2011. február 14. Közélet

A romák csak áldozatai a balliberális uralkodásnak, korrupciónak, spekulációnak...

Darabolós gyilkosság híre rázta meg a magyar médiát és Öcsöd falut Szolnok és Békés megye határán. Ahol a felfoghatatlan tett csak a jéghegy csúcsa. A bűnözés, betörések, kábítószer-terítés, csicskáztatás a környék mindennapjainak a része.

Öcsöd Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye határán fekvő nagyközség. Ahogy a helyiek mondják: Békés megyébe átérve mintha egy másik országba csöppenne az ember, akkora a különbség a Békés megyeiek javára. Ezen a csendes januári délutánon a falut végigjárva nem nehéz felfogni a később megtudott tényt: aki csak teheti, menekül Békés megye innenső oldaláról, Jász-Nagykun-Szolnokból. Öcsödön a munkából hazatérés ideje van, mégis alig lézengenek az utcán. Élelmiszerbolton és kocsmán kívül más közösségi helyet alig találni. A húgy- és fröccsszagú kocsmában minden faasztalnál egy-egy ember üldögél, idősebbek. Magukba révedve szívják az olcsó cigarettát, isszák a fröccsöt. Visszataszító idő van odakinn: a latyakos hó megfagyott, koszos, hideg szürkeség hat át mindent.

Öcsöd lélekszáma 3300 fő. A lakosok több mint a harmada cigány származású. Munkalehetőség nincs helyben.

A gyilkosság hivatalos verziója

Január közepén járta be a magyar sajtót a hír: darabolós gyilkosság áldozata lett a 17 esztendős kunszentmártoni magyar fiú, Tóth László. Maradványait az egyik gyanúsított, a 35 éves Jordán Bálint kemencéjében találták meg. A másik feltételezett elkövető a „Dinnyés” néven ismert Jordánhoz hasonlóan cigány származású, a 17 éves Jakab Benedek. Egy másik fiatalt még keresnek. Az egyik gyanúsított, az említett Jakab Benedek 22 éves unokatestvére, Jakab Zsolt tavaly május 7-én tűnt el. Zsolt szülei szerint akkor fiuk a falusi céllövöldétől Jordán és Jakab házáig jutott csak el. Azóta semmi hír róla.

Egy harmadik áldozata is van a Jordán-Jakab párosnak. Igaz, őt megölniük nem sikerült. Egy helyi cigánylányt még tavaly raboltak el és vittek a házukba. Jordán és Jakab is többször megerőszakolta három napos fogvatartása alatt, árammal is sokkolták. A lány végül kicselezte a két erőszaktevőt, és a szomszéd kerítésén át megszökött. Ennyi volt az országos sajtónak szóló hivatalos rendőrségi verzió. Indítékokról és egyebekről nem nyilatkoztak, a feltételezett elkövetőket pedig a kihallgatás után szabadon is engedték. 

A csendes, rendes őrült

Jordán Bálint faluszéli háza előtt ropog a talpunk alatt a hó. A ház láthatóan barkácsmunkával ácsolt bejárati fakapuján hatósági zár. Tizenéves cigánygyerek közeledik biciklivel. Ahogy elénk ér, nagyot köszön. A ház hosszú, amolyan „sváb udvaros”. Szegényes, de rendezett. A tetőn parabolaantenna. A kertben rend. A tulajt, a 35 éves Jordán Bálintot mindenki csak „Dinnyésként” ismeri a környéken. A helyiek szerint nagyon szeretett kertészkedni, ez látszik is a kertjén.

Az iwiw nevű internetes közösségi oldalon Jordán ezt írja magáról: „Szeretem a kis állatokat van is csibék meg kis kutyusom is ja meg szomszéd cicák is nálam vacsiznak töbnyire . Amikor dolgozok a munkám végezem nem pedig lazsálok és pihizek azt otthon kel tenni!! …mikor nem dolgozok akor pihenek meg szeretek kertészkedni virágogat gondozni na meg persze fözni is tudok mivel hasamra gondolok!!.. ..”

