Végül bemásolom a tárgyban az NFH első, elsőfokú határozatára írt fellebbezésemet, hátha tudja valaki használni.

Az NFH Központi Hivatala erre válaszul új eljárásra utasította az NFH regionális igazgatóságát, azonban álláspontom szerint azon határozat is több ponton jogsértő, ezért újabb 5.000 Ft-os illetékért ismét megfellebbeztem. Lásd lentebb....

Történetem tanulság: A fogyasztóvédelmi hatóságnál dolgozó kollégákra sajnos nem jellemző, hogy fogyasztók érdekeit védenék, pláne, hogy jog és szakszerű, tisztességes eljárást folytatnának le. Ezt támasztja alá, hogy a másodfokú szerv új eljárásra utasította az első fokon eljáró, különbe jogi végzettségű fogyasztóvédőket.....

No comment....




Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
Budapest
Pf. 20.
1428


Tárgy: jogorvoslati kérelem


Tisztelt Főigazgató Asszony/Úr!



Hivatkozva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 98 § előírására, valamint élve a többször módosított 1949. évi XX. Törvény 57.§ (5) által biztosított lehetőséggel a ………. regionális igazgató úr megbízásából, ……… kirendeltségvezető asszony által 2010………..-én kiadmányozott, de csak 2010………-án, pénteken kézbesített (közölt) ………….0/2010 iktatószámú határozatot a törvényes határidőn belül

m e g f e l l e b b e z e m.

A határozat rendelkező részében előírt 5.000 Ft-os illetéket a jelen jogorvoslati kérelem jobb felső sarkába felragasztott illetékbélyegen leróttam, egyben kérem, hogy amennyiben a másodfokú eljárás során megállapítást nyer, miszerint a kérelmem elutasítására az elsőfokú hatóság részéről jogellenesen került sor, úgy annak összegét részemre visszautaltatni szíveskedjenek.


Álláspontom szerint az elsőfokú hatóság határozata az alábbiak miatt részben megalapozatlan, részben hiányos, részben pedig jogszabálysértő ezért kérem, hogy az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasítani, az engem megillető …………..Ft.- túlfizetést a számlámon a szolgáltatóval minden külön polgári jogi megállapodás megkötését mellőzve jóváírattatni, az elsőfokú hatóságtól a 22 munkanap ügyintézési időt és arra vonatkozó adatoknak a határozatban történő feltüntetését megkövetelni, az elszámolással és az ahhoz kapcsolódó kamatfizetési kötelezettséggel kapcsolatban jogszabálymódosítást kezdeményezni szíveskedjenek.
I.

Álláspontom szerint az elsőfokú hatóság határozata jogszabálysértő, mivel nem tartalmazza az ügyintézési időre vonatkozó, a Ket. által kötelezően előírt adatokat.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) szerint:

„A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell e) az indokolásban az ügyintézési határidő leteltének napját, az ügyintézési határidő túllépése esetén az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek felróható okból nem tartotta be, vagy hogy az ügyintézési határidő túllépése esetén a 33/A. §. alkalmazásának van helye…”

Tekintettel arra, hogy a határozat nem tartalmazza a fentieket, így álláspontom szerint a határozat jogszabálysértő. Elfogadhatatlan, hogy egy közigazgatási szerv ne tartsa be a rá vonatkozó eljárási szabály kógens előírásait.

Tisztességtelen magatartásként értékelem azt, hogy miközben az elsőfokú közigazgatási szerv a nyilvánvalóan jogszabálysértő határozatának felülvizsgálatához 5.000 Ft-os illeték megfizetését írja elő az ügyfélnek addig a saját maga által elkövetett jogsértés jogkövetkezményét úgy próbálja eltusolni, hogy Ket. novella erre vonatkozó részét tudatosan kihagyja a határozatból.

Kérem tehát vizsgálni, hogy a határidő be nem tartása az elsőfokú hatóságnak felróható-e, amennyiben igen, úgy kérem, hogy a Ket. 33/A. § (4) szerinti díjnak a központi költségvetés részére történő megfizetésről intézkedni szíveskedjenek.

Itt kívánom megjegyezni, hogy a Magyar Energia Hivatal a 2009……-i keltezésű, ………(2009) ügyiratszámú levelében értesített arról, hogy panaszomat hatáskör hiánya miatt áttette a NFH. ……….. Regionális Felügyelőség …………i Kirendeltségéhez és ehhez képest csak közel 4 hónap elteltével, 2010………….-én született döntés úgy, hogy közben a hatóság hallgatott, tőle semmilyen értesítést, határidő hosszabbítást nem kaptam, a késedelem okára a határozatban sem tért ki, így pont az a közigazgatási szerv sértette meg a Ket-ben is nevesített, a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez való jogot, amely közigazgatási szerv elsőrendű feladata a kiszolgáltatott fogyasztók védelme.

Kérdésként vetődik fel, hogy ezen közigazgatási szerv hogyan védi a fogyasztók érdekeit, ha saját maga sem tartja be a hatályos jogszabályokat?

Emlékeztetőül: Ket. 4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.

II.


Nem tudom elfogadni a határozat rendelkező részében nevesített döntést, miszerint a szolgáltató számlázási gyakorlatára vonatkozó kérelmemet elutasítják.

Álláspontom szerint az első fokon eljáró közigazgatási szervnek nem a kérelmemet kellet volna elutasítania, hanem a rendelkező részben ki kellett volna mondania, hogy a gázszolgáltató elszámoló számlája helyes, a fogyasztót minden polgári jogi külön megállapodás nélkül megilleti a szolgáltató által kiszámolt …………….. Ft.-, továbbá hogy a gázszolgáltató gyakorlata, miszerint a fogyasztókat megillető összeg kifizetését polgári jogi külön megállapodáshoz köti jogsértő.

Panaszomban és az eljárás során tett nyilatkozataimban, leveleimben kértem az első és a második elszámolást, az abban tapasztalható összegszerű eltérést, a szolgáltatói oldalról a kamatfizetési kötelezettség elmaradását és a túlfizetés jóváírásához kötött polgári jogi megállapodás jogszerűségét vizsgálni. Ehhez képes az első fokon eljáró közigazgatási szerv nem a kért dolgokra vonatkozó döntést hozott, ami –álláspontom szerint- jogszabálysértő.

Emlékeztetőül erről a Ket. így rendelkezik:

35. § (1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza ….. az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét.





III.
Nem tudom elfogadni, hogy az első fokú hatóság a közel 4 hónapon át tartó eljárás során keletkezett, a szolgáltató által 2010……….-én kelt ………………./10 iktatószámú levél tartalmát kifejezett kérésem ellenére sem vizsgálta. (Első fokú határozat ……... oldal 2. bekezdés.)
Álláspontom szerint ezen levél tartalma súlyosan jogsértő és ellentétes a Magyar Köztársaság generális jogelveivel.
Nem tudom elfogadni, hogy a szolgáltató a fogyasztót megillető összeg kifizetését mindaddig megtagadja, amíg az általa készített és a fogyasztó által vitatott, azaz egyoldalú polgári jogi megállapodást az ügyfél alá nem írja.
Kifejezetten jogsértőnek, ezen belül az Alkotmányban rögzített egyik alapjognak, a panasz/petíciós jognak a megsértéseként értékelem, hogy a szolgáltató a fogyasztót megillető összeget csak akkor hajlandó jóváírni, ha az ügyfél ezen túlmenően az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervnél a panaszát a szolgáltató által előre elkészített és az ügyfélnek kipostázott formanyomtatványon visszavonja.
Idézet a szolgáltatónak a 2010…………-én kelt, ……………../10 iktatószámú, az elsőfokú hatóságnak is rendelkezésére álló, álláspontom szerint súlyosan jogsértő feltételeket tartalmazó leveléből: (…………. oldal 6. bekezdés)
„Kérjük, a jelen levelünkhöz mellékelt megállapodások egy-egy példányát aláírva legyen szíves visszajuttatni Társaságunk Panaszirodája részére….. Természetesen lehetősége van nem elfogasdni a kiküldött megállapodásokat, de ebben az esetben nem tudjuk jóváírni az abban szereplő összeget az Ön … folyószámláján.” (Lásd még a panasz visszavonására vonatkozó felszólítást a fenti levél ………………. oldal utolsó bekezdésében.)
Álláspontom szerint azzal, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a fentieket kifejezett kérésem ellenére sem vizsgálta, tevőlegesen hozzájárul ahhoz, hogy a monopol helyzetben lévő szolgáltató a fogyasztókat a jövőben is, igen komoly pénzösszeggel megkárosítva tisztességtelenül növelje a profitját.

Mindezek figyelembevételével számomra kérdéses, hogy a határozatot kiadmányozó ………………….. Kirendeltségvezető Asszony alkalmas-e a fogyasztók érdekvédelmi feladatainak az ellátására, a szervezet vezetésére, illetve hogy a fogyasztók, vagy a monopol helyzetben lévő multinacionális vállalatok érdekeit védi?
Mi az oka annak, hogy a Kirendeltségvezető Asszony következmények nélkül kiadmányozhat egy több ponton Alkotmány és jogszabálysértő határozatot?

