2010. május 13. Külföld

Január 16-án, két nappal azután, hogy nagy erejű földrengés rázta meg Haitit, az Egyesült Államok központi parancsnokságának egy vezető katonai tisztviselőkből álló csapata - a Közel-Kelet térségeiben az amerikai biztonsági érdekeket szolgáló, és ezekért felelős -, megérkezett a Pentagonba azért, hogy utasításokat adjon Mullen admirálisnak, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnökének, az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban.

A csapatot az amerikai hadsereg központi parancsnokságának vezetője, Patreaus tábornok küldte, hogy kinyilvánítsa növekvő aggodalmát a probléma megoldásában való bármilyen előrelépés hiánya miatt. A 33 diás, 45 perces PowerPoint bemutató megdöbbentette Mullent. Az eligazítók közölték, hogy az arab vezetők között egyre elterjedtebb az a nézet, miszerint az Egyesült Államok képtelen szembeszegülni Izraellel, a központi parancsnokság többnyire arab valasztókerületei elvesztik az amerikai ígéretekbe vetett bizalmat, az izraeliek hajthatatlansága az izraeli-palesztin konflitussal kapcsolatban veszélyezteti az Egyesült Államok pozíciójót a térségben, és, hogy Mitchell maga - ahogy az egyik pentagon-tisztviselő nyersen rávilágított - „túl öreg, túl lassú... és túl sokat késett."

A januári Mullen eligazítás eddig példátlan volt. Az eddigi CENTCOM-parancsnokok nem bonyolódtak politikai kérdésekbe: az eligazítók ezért is nem merték Mullennek elmondani, hogy a következtetéseiket egy 2009 decemberi út során szerezték, mikor is rangidős arab tisztekkel tárgyaltak a Petraeus megbízásából. " Bárhova mentek, az üzenet megalázó volt" - mondta egy tiszt a Pentagonból, aki ismerte az eligazítást. "Amerika nem csak gyengének tűnt, de a katonai magatartása is berozsdázódott a régióban." De Petraeus ezzel még nem fejezte be: két napra a Mullen-i eligazítás után, egy iratot küldött a Fehér Házba, amelyben kérvényezte, hogy Ciszjordánia és Gáza - melyek Izraellel, az Európai parancsnokság hatáskörébe tartoznak - kerüljenek az ő hatáskörébe. Petraeus okfejtése egyenes volt: mivel a csapatok Irakban és Afganisztánban vannak bevetve, az arab vezetőknek látniuk kell azt is, hogy a hadsereg foglalkozik a térség legkínzóbb konfliktusával.

Egy vezető katonai tisztviselő azonban vasárnap tagadta, hogy Petraeus kiküldött volna egy erre vonatkozó iratot a Fehér Házba. „ A központi parancsnokság tájékoztatót tartott a vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnökével a palesztin kérdést illetően, és a központi parancsnokság indítványozta a parancsnokság-váltást, de a vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnökének és nem a Fehér Háznak nyújtotta be indítványát”- közölte e-mailben a tiszt. „Patreaus tábornok nem biztos benne mi szivároghatott ki a gyűlésről és juthatott el a Fehér Házba - ha egyáltalán bármi - a vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnökével közös megbeszélésről”.

A Mullen eligazítás és Petraeus kérelme, mint időzített bomba hatott a Fehér Házban. Míg Patreaus indítványát, a Centcom bővítésére vonatkozóan, és hogy a palesztinokat is magába tömörítse elutasították - eleve vesztett ügy volt, ahogy az egyik pentagon- tisztviselő megerősítette -, az Obama-kormány úgy döntött hogy megkettőzné, fokozná az erőfeszítéseiket: újfent nyomást gyakorolhatnak Izraelre a kiegyezés kérdésében kiküldve Mitchellt a fontosabb arab központokba, illetve Mullent egy elővigyázattal megszervezett tárgyalásra az izraeli hadsereg egyesített erőinek vezérkari főnökével, Gabi ashkenazi tábornokkal.

Míg az amerikai sajtó Mullen Iránra összpontosító utazásán spekulált, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke egy nyers, fenyegető nyilatkozatot tett az izraeli-palesztin konfliktusra nézve: Izraelnek egy szélesebb, regionálisabb szemszögből kellene látnia a Palesztinával való konfliktusát—úgy mint amely közvetlenül érinti Amerika a térségben elfoglalt pozícióját is. Természetesen, úgy gondolták, Izrael megérti az üzenetet.De Izrael nem.

Mikor Joe Biden alelnök kínos helyzetbe került egy izraeli bejelentéstől, miszerint a Netanyahu kormányzat 1600 új házat épít Kelet - Jeruzsálemben, a kormányzat lépett. De senki nem volt jobban felháborodva mint Biden, aki egy magán és dühös eszmecserébe keveredett az izraeli miniszterelnökkel, az izraeli Yedioth Ahronoth napilap szerint. Amit Biden mondott Netanyahunak, nem meglepően tükrözte a Mullen eligazítás fontosságát az adminisztráció számára: " Ez kezd veszélyes lenni számunkra" - mondta Biden Netanyahunak a jelentések szerint. "Amit ti csináltok itt, az aláaknázza azon csapataink biztonságát, akik Irakban, Afganisztánban s Pakisztánban harcolnak. Veszélyeztet minket s veszélyezteti a térség békéjét." Yedioth Ahronoth jelentette: "Az alelnök közölte az izraeli házigazdáival, hogy mivel a muszlim világ érzékeli az izraeli cselekedetek és az amerikai politika közötti kapcsolatot, bármilyen döntésnek az építkezésekről, ami aláaknázza a palesztin jogokat kelet Jeruzsálemben, hatása lehet az iszlám terrorizmus ellen harcoló amerikai katonák személyi épségére, " Az üzenet nem is lehetne egyszerűbb: Izrael csökönyössége amerikai életeket követelhet.

Amerikában fontos és erős lobbik vannak, az NRA (National Rifle Association), American Medical Association, a jogászok, - és az izraeli lobbi. De egyik lobbi sem olyan befolyásos mint a hadsereg lobbija. Míg az elemzők és tudósok rávilágíthatnak, hogy Joe Biden útja Izraelbe örökre megváltoztatta Amerika kapcsolatát a régióbeli hajdani szövetségesével, az igazi törés januárban történt, mikor David Petraeus elküldte az eligazító csapatát a Pentagonba, a határozott figyelmeztetéssel: Amerika kapcsolata Izraellel fontos, de nem annyira mint az amerikai katonák élete. Izrael most talán megérti az üzenetet.

Mark Perry kijelentette: egy vezető katonai tisztviselő rávilágított a Foreign Policy-nak küldött e-mailjében arra, hogy egy kisebb részlet a Patreaus eligazítás című jelentésemben hibás adatokat tartalmaz: Patreaus tábornok kérelme a palesztin megszállt területeket központi parancsnoksághoz való csatolására vonatkozóan - de ahogy már én is egyértelművé tettem, nem magáról Izraelről beszélve - a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottsága elnökének és nem a Fehér Háznak volt kiküldve. Az információim a központi parancsnokság hivatalnokaival való beszélgetésekre alapoztam, akik úgy gondolták: helyes felvilágosítást adnak. A hibakiigazítás nem azért fontos mert annyira fontos részletről lenne szó, hanem mert csorbítja a teljes beszámoló érthetőségét.

Végül az Egyesült Államok hadserege közölte, hogy a jelentésben nincs olyan adat, amelyet tagadni lehetne.

( Barikád Online alapján szerk.)