A „Dinnyés” a helyiek szerint az eredeti, születési neve. Később egy férfi a nevére vette. Mindenki dolgos, szorgos embernek ismerte, aki egy kicsit furcsa. Harmincöt évesen sem felesége, sem barátnője nem volt. Ő hordta ki a faluban a megyei napilapot, az Új Néplapot, minden hajnalban négykor kelt emiatt. A közeli vegyeskereskedésben dolgozó lányok még örültek is neki minden hajnalban. Ahogy mondták: legalább reggel ötkor is valaki betévedt, nem egyedül voltak. Amikor meghallották a híreket a darabolós gyilkosságról, mindannyiuk hátán duplán futott végig a hideg, elvégre minden nap találkoztak a feltételezett gyilkossal.

Homoszexuális játékok, kábítószer 

A helyiek szerint „Dinnyésnek” nem szabadott volna barátkoznia a 17 éves Jakab Benedekkel, a másik gyanúsítottal. Benedek egy-két éve járkált fel folyamatosan Jordánhoz, de máshol a faluban soha nem látták őket együtt. Igaz, „Dinnyés” az újságkihordáson kívül legfeljebb csak a boltba mozdult ki. Az általuk három napon keresztül kínzott és megerőszakolt cigánylányt a 17 éves fiú ismerőse volt. A feltételezhetően szintén megölt Jakab Zsolt Benedek unokatestvére volt. A feldarabolt 17 éves magyar fiú, Tóth László Jakabhoz hasonlóan korábban a kunszentmártoni általános iskolába járt. Jakab Benedek családjában nem ez az első eset, hogy súlyos bűncselekményt követnek el. A cigány fiatal két nagybátyja 32, illetve 20 éves börtönbüntetését tölti, egymástól függetlenül elkövetett emberölés és erőszakos közösülés, illetve emberölés miatt. Különösen a súlyosabb cselekmény döbbentette meg évekkel ezelőtt a helyieket: az elkövető egy idős nénit ölt és becstelenített meg.

Jakab Benedeket rossz magaviselete miatt nemrég egy alapítványi iskolába íratták át. Apja és nevelőanyja szegények. Így sokszorosan érthetetlen volt tanárai és iskolatársai számára Benedek öltözködése és értéktárgyai. Drága, divatos ruhákban járt, laptopja volt, a legdrágább mobiltelefonja.

Talán értelmet nyerhet a tanulatlan és erőszakos viselkedésű Benedek hirtelen jött gazdagsága, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy Kunszentmárton, Öcsöd és Szarvas környékén hatalmas problémává vált az elmúlt egy-két évben a kábítószer-fogyasztás. A jórészt olcsó, fiatalok által is megfizethető partidrogokat döntően cigányok árulják a környéken, és a fiatalok körében elterjedt a fogyasztásuk. A helyiek szerint nem véletlen, hogy a feldarabolt magyar fiút, Tóth Lászlót a kunszentmártoni buszmegállóban látták utoljára, iskolába menet. A legvalószínűbb – a rendőrség által meg nem erősített – feltételezés szerint a 17 éves Jakab elcsalta a magyar fiút a megállóból kábítószert ígérve neki (a cigánylánnyal is ugyanez történhetett). Jordán Bálint házában közösültek vele, erőszakosan. Majd megijedtek tettük várható következményétől, megölték Tóth Lászlót és elégették. Jakab és Jordán kábítószerrel fűszerezett homoszexuális „játékának” az áldozata lehetett a 22 éves Jakab-unokatestvér, Zsolt is.