IV.

A határozatot olvasva úgy tűnik, hogy hatóság egyet ért azzal, hogy a szolgáltató a kifizetést polgári jogi megállapodáshoz és a panasz visszavonásához köti, azonban azt a jogszabályt, amely ezen intézkedést megalapozza a határozat indokolásában nem jelölte meg.


V.

Nem tudom elfogadni, hogy a Ket. által biztosított jogomnál fogva tett nyilatkozataimat az erre irányuló kifejezett kérelmem ellenére az első fokon eljáró hatóság figyelmen kívül hagyta.

Elmékeztetőül a jogszabály előírása:

Ket. 51. §. (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen.

És idézet a NFH-nak írt 2010………….-i levelemből.

Hivatkozva a Tigáz Dso Kft. képviseletében eljáró, …………..né által kiadmányozott, 2010………….-én ………….ben kelt, de csak 2010………….-án kézbesített, ……………../10 iktatószámú levelére tájékoztatásul megküldöm az erre válaszul írt levelem másolati példányát.




Kérem, hogy az abban rögzített álláspontomat a T.Cím Hivatala általi eljárás során –tekintettel a Ket. 51. szakára is- figyelembe venni, a Magyar Energia Hivatal által Önökhöz áttett ügyben a gázszolgáltatónál eljárni és érdemi döntésükről értesíteni szíveskedjenek.

Hasonlóképpen a Fővárosi Bírósághoz benyújtott keresetlevelemben foglaltakat is jelen eljárásban értelemszerűen nem mint keresetlevelet, hanem mint az üggyel kapcsolatos álláspontomként és a Ket. 51. §. szerinti nyilatkozatként kértem figyelembe venni.

VI.

Nem tudom elfogadni, hogy míg a fogyasztóknak késedelem esetén azonnal késedelmi kamatot számítanak fel, addig a szolgáltató késedelme esetén nem áll fenn ugyanezen kötelezettsége.

Nem tudom elfogadni, hogy miközben a fentieket a tárgyban hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv bár észleli, a jogszabály módosítás tárgyában semmilyen intézkedést nem kezdeményez, a visszásságot a jogalkotó felé nem jelzi, így hagyja, hogy a fogyasztókat a multinacionális cégek folytatólagosan megkárosítsák.

VII.

Nem tudom elfogadni, hogy az első fokú közigazgatási szerv olyan dolgot ró a terhemre, amit a szolgáltató bizonyítani nem tudott.

A hatóság a határozat ………. oldalának utolsó bekezdésében tényként rögzíti, miszerint a szolgáltató a mérőt több alkalommal megpróbálta lecserélni azonban a lakást zárva találta amely alkalmakkor minden esetben értesítőt hagytak a helyszínen.

A fentieket vitatom, nyilatkozom, hogy ilyen értesítőt a helyszínen, a határozatban megjelölt időpontokban nem találtam, a hatóság a fentieket –álláspontom szerint jogellenesen- közokiratban úgy rögzíti, hogy állítását minden kétséget kizáró módon bizonyítani nem tudja.

Megjegyzem, hogy az első alkalommal, amikor is a szolgáltató levélben értesített a tervezett mérőcsere időpontjáról a PTK-ban rögzített együttműködési kötelezettségemnek eleget tettem.

Kérem, hogy a hatóság a jövőben terhemre olyat ne értékeljen, ami nyilvánvalóan a szolgáltató mulasztása.

Álláspontom szerint célszerű lenne a szolgáltatótól megkövetelni, hogy a különböző értesítéseket a jövőben bizonyítható módon közölje.

Megjegyzem, hogy az eredményesség érdekében az értesítést a mérőcseréről nem utólag, hanem azt megelőzően időben kellene a napközben természetszerűleg a munkahelyükön tartózkodó fogyasztóknak megküldeni.

VIII.

Sajnálattal tapasztalom, hogy a hatóság személyemmel szemben elfogult akkor, amikor a szolgáltató nyilatkozatait fenntartás nélkül, tényként rögzíti, ugyanakkor az én Ket. szerinti nyilatkozataimat viszont sorozatosan figyelmen kívül hagyja.

Álláspontom szerint a fenti hozzáállással a hatóság súlyosan megsértette az alábbi alapelveket:

Ket. 2. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.

(2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

IX.

Összegezve: Álláspontom szerint a határozat a fentiekben előadott okok miatt több ponton és súlyosan Alkotmány és jogszabálysértő, ellentétes mind a Ket., mind a Fogysztóvédelmi Törvény, mind pedig a Magyar Köztársaság generális és garanciális jogelveivel, sérti az Alkotmányból levezethető tisztességes ügyintézéshez és határidőben történő döntéshez való jogot, valamint a PTK-nak a szolgáltatásért/árért azzal arányban álló ellenszolgáltatás jár elvét, így az eljárás során többször sérült a jogbiztonság, illetve fennállt az alkotmányos visszásság, ezért már most jelzem, hogy a fentiek miatt az eljárás jogerős befejezését követően, a további szükséges intézkedés megtétele céljából a teljes iratanyagot megküldöm az állampolgári jogok országgyűlési biztosának.

Természetesen amennyiben a Kirendeltségvezető Asszony úgy kívánja a szolgáltatónak a 2010……………-én, a hatósági eljárás során kelt, jogsértő és a határozatban figyelembe nem vett döntése, -miszerint az engem megillető összeget nem hajlandó a számlámon jóváírni- miatt új beadványt is előterjeszthetek, de érthetetlen számomra, hogy az amúgy is közel 1 éves ügyet miért kell további hónapokkal megnyújtani, a hatóságnak miért nem elegendő 2 hónap (A szolgáltató jogsértő levelének a keltétől, 2010……………-től a hatóság döntéséig, 2010……………...ig) hogy érdemben intézkedjen?

Mi az oka annak, hogy jogsértő gyakorlattal szemben a Kirendeltségvezető Asszony nem lép fel?

Hogyan valósul meg az NFH eljárásai során a jogbiztonság, ha a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben releváns tényeket, jogsértő magatartást csak egy új eljárás kezdeményezése után hajlandó figyelembe venni?

Álláspontom szerint az NFH-nak a fentiek észlelésekor hivatalból kellett volna az eljárást a bármikor hasonló helyzetbe kerülhető fogyasztó érdekében megindítani.



Mindezek figyelembevételével kérem, hogy a jelen kérelemmel támadott határozatot felülvizsgálni, annak eredményéről értesíteni szíveskedjenek!

Köszönettel


xxxxxxxxxyyyyyyyyyyy


…………., 2010……………...
Lakc: ……………………. utca 114.









Kapják:

1. Első fokú hatóság, eredeti példányban és eredeti illetékbélyeggel ellátva, de a másodfokú hatóságnak címezve

2. Másodfokú hatóság, másolatban

3. Panaszolt gázszolgáltató, másolati példányban



Melléklet:

A Tigáz 2010………….-én kelt, ………………/10 iktatószámú, az NFH által jogellenesen figyelembe nem vett, de álláspontom szerint a megalapozott, érdemi döntéshez releváns levele és az ahhoz tartozó 3 db melléklet, az 1. és a 2. számú megállapodás, valamint a panasz visszavonására irányuló, a szolgáltató által egyoldalúan elkészített, az Alkotmányban rögzített panaszjoghoz való jog gyakorlásának megakadályozására irányuló nyilatkozat.

Válasz

Végül még egy minta, hátha tudja valaki használni egy hasonló ügyben:



Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
Budapest
Pf. 20.
1428


Tárgy: jogorvoslati kérelem


Tisztelt Főigazgató Asszony/Úr!



Hivatkozva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 98 § előírására, valamint élve a többször módosított 1949. évi XX. Törvény 57.§ (5) által biztosított lehetőséggel a ………. regionális igazgató úr megbízásából, ……… kirendeltségvezető asszony által 2010………..-én kiadmányozott, de csak 2010………-án, pénteken kézbesített (közölt) ………….0/2010 iktatószámú határozatot a törvényes határidőn belül

m e g f e l l e b b e z e m.

A határozat rendelkező részében előírt 5.000 Ft-os illetéket a jelen jogorvoslati kérelem jobb felső sarkába felragasztott illetékbélyegen leróttam, egyben kérem, hogy amennyiben a másodfokú eljárás során megállapítást nyer, miszerint a kérelmem elutasítására az elsőfokú hatóság részéről jogellenesen került sor, úgy annak összegét részemre visszautaltatni szíveskedjenek.


