2012. március 16. Közélet

Bár Petőfit és a márciusi ifjakat mindenki kultiválja, sokadik nemzeti ünnepünk zajlik az ország teljes megosztottsága mellett. A kormány itt, az ellenzék ott, az ellenzékebb ellenzék amott koszorúz, mond beszédet. Nagy Attila Tibor liberális politológust egyfajta összegzésre kérte - a stop.

- Tízezrek lehettek a millás tüntetésen, de a tévés közvetítések alapján úgy tűnik, a Fidesz még mindig nagyobb tömegeket képes megmozgatni, mint az ellenzék - mondja Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója. Hozzátette: nem a kormány melletti tömeg nagysága dönt az európai politikában, hanem az, hogy a résztvevők milyen gazdasági hatalmat tudnak felmutatni maguk mellett.

Ha az Orbán-kormány érez maga mögött jelentős támogatottságot, akkor a végletekig feszíti a húrt az unióval. Az úgynevezett Békemenet tömege nem releváns az uniós politikában, belföldre vetítve mégis lényeges. Az, hogy az Indexen és az Origón jelentős kormánypárti tömeg látszik, sokakat befolyásol. A Magyar Televízió vagy a Hír TV csütörtök esti híradója ezt fölerősítette, perceken át csak az állami ünnepséggel foglalkozott, és igen nagy tömeget volt képes megmutatni a nézőknek. Ezzel szemben elég kontrasztosnak mutatkozott, hogy az LMP rendezvénye csak néhány tucat embert mozgatott meg. Ugyanakkor önmagában a hatalmas tömeg még nem garancia a választások megnyerésére, jól mutatta ezt a Fidesz 2002-es veresége. A Fidesz nyert 2002-ben, csak kormányt nem tudott alakítani. Azért kellett kivágatni az sárga cédulás szavazathamisítós választáson a parlamentből a MIÉP-et, hogy nem működhessen a külső támogatás. ha a MIÉP marad, nincs a nyolc legszörnyűbb év.

Orbán Viktor ünnepi beszéde alkalmas arra, hogy tömegeket irányítson, annak ellenére, hogy ezúttal lényegében nem mondott újat az EU-val kapcsolatban, de azt jól meghangszerelte. Megint elhangzott egy-két emlékezetes kijelentés (például "nincs szükségünk szamárvezetőre, és nem kérünk az idegenek kezünket irányítani akaró kéretlen segítségéből sem"), ugyanakkor a kompromisszumkészség elől sem zárkózott el, amikor lábjegyzetben megemlítette: Széchenyi bölcsességére is szükségünk van. Orbán beszéde egyszerre volt érzelmeket felkavaró és csitító, ami - pusztán a beszéd kommunikációs oldalát nézve - az ő és/vagy beszédírói tehetségét dicséri.

- Nem látok esélyt arra, hogy nemzeti ünnepeinket közösen éljük át - mondta Nagy Attila Tibor. - A rendszerváltozás óta külön ünnepelünk. - Orbán Viktor ki is használja ezt a megosztottságot. Nyomós lelki-történelmi okai vannak okai vannak mély megosztottságunknak. A szakértő szerint Orbán konzekvens, mindig is a haza függetlenségéről beszélt, jelentsen ez bármit. Nagy szerint a jelenlegi kormány a nemzeti érdekek hangoztatása címén konfliktusos politikát folytat, és ezt kiterjeszti az EU-s politikájára is.

Közös nemzeti ünnepeinket úgy nem lehet megélni, hogy még mindig ott a hatalomban, sőt a láthatatlan hatalom legvadabb és legmagyarellenesebb hadoszlopát képezi az az erő, amely 56-ot antiszemita pogromnak tartja (azaz nácizmusnak), és a hetvenes években a zsidó vezette patkány terrorköztársaságot istenítve támadta 1848-at, mint nacionalista felkelést, és támadta a Kádár-rendszert, mert szerinte túl nacionalista volt. Ez a törésvonal nagyon egyszerűen megközelíthető. A magyar és az idegenszívűek háborújáról van szó. Ez nem csak származás kérdése, inkább az identitások kibékíthetetlen, örök harca addig, amíg egyik totális győzelmet nem arat. Mert ezen "zsidónak látszó skizofrén emberkék" szerint a magyart azért teremtette az Isten, hogy szolgálja az Ő érdekeit, munka nélküli gazdagságukat.

(hunhir.info)