik Magyarország magyarkézben való megtartását tűzték ki célul.

A színpad hátterében „A NÉP NEVÉBEN”, a színpaddal szemben Hajdú-Bihar megye küldötteinek zászlóján a „TELJES ELSZÁMOLTATÁS!” felirat olvasható. A két felirat igen jól tükrözi és foglalja keretbe a jelenlévők szándékát: az Új Erő küldetését.

A rendezvény előhírnökeként Szabó Gábor pártigazgató köszönti a kampánynyitó rendezvényen megjelenteket, majd kéri őket, hogy egyperces főhajtással emlékezzünk Pongrácz Ödön, 1956-os Szabadságharcos bátyánkra, akit ezen a napon temettünk el.

A Himnusz eléneklése után különös figyelemmel és tisztelettel üdvözli Szabó Gábor az egybegyűltek nevében az Új Magyar Gárda „üldözött” egyenruhájában megjelent tagjait, valamint a társszervezeteket. Hangos taps fejezi ki a jelenlévők Gárda iránt érzett színpátiáját.

Az Osztrák Szabadság Párt küldöttje Heinz Úr köszöntése után a rövid visszaemlékezésre kerül sor.

A programot konferáló örömteli összefoglalóval folytatja mondandóját:

„Egy olyan Párt kampányrendezvényén vagyunk, amelyet 2003-ban tizennégy egyetemi fiatal alapított meg, és mára a második legnagyobb politikai erővé vált!

Mára azt is elmondhatjuk, hogy három EP képviselőnk küzd Brüsszelben a Jobbikért és Országunkért!”

Balczó Zoltán EP képviselő beszédét a sorsfordító esztendő fontosságával kezdte, majd a hallgatóság elé tárta szándékát: „Nem tehetjük meg, hogy a társadalom számára rossz döntéseket hozók, a kuruzslókat alkalmazók, azok, akik a mérges kapszulát elhelyezték poharunkba –megúszhassák! Ezeket el kell számoltatnunk! Hogyan? A jog és a törvényesség eszközeivel! Az új parlamentnek olyan törvényeket kell hoznia, amely feddésbe kerül egymással. Hiszek a feladat teljesíthetőségében.

Adja Isten, hogy küldetésünket teljesíteni tudjuk” –fejezte be gondolatait.

Több mint hétszáz alapszervezet alakult meg az elmúlt időszakban, amelynek következtében nyolcezer főre nőtt a tagok száma, jelentette be a rendezvény szónoka -Szabó Gábor pártigazgató.

Szegedi Csanád EP képviselő, a Jobbik alelnöke következett.

„Másfél év és több választás van mögöttünk, de a neheze most jön, a két legfontosabb.

Az EP választás hitet és erőt adott nekünk, és azoknak, akik vártuk a sikert. Az öröm és boldogság, amelyet az arcokon láttam, mindenért kárpótolt. Megvallom Lendvai Ildikó idegösszeroppanás előtti állapota hasonló örömöt okozott számomra.” Majd az EP választás tanúságaival folytatta: „Nem szabad bedőlni a hazug statisztikáknak. Nem szabad elhinni, hogy elszigeteltek lettünk, mint képviselők. Ugyanis túl vagyunk a hatvanadik felszólalásunkon. Miután miénk a legbátrabb miniszterelnök jelölt, Vona Gábor! A legharcosabb államfőjelölt Morvai Krisztina! A legelszántabb százhetvenhat képviselőjelölt! Miután ötszáz szakember és többezres tagság segíti munkánkat, mi lehet a cél? „Nem tehetjük meg, hogy ne a győzelemről beszéljünk!” Ezer sebből vérzünk, nekünk nincs időnk –cselekedni kell! Mindenki tegye a dolgát és ne félj az ellenségedtől, mert az Isten velünk van!

Beszédét a következő idézettel fejezte be, amely a Hadtörténeti Múzeum egyik kiállított kardjának felületén látható: „Nem haragból, de becsületből!”