Álláspontom szerint az elsőfokú hatóság határozata az alábbiak miatt részben megalapozatlan, részben hiányos, részben pedig jogszabálysértő ezért kérem, hogy az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasítani, az engem megillető …………..Ft.- túlfizetést a számlámon a szolgáltatóval minden külön polgári jogi megállapodás megkötését mellőzve jóváírattatni, az elsőfokú hatóságtól a 22 munkanap ügyintézési időt és arra vonatkozó adatoknak a határozatban történő feltüntetését megkövetelni, az elszámolással és az ahhoz kapcsolódó kamatfizetési kötelezettséggel kapcsolatban jogszabálymódosítást kezdeményezni szíveskedjenek.
I.

Álláspontom szerint az elsőfokú hatóság határozata jogszabálysértő, mivel nem tartalmazza az ügyintézési időre vonatkozó, a Ket. által kötelezően előírt adatokat.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) szerint:

„A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell e) az indokolásban az ügyintézési határidő leteltének napját, az ügyintézési határidő túllépése esetén az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek felróható okból nem tartotta be, vagy hogy az ügyintézési határidő túllépése esetén a 33/A. §. alkalmazásának van helye…”

Tekintettel arra, hogy a határozat nem tartalmazza a fentieket, így álláspontom szerint a határozat jogszabálysértő. Elfogadhatatlan, hogy egy közigazgatási szerv ne tartsa be a rá vonatkozó eljárási szabály kógens előírásait.

Tisztességtelen magatartásként értékelem azt, hogy miközben az elsőfokú közigazgatási szerv a nyilvánvalóan jogszabálysértő határozatának felülvizsgálatához 5.000 Ft-os illeték megfizetését írja elő az ügyfélnek addig a saját maga által elkövetett jogsértés jogkövetkezményét úgy próbálja eltusolni, hogy Ket. novella erre vonatkozó részét tudatosan kihagyja a határozatból.

Kérem tehát vizsgálni, hogy a határidő be nem tartása az elsőfokú hatóságnak felróható-e, amennyiben igen, úgy kérem, hogy a Ket. 33/A. § (4) szerinti díjnak a központi költségvetés részére történő megfizetésről intézkedni szíveskedjenek.

Itt kívánom megjegyezni, hogy a Magyar Energia Hivatal a 2009……-i keltezésű, ………(2009) ügyiratszámú levelében értesített arról, hogy panaszomat hatáskör hiánya miatt áttette a NFH. ……….. Regionális Felügyelőség …………i Kirendeltségéhez és ehhez képest csak közel 4 hónap elteltével, 2010………….-én született döntés úgy, hogy közben a hatóság hallgatott, tőle semmilyen értesítést, határidő hosszabbítást nem kaptam, a késedelem okára a határozatban sem tért ki, így pont az a közigazgatási szerv sértette meg a Ket-ben is nevesített, a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez való jogot, amely közigazgatási szerv elsőrendű feladata a kiszolgáltatott fogyasztók védelme.

Kérdésként vetődik fel, hogy ezen közigazgatási szerv hogyan védi a fogyasztók érdekeit, ha saját maga sem tartja be a hatályos jogszabályokat?

Emlékeztetőül: Ket. 4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.

II.


Nem tudom elfogadni a határozat rendelkező részében nevesített döntést, miszerint a szolgáltató számlázási gyakorlatára vonatkozó kérelmemet elutasítják.

Álláspontom szerint az első fokon eljáró közigazgatási szervnek nem a kérelmemet kellet volna elutasítania, hanem a rendelkező részben ki kellett volna mondania, hogy a gázszolgáltató elszámoló számlája helyes, a fogyasztót minden polgári jogi külön megállapodás nélkül megilleti a szolgáltató által kiszámolt …………….. Ft.-, továbbá hogy a gázszolgáltató gyakorlata, miszerint a fogyasztókat megillető összeg kifizetését polgári jogi külön megállapodáshoz köti jogsértő.

Panaszomban és az eljárás során tett nyilatkozataimban, leveleimben kértem az első és a második elszámolást, az abban tapasztalható összegszerű eltérést, a szolgáltatói oldalról a kamatfizetési kötelezettség elmaradását és a túlfizetés jóváírásához kötött polgári jogi megállapodás jogszerűségét vizsgálni. Ehhez képes az első fokon eljáró közigazgatási szerv nem a kért dolgokra vonatkozó döntést hozott, ami –álláspontom szerint- jogszabálysértő.

Emlékeztetőül erről a Ket. így rendelkezik:

35. § (1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza ….. az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét.





III.
Nem tudom elfogadni, hogy az első fokú hatóság a közel 4 hónapon át tartó eljárás során keletkezett, a szolgáltató által 2010……….-én kelt ………………./10 iktatószámú levél tartalmát kifejezett kérésem ellenére sem vizsgálta. (Első fokú határozat ……... oldal 2. bekezdés.)
Álláspontom szerint ezen levél tartalma súlyosan jogsértő és ellentétes a Magyar Köztársaság generális jogelveivel.
Nem tudom elfogadni, hogy a szolgáltató a fogyasztót megillető összeg kifizetését mindaddig megtagadja, amíg az általa készített és a fogyasztó által vitatott, azaz egyoldalú polgári jogi megállapodást az ügyfél alá nem írja.
Kifejezetten jogsértőnek, ezen belül az Alkotmányban rögzített egyik alapjognak, a panasz/petíciós jognak a megsértéseként értékelem, hogy a szolgáltató a fogyasztót megillető összeget csak akkor hajlandó jóváírni, ha az ügyfél ezen túlmenően az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervnél a panaszát a szolgáltató által előre elkészített és az ügyfélnek kipostázott formanyomtatványon visszavonja.
Idézet a szolgáltatónak a 2010…………-én kelt, ……………../10 iktatószámú, az elsőfokú hatóságnak is rendelkezésére álló, álláspontom szerint súlyosan jogsértő feltételeket tartalmazó leveléből: (…………. oldal 6. bekezdés)
„Kérjük, a jelen levelünkhöz mellékelt megállapodások egy-egy példányát aláírva legyen szíves visszajuttatni Társaságunk Panaszirodája részére….. Természetesen lehetősége van nem elfogasdni a kiküldött megállapodásokat, de ebben az esetben nem tudjuk jóváírni az abban szereplő összeget az Ön … folyószámláján.” (Lásd még a panasz visszavonására vonatkozó felszólítást a fenti levél ………………. oldal utolsó bekezdésében.)
Álláspontom szerint azzal, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a fentieket kifejezett kérésem ellenére sem vizsgálta, tevőlegesen hozzájárul ahhoz, hogy a monopol helyzetben lévő szolgáltató a fogyasztókat a jövőben is, igen komoly pénzösszeggel megkárosítva tisztességtelenül növelje a profitját.

Mindezek figyelembevételével számomra kérdéses, hogy a határozatot kiadmányozó ………………….. Kirendeltségvezető Asszony alkalmas-e a fogyasztók érdekvédelmi feladatainak az ellátására, a szervezet vezetésére, illetve hogy a fogyasztók, vagy a monopol helyzetben lévő multinacionális vállalatok érdekeit védi?
Mi az oka annak, hogy a Kirendeltségvezető Asszony következmények nélkül kiadmányozhat egy több ponton Alkotmány és jogszabálysértő határozatot?

IV.

A határozatot olvasva úgy tűnik, hogy hatóság egyet ért azzal, hogy a szolgáltató a kifizetést polgári jogi megállapodáshoz és a panasz visszavonásához köti, azonban azt a jogszabályt, amely ezen intézkedést megalapozza a határozat indokolásában nem jelölte meg.


V.

Nem tudom elfogadni, hogy a Ket. által biztosított jogomnál fogva tett nyilatkozataimat az erre irányuló kifejezett kérelmem ellenére az első fokon eljáró hatóság figyelmen kívül hagyta.

Elmékeztetőül a jogszabály előírása:

Ket. 51. §. (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen.

És idézet a NFH-nak írt 2010………….-i levelemből.

Hivatkozva a Tigáz Dso Kft. képviseletében eljáró, …………..né által kiadmányozott, 2010………….-én ………….ben kelt, de csak 2010………….-án kézbesített, ……………../10 iktatószámú levelére tájékoztatásul megküldöm az erre válaszul írt levelem másolati példányát.




Kérem, hogy az abban rögzített álláspontomat a T.Cím Hivatala általi eljárás során –tekintettel a Ket. 51. szakára is- figyelembe venni, a Magyar Energia Hivatal által Önökhöz áttett ügyben a gázszolgáltatónál eljárni és érdemi döntésükről értesíteni szíveskedjenek.

Hasonlóképpen a Fővárosi Bírósághoz benyújtott keresetlevelemben foglaltakat is jelen eljárásban értelemszerűen nem mint keresetlevelet, hanem mint az üggyel kapcsolatos álláspontomként és a Ket. 51. §. szerinti nyilatkozatként kértem figyelembe venni.

VI.

Nem tudom elfogadni, hogy míg a fogyasztóknak késedelem esetén azonnal késedelmi kamatot számítanak fel, addig a szolgáltató késedelme esetén nem áll fenn ugyanezen kötelezettsége.

