Több fotón és videón többek között német fegyvergyártók fegyvereit viselik tálib harcosok. A felvételeken Heckler&Koch, Walther, Blaser, Steyr, Glock, UZI stb. fegyverek ismerhetőek fel.

Tálib propagandafelvétel

A pakisztáni médiák nemrégiben aról számoltak be, hogy több száz tálib harcos modern amerikai, indiai és német fegyverekkel van felszerelve. A pakisztáni Swat-völgyben és nemrégiben Waziristanban pakisztáni katonák a tálibok ellen indított offenzíva során rengeteg modern fegyvert találtak, mint például Walther P1 pisztolyokat, indiai gyártmányú H&K fegyvereket, Glock kézifegyvereket, amerikai M249-es géppuskákat és izraeli építési liszenszű UZI géppisztolyokat.

Már jó ideje léteznek fotók, melyeken tálib harcosok már nem csak a jól ismert AK fegyverekkel, hanem akár több ezer euró értékű precíziós nyugati fegyverekkel is pózolnak. Egy képen például egy német "Heckler&Koch G3" modell látható. Ezek gyakran távcsövekkel ellátva is láthatóak. Egy-egy ilyen kivitel gyűjtők körében akár 1400 euróba is kerülhet. A G3-at a berlini fal leomlása után a G36-os modell váltotta fel, ezerszámra adtak el kimustrált G3-as modelleket Törökországnak, de liszensz alapján külföldön még mindig gyártják. Klaus Glander fegyverszakértő a Welt Online-nak azt nyilatkozta, hogy a G3-as az AK-hoz hasonló, strapabíró, robusztus fegyver, mellyel kiválóan lehet lőni.

Azt, hogy mi módon kerülhetnek a nyugat-európai fegyverek pakisztáni tálibok kezébe, csak találgatni lehet. A német Szövetségi Védelmi Minisztérium 2006 januárjában 10.000 kimustrált Walther P1 pisztolyt szállított a felállítás alatt álló afgán védelmi erőknek: rendőröknek és katonáknak. Azóta állítólag már csupán 4563 darab maradt ténylegesen az említett erők állományában. Az ENSZ szerint az afgán biztonsági erőket évente az állomány 25%-a hagyja el. Sokuk pedig egyszerűen eladja a szolgálati fegyverét a fekete piacon. Klaus Glander szerint gyűjtők és hobbilövészek Németországban a kiöregedett modellekhez akár 20 euróért is hozzájuthatnak, de az említett krízisterületeken akár 1600 dollárt is elkérnek egy-egy darabért. A németországi Rendőrszakszervezet "a bevetett német katonákkal szemben fennálló rizikóról" beszél.

A jelenség az ameriaki hadsereg előtt sem ismeretlen. A CNN februárban idézett egy kormányzati jelentést, miszerint az amerikai hadsereg egyszerűen nem tudott elszámolni az afgán haderőnek 2004 decembere és 2008 júniusa között leszállított fegyverek 36(!)%-ával. A kb. 242.000 lőfegyverből 87.000-ről egyszerűen nem tudni, hova lett. Egyszerűen fogalmuk sincs!

Az iszlamisták által használt fegyverek egy része valószínűleg magának a pakisztáni hadseregnek a készleteiből származik, vagy közép-ázsiai biztonsági erőktől. Kína, India, Pakisztán, Irán és a közép-ázsiai köztársaságok liszensz alapján gyártanak legálisan vagy illegálisan ilyen régebbi fegyvermodelleket, amik aztán utat találnak a nemzetközi fekete piachoz. Emellett vannak zsákmányolt fegyverek is. Az Al-Qaida fegyveresei egy a kelet-afganisztáni Kunarban végrehajtott támadás során például lézeres célzóberendezéseket, hangtompítókkal ellátott gépfegyvereket, éjjellátókat, GPS-készülékeket, laptopokat, távolságmérőket zsákmányoltak az amerikai Navy Seals elesett elitkatonáitól. Hasonló eset ismert francia egységek ellen végrehajtott támadások kapcsán is. A zsákmányolt fegyvereket aztán természetesen propagandacélokra is felhasználják.

(WELT Online alapján szerk.)