2011. október 13. Közélet

Mintegy harminc érdeklődő, egy tucatnyi médiamunkás és néhány rendőr fogadta azokat, akik szerda este elmentek az MSZP erzsébetvárosi Piros Pontjában tartott rendezvényre. A Dob Köztársaság második közéleti estjén Kertész Ákos író, Árok Kornél szakszervezeti vezető, valamint videokamera segítségével Bartus László, az Amerikai Népszava főszerkesztője szólalt fel, az est moderátora pedig Németh Péter, a Népszava főszerkesztője volt.
 

A Facebookon olyan fenyegetések voltak olvashatók, hogy rendőri segítséget kértek a Dob Köztársaság rendezvénysorozat szervezői – indokolta meg már kérdés nélkül is bevezetőjében az egyenruhások jelenlétét Németh Péter. Az MNO tudósítója ottléte alatt nem látott „ellendrukkereket”, az estet egyedül Bartus videokamerán keresztül megszólaló mobiltelefonja, a hentesüzletekhez hasonlóan a bejárat felé szerelt csengő „zavarták meg”, kisebb szóváltás is csak akkor alakult ki, amikor a késve érkező Árok Kornél néhány kérdező szerint nem határolódott el elég egyértelműen a szélsőjobboldaltól. A moderátor elmondta, hogy miképp fog zajlani az este a szocialisták erzsébetvárosi főhadiszállásán. Kertész Ákos íróval értékelik majd a kialakult közéleti helyzetet, noha – így Németh – a médiumok képviselői feltehetően valami hasonlóan bombasztikus dolgot várnak a Makra szerzőjéről, mint amikor botrányos cikkében „genetikusan alávaló magyarokról” írt, és akkor „újra be lehet bizonyítani a magyarellenességet”.

Diktatúra van?

Szóba került ez az írás is, ám előbb Dörner György Új Színházba történő kinevezése került terítékre, azzal a felhanggal, hogy ugyanaz a város tette ezt, amely megfosztotta az írót a díszpolgárságától. Kertész helyesbített: nem a város, hanem a város vezetése járt el így, „amelyet egy gyengébb pillanatukban választottak a budapestiek”. Az ország helyzetéről pedig úgy szólt, hogy elvileg a népi demokrácia is demokrácia volt, ám Kertész szerint most nem beszélhetünk erről, hiszen „gépies szavazómechanizmus működik, automatikusan megszavaznak mindent, az összes kontrollt megszüntették, nincs független bíróság sem” – sorolta.

Arra a felvetésre, hogy egy diktatúrában mindezt nem mondhatná el, úgy válaszolt: nagy különbség, hogy joga van elmondani mindezt, vagy csak „megengedik neki, hogy pofázzon”, de Kertész szerint minden lehetőség megvan a hatalom kezében arra, hogy „akkor vessenek börtönbe, amikor akarnak, semmi nincs a kezünkben”. Németh Péter ennek kapcsán jegyezte meg Kertésznek, hogy „persze nincs diktatúra, igaz: rendőrök vannak a ház előtt, de nem azért, hogy téged elvigyenek”.

Kertész saját cikkéről azt mondta: a leginkább bírált genetikai kifejezést társadalomtudományi értelemben értette, vagyis arra célzott, hogy a magyarságot múltja és történelme kényszeríti az alattvalói magatartásra. Utólagos „korrektúráját” pedig nem gyávaságból tette, hanem bevallása szerint azért, hogy cikkének további mondanivalója ne sikkadjon el. A szerző közölte: nem tudja, elveszik-e a Kossuth-díjat, mivel díszpolgárságának elvételéről nem értesítette senki. Kertész úgy látja, hogy egy újabb kitüntetés elvétele nem az ő szégyene lenne. „Nem szeretem az öndicséretet, de letettem valamit az asztalra” – mondta a szerző, majd sorolni kezdte műveit, és azt, hogy mennyi példányban keltek el.

Bartus László, aki egy laptop képernyőkímélője mögül szólt az egybegyűltekhez, elmondta Kertész sokat idézett cikkéről, hogy nemcsak hogy egyetért annak minden szavával, hanem egyenesen az elmúlt időszak legfontosabb írásának tartja, szerinte alaposan ki kellene elemezni. Bartus prófétainak látja a nagy vihart kavart gondolatokat, szerinte sok hivatásos megmondóember nem lenne képes, hogy így telibe találják Magyarországot. A cikk kapcsán a főszerkesztő szerint antiszemita hecckampány indult, amire „rásegítettek kedves liberális barátaink, ez a legfájóbb: a liberálisok értetlensége és butasága” – mondta. Bartus úgy véli: az írást egy hetedik osztályos is elemezni tudja, mert nekik nincs olyan szövegértési problémájuk, mint amilyen a náciknak van.