Vona Gábor a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke és miniszterelnök-jelöltje a következőket mondta el, miután a tapsvihar elcsendesedett:

„Sejtjük, hogy nehéz lesz, de már nagyon várjuk a holnap méltósággal teli küzdelmét. Minden ellenségeink kezében van, és mégis tőlünk reszketnek. Képesek volnának a szegfűt a narancsba oltani, csak azért, hogy a Kettős keresztet ne lássák!

Programunkat letettük a széles nyilvánosság asztalára. Pörzse Sándor vezetésével a Barikád újságot hetilappá alakítottuk. Készen állunk a választásra! Az a küzdelem, amelybe belevágunk, az egy élet küzdelme lesz. Képesek leszünk arra, hogy a szent ügyet győzelemre vigyük. A számonkéréstől nem nekünk, hanem nekik kell rettegniük! Nem mi, hanem ők tették tönkre Országunkat! Ma jobb a jobbik egyszerű aktivistájának lenni, mint egy-egy párt képviselőjének!

Talán mindenkinek érdemes lenne elgondolkoznia azon, hogy a narancs nem jaffa e véletlenül?

Ma, egyedül a Jobbik tud válaszokat adni, a változó világ változásaira!

Tudom, programunk még nincsen teljesen készen, feladatunk mégis az, hogy minden emberhez eljutassuk és elmagyarázzuk azt. Ha úgy érzi, hogy egy új politikai erőre van szüksége ahhoz, hogy változás történjen, akkor itt a pillanat, hogy végítéletet mondjon. Az ember élhető életre és hazára vágyik. Ne engedjük, hogy cselédekké silányítsanak bennünket a saját hazánkban!”

„Az elmúlt húszéves rendszer egy becsületes nemzetet tett tönkre, ezért pusztuljon! Mára a nemzettudat, az egy üldözendő valami lett, amivel szemben meg is tettek mindent. Itt az idő arra, hogy akik ezt a gyalázatot tették velünk, pusztuljanak örökre! Azt gondolták, hogy nem fogunk felébredni? Felébredtünk és követeljük a múltunkat, jelenünket és jövőnket! Akár az életünk árán is -fejezte be beszédét!

Ismét Szabó Gábor szólt az egybegyűltekhez, aki beszédében kiemelte: Olyan rendezvény ez, amely szervezet képviselő jelöltjei Önök előtt, a Szent Korona Lovagrend tagjai és a Szent Korona eredeti másolata előtt tesznek esküt. A százhetvenhat jelölt bevonulása után, Murányi Levente olvasta fel az eskü szövegét, amelynek a befejező sora így hangzik: „ …Isten engem úgy segéljen!”

Megható és egyben bíztató volt a jövőre nézve a történés. Remélem más szervezetek jelöltjeik is követik ezt a nagyon fontos aktus gyakorlását!

A NÉP NEVÉBEN!

Morvai Krisztina EP-képviselő Asszony, a Jobbik államfőjelöltje beszédét gratulációval kezdte, majd így folytatta: „Isten vezessen utatokon!” mondta a mögötte álló jelölteknek, majd kiemelte:

„Mennyi nehézségen kellett keresztül menni, azért, hogy az igazságunk győzedelmeskedjen. Emlékszem, amikor több száz embert agyonvertek, majd elindították koncepciós pereiket. A nyugodt többség 2006-ban ünnepelt, majd haza indult és belénk lőttek. Mára odáig jutottunk, hogy mi lettünk a csőcselék! Elindult a megfélemlítés. Nem hagytuk magunkat és mára eljött a mi időnk, a pillanat. Magyarország választani fog. EZ LESZ A VÁLASZTÁS! Rabok legyünk, vagy szabadok? Együtt legyőzhetjük őket!
Mi itthon vagyunk! Mi vagyunk Itthon!

A Szózat és Székely Himnusz eléneklése után a rendezvény befejeződött.

„Horthy Miklós édesapánk küldj el a csatába…”, nos, menjetek és győzzetek, fiaink és leányaink!

Ágoston Zoltán, Nyíregyháza
(Kárpáti Harsona munkatársa alapján szerk.)