Még mindig nem tudjuk, kik pénzelték a roma gyilkosságokat?

2011/04/15 Közélet

A korábbi közlésekkel ellentétben még titkosszolgálati megfigyelés alatt állt Kiss István, a romák elleni támadások másodrendű vádlottja, amikor a vád szerint társaival rátámadt a galgagyörki és a piricsei lakóházra.Korábbi sajtóértesülések és a roma gyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló tényfeltáró parlamenti munkacsoport jelentése szerint a romák elleni támadássorozat egyik vádlottját, Kiss Istvánt szélsőséges nézetei miatt 2004-től megfigyelés alatt tartotta a Nemzetbiztonsági Hivatal, és ezt a tevékenységet csak 2008 elején – az első támadás előtt fél évvel, amikor információ vetődött fel, hogy fegyverkezésbe kezd – állították le.

Ezzel ellentétben a távirati iroda ügyvédi, valamint az ügyet jól ismerő politikusi és titkosszolgálati forrásból megtudta, Kiss István megfigyelése valójában 2008. augusztus 8-ig, a piricsei fegyveres és Molotov-koktélos támadás napjáig tartott. A társaság ekkor már túl volt a galgagyörki lövöldözésen.

A szakszolgálatok 2009 elején, az első támadás után egy évvel, a nagycsécsi és a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság után olyan informá­ciót kaptak, hogy a korábban megfigyelt férfi újabb fegyverkezésbe kezd, de ezt nem vetették össze a korábbi hasonló információkkal.

Sőt 2009-ben a Honvédelmi Minisztérium is tagadta, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) beszervezte volna az ügy negyedrendű vádlottját, Csontos Istvánt. Csakhogy a Magyar Hírlap egy évvel későbbi cikksorozata rámutatott: nemcsak beszervezték Csontost, ő 2008-as leszerelése után is jelentett tartótisztjének, H. Ernőnek. A századost szintén lapunk leplezte le, mivel a férfit a rendőrség is kihallgatta. Vallomásában azt állította, hogy Csontossal alig beszéltek a roma gyilkosságokról, informátora csak annyit közölt vele: jól jönne neki a százmilliós nyomravezetői díj.

A roma gyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló tényfeltáró parlamenti munkacsoport azt állapította meg: a feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal akkori főigazgatóját, Laborc Sándort személyes, míg a rendellenes működésért Szilvásy György és Ficsor Ádám korábbi minisztereket politikai felelősség terheli. Utóbbi akkor elismerte: „az NBH-nál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb megtalálhatták volna a gyanúsítottakat”.

A sértett felek jogi képviselői azt tervezik, kártérítési pert indítanak az állam ellen, mert ha a szakszolgálatok „érdemi munkát végeznek, megakadályozhatók lettek volna a romák elleni támadások, de a két utolsó mindenképpen”.(mno)

JOBBOLDALI GONDOLAT