Nem tudom elfogadni, hogy miközben a fentieket a tárgyban hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv bár észleli, a jogszabály módosítás tárgyában semmilyen intézkedést nem kezdeményez, a visszásságot a jogalkotó felé nem jelzi, így hagyja, hogy a fogyasztókat a multinacionális cégek folytatólagosan megkárosítsák.

VII.

Nem tudom elfogadni, hogy az első fokú közigazgatási szerv olyan dolgot ró a terhemre, amit a szolgáltató bizonyítani nem tudott.

A hatóság a határozat ………. oldalának utolsó bekezdésében tényként rögzíti, miszerint a szolgáltató a mérőt több alkalommal megpróbálta lecserélni azonban a lakást zárva találta amely alkalmakkor minden esetben értesítőt hagytak a helyszínen.

A fentieket vitatom, nyilatkozom, hogy ilyen értesítőt a helyszínen, a határozatban megjelölt időpontokban nem találtam, a hatóság a fentieket –álláspontom szerint jogellenesen- közokiratban úgy rögzíti, hogy állítását minden kétséget kizáró módon bizonyítani nem tudja.

Megjegyzem, hogy az első alkalommal, amikor is a szolgáltató levélben értesített a tervezett mérőcsere időpontjáról a PTK-ban rögzített együttműködési kötelezettségemnek eleget tettem.

Kérem, hogy a hatóság a jövőben terhemre olyat ne értékeljen, ami nyilvánvalóan a szolgáltató mulasztása.

Álláspontom szerint célszerű lenne a szolgáltatótól megkövetelni, hogy a különböző értesítéseket a jövőben bizonyítható módon közölje.

Megjegyzem, hogy az eredményesség érdekében az értesítést a mérőcseréről nem utólag, hanem azt megelőzően időben kellene a napközben természetszerűleg a munkahelyükön tartózkodó fogyasztóknak megküldeni.

VIII.

Sajnálattal tapasztalom, hogy a hatóság személyemmel szemben elfogult akkor, amikor a szolgáltató nyilatkozatait fenntartás nélkül, tényként rögzíti, ugyanakkor az én Ket. szerinti nyilatkozataimat viszont sorozatosan figyelmen kívül hagyja.

Álláspontom szerint a fenti hozzáállással a hatóság súlyosan megsértette az alábbi alapelveket:

Ket. 2. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.

(2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

IX.

Összegezve: Álláspontom szerint a határozat a fentiekben előadott okok miatt több ponton és súlyosan Alkotmány és jogszabálysértő, ellentétes mind a Ket., mind a Fogysztóvédelmi Törvény, mind pedig a Magyar Köztársaság generális és garanciális jogelveivel, sérti az Alkotmányból levezethető tisztességes ügyintézéshez és határidőben történő döntéshez való jogot, valamint a PTK-nak a szolgáltatásért/árért azzal arányban álló ellenszolgáltatás jár elvét, így az eljárás során többször sérült a jogbiztonság, illetve fennállt az alkotmányos visszásság, ezért már most jelzem, hogy a fentiek miatt az eljárás jogerős befejezését követően, a további szükséges intézkedés megtétele céljából a teljes iratanyagot megküldöm az állampolgári jogok országgyűlési biztosának.

Természetesen amennyiben a Kirendeltségvezető Asszony úgy kívánja a szolgáltatónak a 2010……………-én, a hatósági eljárás során kelt, jogsértő és a határozatban figyelembe nem vett döntése, -miszerint az engem megillető összeget nem hajlandó a számlámon jóváírni- miatt új beadványt is előterjeszthetek, de érthetetlen számomra, hogy az amúgy is közel 1 éves ügyet miért kell további hónapokkal megnyújtani, a hatóságnak miért nem elegendő 2 hónap (A szolgáltató jogsértő levelének a keltétől, 2010……………-től a hatóság döntéséig, 2010……………...ig) hogy érdemben intézkedjen?

Mi az oka annak, hogy jogsértő gyakorlattal szemben a Kirendeltségvezető Asszony nem lép fel?

Hogyan valósul meg az NFH eljárásai során a jogbiztonság, ha a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben releváns tényeket, jogsértő magatartást csak egy új eljárás kezdeményezése után hajlandó figyelembe venni?

Álláspontom szerint az NFH-nak a fentiek észlelésekor hivatalból kellett volna az eljárást a bármikor hasonló helyzetbe kerülhető fogyasztó érdekében megindítani.



Mindezek figyelembevételével kérem, hogy a jelen kérelemmel támadott határozatot felülvizsgálni, annak eredményéről értesíteni szíveskedjenek!

Köszönettel


xxxxxxxxxyyyyyyyyyyy


…………., 2010……………...
Lakc: ……………………. utca 114.









Kapják:

1. Első fokú hatóság, eredeti példányban és eredeti illetékbélyeggel ellátva, de a másodfokú hatóságnak címezve

2. Másodfokú hatóság, másolatban

3. Panaszolt gázszolgáltató, másolati példányban



Melléklet:

A Tigáz 2010………….-én kelt, ………………/10 iktatószámú, az NFH által jogellenesen figyelembe nem vett, de álláspontom szerint a megalapozott, érdemi döntéshez releváns levele és az ahhoz tartozó 3 db melléklet, az 1. és a 2. számú megállapodás, valamint a panasz visszavonására irányuló, a szolgáltató által egyoldalúan elkészített, az Alkotmányban rögzített panaszjoghoz való jog gyakorlásának megakadályozására irányuló nyilatkozat.

Válasz

E.ON ....... Áramhálózati Zrt.
Vezérigazgatója részére
xxxxx
yyyyyyy
eecc

Tárgy: panasz


Tisztelt Vezérigazgató Asszony/Úr!


Hivatkozva a többször módosított, de jelenleg is hatályban lévő 1949. évi XX. törvény 64.§-ban foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül, vagy másokkal írásban panaszt terjesszen az illetékes állami szerv felé, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra, valamint az E.ON Zrt. 2010…..-én kelt, de csak 2010…..-én kézbesített, …… ügyintéző által készített és ….. egyetemlegesen kiadmányozott, ……………2010 ügyiratszámú levelére az alábbi panaszt kívánom előterjeszteni, illetve ez utóbbira az alábbi észrevételeket kívánom tenni.

T. Cím, mint szolgáltató a fenti levélben arról tájékoztat, hogy több, mint egy éve, …….-én társasházunkban műszaki ellenőrzést végeztek, amelynek során szerződésszegés gyanúját állapítottak meg és 220.000 Ft.- kötbér megállapítását helyezték kilátásba, egyben közlik, hogy jelen levelük kézhezvételétől számított 10 napon belül kizárólag személyesen, vagy telefonon észrevételt tehetek.

Mindezek figyelembevételével panaszom, kérdéseim és észrevételeim a következőek, illetve a szolgáltató vélelmét az alábbiakban részletezettek szerint kívánom megdönteni:

A szerződésszegés tényét vitatom.

85 éves, egyedül élő, a műszaki berendezésekhez –különös tekintettel a nagyfeszültségű áram mérésére használt mérőórára- nem értő, szerény körülmények között élő , de tisztességes kisnyugdíjas vagyok.





Felháborítónak tartom és egyben határozottan visszautasítom az áramszolgáltató azon vélelmét, miszerint a mérőórát megrongáltam, illetve hogy az áramot szabálytalanul vételeztem.

Igazam és ártatlanságom bizonyítására minden jogi eszközt és fórumot igénybe fogok venni.

Külön felháborít, hogy az amúgy is jelentős profitra szert tevő, multinacionális áramszolgáltató egy kisnyugdíjas alaptalan megrágalmazásával szeretné a nyereségét növelni.

Tisztességtelennek és anyagi jogi oldalról az alábbiakban kifejtettek szerint megalapozatlannak tartom az áramszolgáltató egyoldalú, fenti jognyilatkozatát, amelyben 220.000 Ft.- kötbér megfizetésére kötelez.

A Polgári Törvénykönyv általános felelősségi alakzata szerint mentesül a kártérítési kötelezettség alól az aki, úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. Ugyanezen jogszabály (1959. évi IV. törvény) 4. §. (4) szerint „a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben elvárható.”


 Egy szinte kizárólag kisnyugdíjasokból álló társasházban lakom. A mérőóra nem az ingatlanomban, hanem a közös használatú területen van elhelyezve, amihez bárki, bármikor hozzáférhet, ezért az objektív felelősséget, miszerint a mérőórához kizárólag én férhetek hozzá elfogadni nem tudom, azt vitatom.

 A mérőóra évek óta egy olyan, meghajlított szeggel záródó szekrényben van elhelyezve amelybe bárki, bármikor benyúlhat, a mérőórához hozzáférhet.

 Arra vonatkozólag, hogy a mérőóra szekrényt zárni kell, illetve hogy annak elvégzése az én feladatom senki –így sem az áramszolgáltató alkalmazásában álló mérőóra leolvasó, sem a szintén az E-ON alkalmazásában álló, mérőóra cserét végző szakemberek -sem szóban, sem írásban- (pl. a cserével kapcsolatos jegyzőkönyvben) nem hívták fel a figyelmemet.