Nem harcos az MSZP

Kertész a baloldalról elmondta azt is: az elmúlt tíz évben ő sokszor arról szólt, hogy mit hibáztak a szocialisták, nem érdekli a Fidesz és a jobboldal, szerinte borzasztó a magyar baloldal felelőssége abban, hogy ide jutott az ország. Az író szerint ez az MSZP teszetoszasága miatt is van, és többször elmondta: a párt nem a dolgozókat, a kizsákmányoltakat képviseli, meggyőződése szerint a baloldalnak az lenne a feladata, hogy intenzíven, harcosan, elszántan küzdjön ezért a rétegért. Hozzátette a mai kormányerőkre célozva: végtelen nagy tévedésben volt az ország népe, mikor ezeket hozta a nyakunkra.

Gyurcsány Ferenc kapcsán saját, már megjelent cikkét idézte, majd úgy szólt, szerinte nem az MSZP-n belüli belháború a legnagyobb baj, hanem hogy a szocialisták képtelenek megszólítani a választókat. Gyurcsányt megosztó karizmatikus vezetőnek tartja, akire a szocialisták azt mondták, hogy van nekünk is végre egy Orbánunk, de sokkal tisztességesebb volt Kertész szerint. Az író úgy látja, hogy bukását az okozta, hogy reformjai nem voltak eléggé átgondolva, és hogy „mamelukokat, magyarán seggnyalókat gyűjtött maga köré”, az őt követő Bajnai Gordonról pedig megjegyezte: szőrösszívű kapitalista volt, aki miatt emberek lettek öngyilkosok. Sokat is írtam ellene, míg miniszterelnök volt – tette hozzá.

Nem tisztességes összemosni a két vendéget, mert a két vendég az két vendég. Ezzel a dodonai érveléssel vezette fel a moderátor a késve érkező Árok Kornélt, aki az említett incidens után foglalt helyet. Kertész ezt követően egy megjelenés előtt álló cikkéből olvasott fel laudáló sorokat, Bartus is lelkes volt az érdekvédő harcossága kapcsán, és a szakszervezetek ürügyén a főszerkesztő megint Benito Mussolini Olaszországával hasonlította össze Orbán Viktor kormányzását.

Politika vagy nem?

Árok Kornél legtöbbet az újonnan alakult, általa is vezetett Magyar Szolidaritási Mozgalomról beszélt. Volt, hogy arról beszélt, hogy a szervezet lényege az összefogás, amelyet nem lehet ideológiailag besorolni, amelyhez magánemberek csatlakozhatnak és amelyből nem szeretnének kirekeszteni senkit politikai nézetei miatt. Leszögezte, hogy nem szeretnének a párttal együttműködést kötni, fő feladatuknak a demokrácia védelmét, a munkavállalók érdekének képviseletét tartják. Úgy látja, hogy nem a politikát kell megbuktatni, hanem azt, hogy ne egy ember építsen alkotmányos diktatúrát, de a köztársaság és a demokrácia épüljön.

De leszögezte: akár politikai vonalon is elmozdulnak, ha arról a Magyar Szolidaritás Mozgalom tagsága úgy dönt. Nézete szerint ha ebben a vezetők egyedül döntenének, az diktatórikus lenne. Kifejtette azt is, hogy nekik sokkal nagyobb esélyük lenne politikai erőként hitelesnek maradniuk, mivel nem voltak benne húsz évig abban a sártengerben, ami a mai elitet jellemzi. Reagált Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő azon felvetésére is, hogy a demonstrációkkal az érdekvédők csak saját politikai pecsenyéjüket sütögetik: Árok szerint Kónya Péterrel tervezgetik, hogy tényleg sütnek valamit, aztán azt elküldik Szijjártónak. Beszélt arról is, hogy amiért ő és Kónya Péter az utcára viszi az egyenruhásokat, az valamilyen formában az egész társadalomra érvényes, és idő kérdése, hogy mikor jönnek utánuk.

A kérdésre, hogy mennyiben testesítik meg a szakszervezetek élén régóta esedékes generációváltást, Árok úgy felelt, hogy ők már nem ijednek meg attól, hogy a rendőrség azt mondja, nincs tüntetés, megvannak azok a jogi kiskapuk, amelyekkel lehet élni. Szerinte egyébként a mai kormány legitim, csak egyfajta „választási csalást követtek el, hazudtak összevissza, megvezették az embereket”. Ezért úgy látja, hogy akárki jön utánuk, nem fog tudni segíteni a dolgozóknak. Árok szerint ezért ha vissza is fordulna a kabinet, az akkor sem jelentené a mozgalmuk végét, mert akkor már ők tudnák csak a helyes úton tartani. A szakszervezeti vezető elmondta, hogy ő nem fenyegetőzik, de „akkora tömeg él ma Magyarországon, akinek nincs mit vesztenie, hogy ha ők megjelennek Budapesten buszokkal, akkor akkora ramazurit fognak csapni, hogy kő kövön nem marad”.

(mno.hu)

Kommentál

Olyan demokráciát akarnak, amelyben törvényes ki fosztani az államot, Magyarországot. Ahogy az elmúlt húsz évben törvényes volt. Köszönjük nem kell. Akkor inkább maradok "Orbán kormány egyik szegénye".

Szabad Hírek