Csicskatartás, libatelepek

A helyi rendőrök az egyre jobban elmérgesedő kábítószerhelyzettel nem tudnak mit kezdeni. A drog szórásának legmagasabb fokán kacsalábon forgó palotákkal rendelkező gazdag cigányok vannak. Legalacsonyabban pedig a piti gyerek drogdílerek, mint amilyen Jakab Benedek is lehet. Ugyanez a helyzet a csicskatartással is. A gazdag cigányok tökéletesen tudják, kik a leginkább megfelelő alanyok az élethosszig való rabszolgatartásra, a csicskáztatásra. Kizárólag magyarok a prédáik. A legtöbb esetben ezek tartósan munkanélküli, esetleg leszázalékolt negyven-ötven éves férfiak. Olyanok, akiknek nemhogy családjuk, rokonságuk nincs, még ismerőseik sem nagyon akadnak. Lepusztult házban élik kilátástalan mindennapjaikat. A cigány származású bűnözők elsőként eladatják velük néhány millió forintot érő házukat. Aztán dolgoztatják őket, amíg az áldozatuk évek múltán meg nem hal. Addig is felveszik utána a rokkantnyugdíjat is. Mivel a csicskát senki nem fogja keresni, valahol a mezőn vagy az erdőben eltemetik. Néha előkerül egy-egy néhai ember földi maradványa, a legtöbbször nem. Alkalmanként egy-egy csicskát kiszabadít a hatóság a rabszolgatartók kezei közül. Ám általános jelenség: a csicskák gyakorlatilag visszavágynak a rabszolgasorba, visszamennek a csicskáztató cigányokhoz. A szakterülettel foglalkozó kriminológusok szerint ez a jelenség hasonló a börtönből évtizedek után szabaduló bűnözőéhez. Benn, a sitten maradt minden barátja, ott maradt az élete, nem érzi a talajt maga alatt a szabad világban, így vissza akar kerülni a börtönbe.

Cigány történelemóra az iskolában

Öcsöd, a lepusztult alföldi falu lakosságának immár több mint a harmada cigány. A helyiek két részre osztják a cigányságot: a nagyon gazdag, palotákkal rendelkezőkre és az oláhcigány. A gazdagok roma palotái közhellyel szólva gombamód nőnek ki a földből. Csicsás, tornyos, hatalmas paloták. Némelyik csillogásban, másikak még vakolatlanul. A telkek, lepusztult házak ára a környéken rendkívül alacsony. Egy átlagos házhoz három-négymillió forintért, akár kevesebbért is hozzá lehet jutni. A helyiek szerint a környék összes libatelepe a gazdag cigányoké, akik ügyeskedéssel, gyakorlatilag törvénytelenül jutottak azokhoz. A libatelepeken csicskák dolgoznak. Átlagos magyarnak nem adnak munkát. És az átlagos magyar vagy talál munkát a közeli Szarvason, vagy éhezik, megfagy a saját házában. A réteg szinte mindegyik tagja felveszi a „jól megérdemelt” segélyt minden hónapban. A magyar szégyellne ugyanígy tenni. A helyiek szerint a fiatal törvénysértő cigányok a legveszélyesebbek. Falkában vegzálják az embereket a buszmegállókban, mindennaposak a betörések, lopások. Ők már úgy nőttek fel és szocializálódtak, hogy „büdös paraszt magyarok”. Volt, hogy egy iskolai ünnepségen cigány fiatalok nem álltak fel a Himnusznál, mondván, az nem az ő himnuszuk. Szintén az iskolában cigány történelmet (!) tanítanak. A helyi magyar fiataloknak semmi szórakozási lehetőségük nincs, egy-két kocsmát leszámítva, mert a többit minden este megszállják a törvénysértő cigányok. Sportolni alig tudnak: a helyi futballcsapatot is kisajátították maguknak a cigányok.

Öcsöd egy szellemfalu, a mai magyar valóság sokak számára hihetetlen, tömény leképeződése. Olyan település, ahol, ha nem történik valami gyors és hatékony, országos szintű intézkedés, éveken belül megszűnik falu lenni. És a helyét be lehet hinteni sóval, mint oly sok más, sötétségbe borult egykori magyar faluét.

( barikád.hu)

Kommentál

Mikor lesz végre Európa szintű törvények a maffia az uzsora kamat ellen? Mert a törvényben nincs, ami van Európában, hogy az ilyeneket teljes vagyonelkopzásra itélik. Nem a börtön, hanem a kábitószer kereskedőknek csak ez lenne a visszatartó erő.

Jobboldali gondolat