Tekintettel arra, hogy átalánydíjat fizetek, illetve mivel a mérőóra a látóteremen kívül esik annak állapotát vizsgálni, a „rongálódást” észrevenni, illetve ebből következően azt jelenteni nem állt módomban, mindezek és az idős korom (58 év) figyelembevételével úgy gondolom, hogy az adott helyzetben, tőlem elvárható módon jártam el. Nem hiszem, hogy a szolgáltató képviseletében eljáró szerelők, ügyintézők, illetve vezetők hasonló korú szülei, nagyszülei, dédszülei hasonló helyzetben nem hasonlóképpen jártak volna el, ezért érthetetlen a számomra a szolgáltató képviselőinek az előbbiekben már részletezett hozzáállása és elvárása.

A Polgári Törvénykönyv 4.§. (4) szerint „Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat.” Úgy vélem, azzal, hogy a szolgáltató a médián keresztül, vagy egyéb, de hatásos módon (pl. az óraleolvasókon, mérőcserét végző szerelőkön, a számla, vagy a felvett jegyzőkönyv hátoldalán található üres helyen) nem hívja fel az idős, egyedül élő, nyugdíjasok figyelmét a fenti problémákra, a bárki által hozzáférhető helyen lévő mérőórákat tartalmazó szekrények szigorú és biztonságos zárására ezzel a szolgáltató sem tette meg mindazt, ami tőle az idős nyugdíjasok joggal várhatnak el, így a kialakult helyzet a szolgáltatónak is felróható, ebből következően a szolgáltató a kilátásba helyezett kötbérre, mint pénzbeli előnyre úgy tesz szert, hogy közben a saját felróható magatartását, mint a közrehatás arányát figyelmen kívül hagyja, amit elfogadhatatlannak tartok.

A Polgári Törvénykönyv 5.§.(2) szerinti joggal való visszaélésként értékelem a szolgáltató magatartását, miszerint minden bizonyíték nélkül vélelmezi a rosszhiszeműséget, sőt az életszerűség vizsgálatát mellőzve –nevezetesen, hogy egy tisztességben megöregedett, 85 éves nyugdíjasnak nincs elég ismerete a szabálytalan vételezéshez- kívánja a nyilvánvalóan vétlen kisnyugdíjast a jövedelmi viszonyaihoz képest igen magas összegtől kötbérként megfosztani, és ezzel az amúgy is nagy profitját növelni.

• Vitatom, hogy az ingatlanomon kívül elhelyezett, a mások számára bármikor hozzáférhető mérőóra sérüléséért felelni, illetve helyt állni lennék köteles,

• vitatom, hogy a mérőóra áramszolgáltató állítása szerinti sérülése szerződésszegésnek minősül,

• vitatom, hogy a mérőórának az E-on állítása szerinti sérülése alkalmas a szabálytalan vételezésre,

• ebből következően vitatom, hogy az E-on által megjelölt kötbérnek mind a jogalapját, mind pedig az összegét.

• Ezzel szemben határozottan állítom, hogy habár jövedelmem igen kevés, életszinvonalom igen alacsony, a mérőórát nem én rongáltam meg, szabálytalanul nem vételeztem, sőt arra irányuló kísérletet sem tettem, mindezidáig jogkövető és törvénytisztelő állampolgárként éltem és életem hátralévő részében sem kívánok ettől eltérni éppen ezért szomorít el és egyben háborít fel a szolgáltató rágalmazása.

Bizonyítási indítványom a már felsoroltakon kívül nincs egyrészt mert nem követtem el semmilyen jogsértést, másrészt pedig azért, mert –utalva a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 164. §. (1) bekezdésében foglalt általános jogelvre, amely szerint „A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.” - jelen esetben a szolgáltatót terheli a bizonyítási kötelezettség.

A szolgáltató csupán lehetségesnek tartja, hogy a mérőóra sérülése alkalmas a szabálytalan vételezésre, így megvalósul a szerződésszegés, azonban állítását hitelt érdemlő módon, független szakértő (Pl. az erre hivatott Mérésügyi Hatóság) szakvéleményével nem támasztotta alá.

Azt, hogy a bizonyítási kötelezettség szolgáltatót terheli a hatályos jogon kívül a Csongrád Megyei Bíróság 1. Gf. 40039/1999/4 számú, másodfokú határozatában foglaltakkal kívánom bizonyítani, amely eljárás keretében a másodfokon eljáró bíróság a közüzemi szolgáltató bizonyítási kötelezettségéről nyilatkozott meg elvi jelleggel.

A bíróság ezen konkrét ítéletében a következőképpen összegezte álláspontját: „a bizonyításra köteles fél –felperes- az alperes tagadásával szemben kétsget kizáró módon a szabálytalan áramvételezés tényét nem bizonyította (Pp. 164.§. (1) bek.), az ezzel összefüggésben rendelkezésre álló adatok –figyelemmel a szakértő nyilatkozatára is- kétségessé teszik a felperesi állítást.”

Hasonló gondolatmenetet követ a Csongrád Megyei Bíróság 1. Gf. 40 115/2001/4 számú ítélete is.

Azon túl, miszerint az áramszolgáltató alaptalanul rágalmazott meg, illetve tisztességtelen módon akar egy, a számomra kisebb vagyonnak minősülő 220.000 Ft-os összegtől megfosztani, mely cselekedetet az eset körülményeit figyelembe véve erkölcstelennek tartok sérelmezem, egyben a fenti jogszabályok alapján panaszom az is, hogy az áramszolgáltató a fentiek megállapítását követően csak egy év elteltével indított vizsgálatot.

Álláspontom szerint a szolgáltató akkor járt volna el tisztességesen, ha a műszaki ellenőrzést, illetve a levelükben hivatkozott ténymegállapító jegyzőkönyv felvételét követően haladéktalanul, vagy legalábbis ésszerű határidőn (30 napon) belül indítja meg a vizsgálatot. A szolgáltató az indokolatlan késlekedés okát nem jelölte meg, így azzal –álláspontom szerint- sérült a jogbiztonság, a tisztességes eljáráshoz és határidőben hozott döntéshez való jog, amelynek következtében fennállt az alkotmányos visszásság

Álláspontom szerint a szolgáltató az eljárása során megsértette a jóhiszeműség elvét ( PTK. 4.§.) és az ártatlanság vélelmét (Alkotmány 55. §. (2) bekezdés) akkor, amikor alaptalanul megrágalmazott,illetve megsértette a Polgári Törvénykönyv VII. fejezetében tárgyalt személyhez fűződő jogaim közül a 78. §.(1),(2) bekezdéseiben és a Magyar Köztársaság Alkotmányának (1949. évi XX. Törvény) 59. szakaszában is nevesített a jó hírnevemet.

Ezen előbbi jogszabályi hely szerint: „A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.” Az utóbbi szerint pedig: „A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.”

A szolgáltató valótlanul állítja, hogy az áramot szabálytalanul vételeztem, hogy a mérőóra sérülését én okoztam, hogy szerződésszegést követtem el, hogy ezért neki fizetni vagyok köteles 220.000 Ft-ot, illetve azon valós tényt, miszerint a mérőórán a szolgáltató emberei sérülést találtak úgy próbálja beállítani, miszerint azt csak és kizárólag én okozhattam, azért kizárólag engem terhel minden felelősség.


Azon túl, hogy a monopol helyzetben lévő, multinacionális szolgáltató a tisztességben megöregedett nyugdíjasok kárára akarja a profitját növelni az áramszolgáltató jogszerűtlen és tisztességtelen eljárását támasztja alá az is, hogy az írásbeli észrevétel lehetőségét kizárja, illetve megtagadja az idős, jogban járatlan ügyfeleitől, miközben köztudott, hogy a római jog, mint az európai jogrendszer alapját képező jog az írásbeliségre épül, valamint mivel -főszabály szerint és általában- joghatás kiváltására csak írásbeli jognyilatkozat alkalmas, valamint az áramszolgáltató jogszerűtlen és tisztességtelen eljárását támasztja alá az is, hogy azt mind a polgári jogviszonyokat szabályozó Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) , mind a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény), mind a Fogyasztóvédelmi törvény ( 1997. évi CLV. törvény), mind a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 2004. évi XXIX. törvénynek a 141.§. , 142.§. és a 143.§. lehetővé teszik.


Álláspontom szerint azzal, hogy a szolgáltató kizárja az írásos panasztétel lehetőségét, sérül Magyar Köztársaság generális és garanciális jogelveinek többsége, így többek között a tisztességes eljáráshoz való jog és az Alkotmány 64. szakaszában nevesített írásban történő panasztétel joga. Ezen jogforrás erről a következőképpen rendelkezik: „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül, vagy másokkal együttesen írásban kérelmet, vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv felé.

Ártatlanságom bizonyítására - a fentieken túl – bizonyítékként jelölöm meg az áramszolgáltatónál is fellelhető fogyasztási adataimat, amely szerint abban lényegi változás nem állt be, fogyasztásom évek óta szinte teljesen azonos.

Ugyanakkor megjegyzem, hogy a szolgáltató a vétkességemet nem bizonyította, miközben a bizonyítási kötelezettség jelen esetben Őt terheli.


Minden az üggyel kapcsolatos eljárási cselekménynél jelen kívánok lenni, arról a Ket. (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályáról szóló 2004. évi CXL. törvény) 49.§. szerinti módon, tértivevényes levélben, értesíteni szíveskedjenek.

Kérem, hogy a mérőcsere során készült fényképfelvételek egy-egy hitelesített másodpéldányát részemre 8 napon belül megküldeni szíveskedjenek!


Jelzem továbbá, hogy az eljárás befejezését követően az PTK. 75. §. (1) alapján, amely jogszabályi hely szerint a személyhez fűződő jogokat, és az ártatlanság vélelmét ellenkező bizonyításig mindenki köteles tiszteletben tartani, az alaptalan vizsgálatból (meghurcoltatásomból) eredő mindennemű (anyagi és nem anyagi jellegű) költségem kártérítésként történő megfizetést fogom kérni.


Megfontolás tárgyává teszem továbbá, hogy az E-ON fentiek szerinti jogellenes eljárását követően, szolgáltatót váltsak, illetve a környezetemben lévőket is ugyanerre bíztassak, valamint hogy azzal a sajtón és az országos nyugdíjas szervezeteken keresztül a nyilvánosságot is megismertetem, továbbá hogy az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának a segítségét kérjem a jogkövető kisnyugdíjasok tudatos és tervszerű megrágalmazása az áramszolgáltatónak a joggal való visszaélésére utaló gyakorlata, a jogot nem ismerő kisnyugdíjasok kihasználása és nagyösszegű megkárosítása miatt.

Fentiek figyelembevételével kérem, hogy a levelükben hivatkozott, szerződésszegésre, szabálytalan vételezésre és a jogtalan kötbérre vonatkozó kijelentéseiket felülvizsgálni, azt visszavonni, az alaptalan meggyanúsításom miatt , illetve, a személyhez fűződő jogaimban esett kár reparálásaként írásban bocsánatot kérni szíveskedjenek.

Amennyiben a jelen levelem 1. bekezdésében hivatkozott megkeresésükre adott jelen választ elfogadni, döntésüket megváltoztatni nem áll módjukban, úgy –tekintettel arra, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény 38. §. szerinti lakásfenntartási támogatásban részesülök- a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007 (X.19.) Kormány rendeletnek a felhasználói beadványok engedélyes általi kezelésére és a felhasználók, illetve a lakossági fogyasztók általi benyújtására vonatkozó eljárási szabályok fejezetében található 28.§. (8) szerinti módon, figyelemmel a 30.§. (1) c) rendelkezésére, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ....Felügyelőségét ((........) is értesíteni szíveskedjenek.

Amennyiben levelemre a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007 (X.19.) Kormány rendelet 29. szakaszában meghatározott határidőn belül érdemi válasz nem érkezik, úgy panaszommal a fentiekben már hivatkozott állami, jogvédő és érdekképviseleti szerveken, valamint a sajtón kívül megkeresem a Magyar Energiahivatalt és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ......Regionális Igazgatóságát is.


Köszönettel


xxyy



Kelt, ………..

Válasz

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
Pintér István Főigazgató Úr részére
Budapest
Pf. 20.
1428



Tárgy: jogorvoslati kérelem



Tisztelt Főigazgató Úr!



Hivatkozva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 98 § előírására, valamint élve a többször módosított 1949. évi XX. Törvény 57.§ (5) bekezdése által biztosított lehetőséggel a ..............megbízásából dr. ……… megbízott kirendeltség-vezető asszony által 2010……..-én kiadmányozott, de csak 2010………..-én, pénteken kézbesített (közölt) …………./2010 iktatószámú határozatot a törvényes határidőn belül

m e g f e l l e b b e z e m.

A határozat rendelkező részében előírt 5.000 Ft-os illetéket jelen jogorvoslati kérelem jobb felső sarkába felragasztott illetékbélyegen leróttam, egyben kérem, hogy amennyiben a másodfokú eljárás során megállapítást nyer, miszerint a kérelmem elutasítására az elsőfokú hatóság részéről részben, vagy egészben jogellenesen került sor, úgy annak összegét részemre visszautaltatni szíveskedjenek.


Álláspontom szerint az elsőfokú hatóság határozata az alábbiak miatt részben megalapozatlan, részben hiányos, részben pedig jogszabálysértő ezért kérem, hogy az elsőfokú hatóság határozatát megváltoztatni, a hatóságtól a Ket. kógens előírásainak betartását megkövetelni, a mulasztó kormánytisztviselőkkel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezni, a szolgáltató jogellenes gyakorlatával szemben fellépni, az engem megillető …………….. Ft.- túlfizetést és az ahhoz tartozó kamatot (kötbért) a szolgáltatóval megállapíttatni, annak helyességét megvizsgálni, illetve azt a számlámon a szolgáltatóval minden külön polgári jogi megállapodás megkötését mellőzve jóváírattatni, szíveskedjen.

I.


Nem tudom elfogadni a határozat rendelkező részében nevesített döntést, miszerint kérelmemet jogsértés megállapításának hiányában elutasítják.

Álláspontom szerint az első fokon eljáró közigazgatási szervnek nem a kérelmemet kellet volna elutasítania, hanem a rendelkező részben ki kellett volna mondania, hogy a gázszolgáltató elszámoló számlája helyes, a fogyasztót minden polgári jogi külön megállapodás nélkül megilleti a szolgáltató által kiszámolt ……………. Ft.-, továbbá hogy a gázszolgáltató gyakorlata, miszerint a fogyasztókat megillető összeg kifizetését polgári jogi külön megállapodáshoz és az egyik alapjog, a panasz/peticíós jog gyakorlásáról való lemondáshoz, a panasznak a NFH-tól való visszavonásához köti jogsértő, valamint azt hogy az elszámoló számlának tartalmaznia kellett volna az ügyfelet megillető kamatot (kötbért) is, mivel azonban ez az elszámoló számlán nem szerepel, ezért a szolgáltató jogszabályt sértett.

Panaszomban és az eljárás során tett nyilatkozataimban, leveleimben kértem az első és a második elszámolást, az abban tapasztalható összegszerű eltérést, a szolgáltatói oldalról a kamat (kötbér) fizetési kötelezettség elmaradását és a túlfizetés jóváírásához kötött, a szolgáltató által kibocsátott polgári jogi megállapodás jogszerűségét vizsgálni. Ehhez képes az első fokú közigazgatási szerv nem a kért dolgokra vonatkozó döntést hozott, ami –álláspontom szerint- jogszabálysértő.

Emlékeztetőül erről a Ket. így rendelkezik:

35. § (1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét…






II.

Az elsőfokú hatóság a megismételt eljárás befejezéseként hozott döntésének rendelkező része szerint kérelmemet elutasítja, mivel jogszabálysértés nem történt.

Ennek ellentmond az ugyanezen döntés 6. oldalán szereplő tájékoztatás, miszerint a földgázelosztásról szóló 2008. évi XL. Törvény végrehajtására kiadott 19/2009 (I.30.) Kormányrendelet (továbbiakban Vhr.) 2. számú mellékletének 10.§ (9) b) pontja értelmében ha a felhasználó folyószámláján 1000 Ft-ot meghaladó túlfizetés mutatkozik, úgy azt köteles a felhasználónak visszafizetni.

Tekintettel arra, hogy a szolgáltató a visszafizetésről mind a mai napig nem intézkedett –álláspontom szerint- megállapítható a jogszabálysértés.

Mindezek figyelembevételével az NFH döntése, miszerint kérelmemet jogszabálysértés hiányára hivatkozva elutasítja nyilvánvalóan ellentétes a feltárt tényekkel, hiszen a szolgáltató egy egyértelmű, kógens jogszabályi előírást sértett meg, ezért ezen döntést elfogadni nem áll módomban.

III.

Az elsőfokú hatóság a megismételt eljárás befejezéseként hozott döntésének rendelkező része szerint kérelmemet elutasítja, mivel jogszabálysértés nem történt.

Ennek ellentmond az ugyanezen döntés 6. oldalán szereplő tájékoztatás, miszerint a földgázelosztásról szóló 2008. évi XL. Törvény végrehajtására kiadott 19/2009 (I.30.) Kormányrendelet 2. számú mellékletének 11.§ (5) értelmében késedelmes fizetés esetén a késedelembe eső fél köteles a szerződésben és a jogszabályokban meghatározott mértékű kamatot megfizetni.

Tekintettel arra, hogy akkor, amikor a szolgáltató számol fel kamatot a fogyasztónak az a számla részét képezi, álláspontom szerint ugyanez fordítva is igaz, azaz a szolgáltató által fizetendő kamatnak a számla (elszámolás) részét kellene képeznie. Tekintettel arra, hogy az elszámolás ezt nem tartalmazza –álláspontom szerint- megállapítható a jogszabálysértés.



Mivel a szolgáltató kamatot (kötbért) nem számolt el annak ellenére, hogy az a fent idézett Kormányrendelet kógensen előírja, így jogszabálysértést követett el, ebből következően pedig az elsőfokú hatóság jogszabálysértő döntést hozott akkor, amikor kérelmemet jogszabálysértés hiányára hivatkozva utasította el.

Mindezek figyelembevételével az NFH döntése, miszerint kérelmemet jogszabálysértés hiányára hivatkozva elutasítja nyilvánvalóan ellentétes a feltárt tényekkel, ezért azt elfogadni nem áll módomban.



IV.

A Földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 64. § (1) bekezdése értelmében az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén - a Hivatal 127. § m) pontja szerinti hatáskörének tiszteletben tartása mellett - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

Álláspontom szerint az elszámolásnak a része a fogyasztót megillető kamat is (Erre vonatkozóan rovat is található a számlán, annak jobb alsó részében az időszaki elszámolás összesen; bruttó számlaérték; támogatás, túlfizetés; késedelmi kamat elnevezésekkel), így ha azt (annak összegét, mint az esetemben is történt) a szolgáltató az elszámoláson nem tünteti fel jogszabályt sért, melynek vizsgálata az NFH hatáskörébe tartozik.

Ebből következően –álláspontom szerint- jogellenesen hivatkozik, illetve csúsztat az elsőfokú hatóság amikor a döntésének 6. oldalán azt állítja, hogy a kamat megfizettetése nem tartozik az NFH hatáskörébe. Egyrészt ezt vitatom, másrészt mivel a számla kötelező tartalmi eleme a kamat, illetve a túlfizetés, valamint mivel ezt esetemben az elszámoló számlám nem tartalmazza, így annak előírása és összegszerű vizsgálata az NFH hatáskörébe tartozik. A közigazgatási szerv pedig a Ket. 20. § értelmében a hatáskörébe tartozó ügyben köteles eljárni!
Azt, hogy a fentiek nem tartoznak az NFH hatáskörébe az első fokú hatóság jogszabállyal alátámasztani nem tudta, ezt az indokolásban mintegy tényként csupán csak kijelentette, ugyanakkor az előbb behivatkozott szakasz és az ahhoz fűzött érvelésem ennek az ellenkezőjét támasztja alá!

V.


A Földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 64. § (1) bekezdése értelmében az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén - a Hivatal 127. § m) pontja szerinti hatáskörének tiszteletben tartása mellett - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

Álláspontom szerint a számlának elválaszthatatlan, szerves része a fogyasztót megillető kamat is (Erre vonatkozóan rovat is található a számlán, annak jobb alsó részében az időszaki elszámolás összesen; bruttó számlaérték; támogatás, túlfizetés; késedelmi kamat elnevezésekkel), így ha azt (annak összegét, mint az esetemben is történt) a szolgáltató az elszámoláson nem tünteti fel jogszabályt sért, melynek vizsgálata az NFH hatáskörébe tartozik.

Ebből következően –álláspontom szerint- jogellenesen hivatkozik, illetve csúsztat az elsőfokú hatóság amikor a döntésének 6. oldalán azt állítja, hogy a kamat megfizettetése nem tartozik az NFH hatáskörébe. Egyrészt ezt vitatom, másrészt mivel a számla kötelező tartalmi eleme a kamat, illetve a túlfizetés, valamint mivel ezt esetemben az elszámoló számlám mindezt nem tartalmazza, így annak előírása és összegszerű vizsgálata az NFH hatáskörébe tartozik. A közigazgatási szerv pedig a Ket. 20. § értelmében a hatáskörébe tartozó ügyben köteles eljárni!

Azt, hogy a fentiek nem tartoznak az NFH hatáskörébe az első fokon eljáró hatóság jogszabállyal alátámasztani nem tudta, ezt az indokolásban mintegy tényként csupán csak kijelentette, ugyanakkor az előbb behivatkozott szakasz és az ahhoz fűzött érvelésem ennek az ellenkezőjét támasztja alá!
VI.
Nem tudom elfogadni, hogy az első fokú közigazgatási szerv az immár közel egy éven át tartó eljárás során keletkezett, az ügy szempontjából releváns, a szolgáltató által 2010.02.11-én kelt ……………/10 iktatószámú levél tartalmát kifejezett kérésem ellenére sem vizsgálta.
Álláspontom szerint a szolgáltatónak ezen levele súlyosan jogsértő, az ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányban garantált, az állampolgárokat megillető, panasztételhez való alapjoggal, valamint sérti a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot, ezzel pedig megvalósul az alkotmányos visszásság.
Az 1949. évi. XX. Törvény 64. § értelmében a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.
Nem tudom elfogadni, hogy a szolgáltató a fogyasztót megillető összeg kifizetését mindaddig megtagadja, amíg az általa készített és a fogyasztó által vitatott, azaz egyoldalú polgári jogi megállapodást az ügyfél alá nem írja.
Kifejezetten jogsértőnek, ezen belül az Alkotmányban rögzített egyik alapjognak, a panasz/petíciós jognak a megsértéseként értékelem, hogy a szolgáltató a fogyasztót megillető összeget csak akkor hajlandó jóváírni, ha az ügyfél ezen túlmenően az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervnél a panaszát a szolgáltató által előre elkészített és az ügyfélnek kipostázott formanyomtatványon visszavonja.
Idézet a szolgáltatónak a 2010.02.11-én kelt, 299/494/206/61/10 iktatószámú, az elsőfokú hatóságnak is rendelkezésére álló, álláspontom szerint súlyosan jogsértő feltételeket tartalmazó leveléből: (3. oldal 6. bekezdés) „Kérjük, a jelen levelünkhöz mellékelt megállapodások egy-egy példányát aláírva legyen szíves visszajuttatni Társaságunk Panaszirodája részére….. Természetesen lehetősége van nem elfogadni a kiküldött megállapodásokat, de ebben az esetben nem tudjuk jóváírni az abban szereplő összeget az Ön … folyószámláján.”
(Lásd még a panasz visszavonására vonatkozó felszólítást a fenti levél 3. oldal utolsó bekezdésében.)

Nem tudom elfogadni, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság annak vizsgálatát immár másodszor nyíltan megtagadja.
Álláspontom szerint azzal, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a fentieket kifejezett kérésem ellenére sem vizsgálta, azaz eltusolta tevőlegesen hozzájárul ahhoz, hogy a monopol helyzetben lévő szolgáltató a fogyasztókat a jövőben is, igen komoly pénzösszeggel megkárosítva tisztességtelenül növelje a profitját.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ezen magatartásával –álláspontom szerint- megsérti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény Törvény előírásait és különösen annak preambulumában foglaltakat.
Ezen túlmenően - álláspontom szerint - ezzel dr. …….. előadó és dr. …………. megbízott kirendeltség-vezető asszony megsértette a Ket. 1.§ előírását, amely jogszabályi hely szerint a hatóság köteles megtartani és megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.
Amennyiben az NFH-nak tárgyban nincs hatásköre, úgy köteles lett volna a Ket. 22.§ (2) értelmében az ügyet áttenni a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv részére.
Amennyiben az ellenőrzés során olyan jogsértésre derít fényt, ami más szerv hatáskörébe tartozik, úgy a Ket. 94. § (1) c) értelmében köteles lett volna megkeresni az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve köteles lett volna fegyelmi, szabálysértési, büntető, vagy polgári, vagy egyéb eljárást kezdeményezni.
Tekintettel arra, hogy dr. Jacsó Péter előadó és dr. Juscsák Dóra megbízott kirendeltség-vezető asszony a fenti intézkedéseket elmulasztotta az eljárás végén megkeresem a közigazgatást is felügyelő illetékes ügyészségét, hogy a 1972. évi V. Törvény előírásainak figyelembevételével a hatóság eljárását törvényességi szempontból –különös tekintettel a fent leírtakra- vizsgálja és amennyiben indokolt éljen az óvás, vagy a felszólalás lehetőségével.

Ugyancsak megkeresem az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosát azzal, hogy vizsgálja az NFH jelen eljárás során megsértette-e az Alkotmányból levezethető alapjogokat, amennyiben igen és megállapítható, hogy sérült a jogbiztonság valamint fennállt az alkotmányos visszásság, úgy a Főigazgató Úrnál a sorozatosan mulasztó kormánytisztviselő kollégákkal szemben kezdeményezzen fegyelmi felelősségrevonást.
VII.
Elfogadhatatlannak tartom, hogy az elsőfokú hatóságnál ügyiratok tűnnek el, illetve tudatosan hiányosan terjesztik fel a keletkezett iratokat a másodfokú hatósághoz.
Az első, másodfokú határozatban ezzel kapcsolatban az alábbiak szerepelnek:
9. oldal 3. bekezdés: „… a felterjesztett iratok között nem található meg a fellebbező által hivatkozott 2010.02.11-én kelt levél, melyben a szolgáltató további feltételeket (panasz visszavonása?) írt elő a fogyasztó számára a visszautaláshoz.”
Itt kívánom megjegyezni, hogy a fenti levelet annak mellékleteivel egyrészt megküldtem az elsőfokú hatóságnak, másrészt a fellebbezéshez is csatoltam egy-egy másolati példányt. (A jogorvoslati kérelem eredeti példányát és a fenti okmányokat az elsőfokú hatósághoz, egy másolati példányt és a fenti okmányokat pedig közvetlenül a másodfokú hatóságnak küldtem meg.)
Az 1.oldal utolsó bekezdése szerint: „ A végzések adminisztratív hiba miatt nem jutottak el a címzetthez, melyről a felügyelőség 2010.01.11-én értesült.”
Elfogadhatatlannak tartom, hogy Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál minden következmények nélkül mindezek megtörténhetnek, ezért az eljárás végén megkeresem a közigazgatást is felügyelő illetékes ügyészségét, hogy a 1972. évi V. Törvény előírásainak figyelembevételével a hatóság eljárását törvényességi szempontból –különös tekintettel a fent leírtakra- vizsgálja és amennyiben indokolt éljen az óvás, vagy a felszólalás lehetőségével.
Ugyancsak megkeresem az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosát azzal, hogy vizsgálja az NFH jelen eljárás során megsértette-e az Alkotmányból levezethető alapjogokat, amennyiben igen és megállapítható, hogy sérült a jogbiztonság és fennállt az alkotmányos visszásság, úgy a sorozatosan mulasztó kormánytisztviselőkkel szemben kezdeményezzen fegyelmi eljárás.
VIII.
Az elsőfokú hatóság –helyesen- a második határozatában hivatkozik arra, hogy a Ket. értelmében köti a másodfokú hatóság döntésének mind a rendelkező része mind pedig az indokolása.
Ennek ellenére mégsem hajtotta végre a másodfokú hatóság határozatának 9. oldalának 3. bekezdésében szereplő utasítást, miszerint „ A fentiek alapján a túlfizetés visszautalása nincs további feltételekhez, megállapodás aláírásához kötve, ezért az elsőfokú hatóságnak az új eljárás során meg kell vizsgálnia azt, hogy milyen jogszabályi rendelkezésre, üzletszabályzatra való hivatkozással kötelezte a szolgáltató a fogyasztót a megállapodás aláírására….”
Ehhez képest, illetve ennek ellenére az elsőfokú hatóság a második határozatának az 5. oldalán (4. bekezdés) található közlése szerint „A szolgáltató ………./10 ikatatószámú levelének a tartalmát” és az ehhez csatolt mellékleteket, illetve a szolgáltató által készített, a panasz visszavonását tartalmazó nyilatkozatot, „melyet a kérelmező nem fogad el, nem vizsgálta a hatóság.
Álláspontom szerint ezzel dr. …… előadó és dr. …………. megbízott kirendeltség-vezető asszony megsértette a Ket. 105.§ (4) előírását, azaz jogszabályt sértett.
IX.
Az elsőfokú hatóság a jogszabálysértést azzal indokolja, hogy „A szolgáltató tájékoztatása szerint azt nem a kérelmező konkrét megkeresésére válaszolták, azzal a kérelmezővel történő megegyezésüket kívánták elősegíteni.

Az elsőfokú hatóság ezen indokát elfogadni nem áll módomban, mivel egyrészt mint közigazgatási szerv köteles a Ket. kógens előírásait betartani, illetve a felettes szerv utasításait végrehajtani, az alól a szolgáltató egyoldalú nyilatkozata alapján nem mentesül, másrészt ezen irat a hatósági eljárás alatt keletkezett és az ügy tárgya szempontjából releváns adatokat tartalmaz, így annak tartalmát a Ket. 50. § értelmében a hatóság köteles lett volna vizsgálni.
X.
Az eddig előadottakon túl, álláspontom szerint az elsőfokú hatóság indokolatlanul hosszabbította meg 22 munkanappal az ügyintézési időt, mivel az újonnan kiadott határozat az első, elsőfokú döntéshez, illetve az első, másodfokú döntés indokolásában foglaltakon kívül új elemet, új eljárási cselekményre utaló intézkedést nem tartalmaz, mindezek átmásolásához pedig nem szükséges kétszer 22 munkanap, ezzel pedig dr. ………. előadó és dr. …………… megbízott kirendeltség-vezető asszony megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1) ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezését és a 4. szakaszban nevesített tisztességes ügyintézéshez és a meghatározott határidőben hozott döntéshez való jogra vonatkozó előírásait, mint alapelveket.

Mindezek figyelembevételével a Ket. 33/A § (4) alapján a másodfokú eljárásban kérem vizsgálni az ügyintézési idő meghosszabbításának indokoltságát, amennyiben az indokolatlan volt, úgy az ugyanezen szakaszban foglalt jogkövetkezmények alkalmazását.

Itt kívánom megjegyezni, hogy nem osztom a másodfokú hatóság első határozatában az ügyintézési időre vonatkozó válaszát. Álláspontom szerint a Ket. 33. §. (3) által felsorolt eljárási cselekmények nem tarthatnak az ésszerű határidőnél tovább, amennyiben pedig a megkeresésre (belföldi jogsegélyre) jelen esetben a szolgáltató nem válaszol az előírt határidőn belül úgy a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez való jog érvényesülése, végeredményben pedig a jogállamiságból levezethető jogbiztonság érdekében a hatóság köteles lett volna a tudatosan késedelembe eső szolgáltatót szankcionálni.

Tekintettel arra, hogy ez nem történt meg - álláspontom szerint, jelen esetben- sérült a jogbiztonság, fennállt az alkotmányos visszásság.

Felhívnám a másodfokon eljáró hatóság figyelmét arra, hogy a Ket. novellába nem véletlenül került bele a 33/A szakasz. Azzal a jogalkotó azt kívánta elérni, hogy egyrészt a közigazgatási szervekre nézve járjon legalább anyagi következménnyel, ha az ügyintézési időt nem tartják be, másrészt ezzel kívánta biztosítani azt, hogy a Ket. 4. szakaszában rögzített határidőben hozott döntéshez való jog érvényesüljön.

Sajnálattal tapasztalom, hogy a másodfokú hatóság ahelyett, hogy felhívná az elsőfokú hatóság figyelmét a határidők betartására és betartatására, így elősegítve a jogalkotói szándék érvényesülését tevőlegesen részt vesz a jogbiztonság megsértésében, az alkotmányos visszásság fenntartásában.

XI.

A határozatot olvasva úgy tűnik, hogy hatóság egyet ért azzal, hogy a szolgáltató a kifizetést polgári jogi megállapodáshoz és a panasz visszavonásához köti, azonban azt a jogszabályt, amely ezen intézkedést megalapozza a határozat indokolásában nem jelölte meg ezzel pedig megsértette a Ket. 72.§ (1) ef) pontjának előírását.

XII.

Nem tudom elfogadni, hogy a Ket. által biztosított jogomnál fogva tett nyilatkozataimat az erre irányuló kifejezett kérelmem ellenére az első fokon eljáró hatóság figyelmen kívül hagyta.

Elmékeztetőül a jogszabály előírása:

Ket. 51. §. (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen.

És idézet a NFH-nak írt 2010……………..-i levelemből.

Hivatkozva a ………….gázszolgáltató Kft. képviseletében eljáró, ……….. által kiadmányozott, 2010……… kelt, de csak 2010………-án kézbesített, ……………/10 iktatószámú levelére tájékoztatásul megküldöm az erre válaszul írt levelem másolati példányát.

Kérem, hogy az abban rögzített álláspontomat a T.Cím Hivatala általi eljárás során –tekintettel a Ket. 51. szakára is- figyelembe venni, a Magyar Energia Hivatal által Önökhöz áttett ügyben a gázszolgáltatónál eljárni és érdemi döntésükről értesíteni szíveskedjenek.

Hasonlóképpen a Fővárosi Bírósághoz benyújtott keresetlevelemben foglaltakat is jelen eljárásban értelemszerűen nem mint keresetlevelet, hanem mint az üggyel kapcsolatos álláspontomként és a Ket. 51. §. szerinti nyilatkozatként kértem figyelembe venni.

Szeretném felhívni a hatóság figyelmét arra, - ha már a Ket. 51. szakaszára való kifejezett kérésemet nem vették figyelembe-, hogy a Ket. 37.§ szakasza értelmében azt tartalma szerint lett volna köteles elbírálni.

Tekintettel arra, hogy a szolgáltató nyilatkozatait az NFH fenntartás nélkül, minden esetben elfogadta, ugyanakkor az én Ket. szerinti nyilatkozataimat viszont sorozatosan figyelmen kívül hagyta álláspontom szerint a fenti hozzáállással a hatóság súlyosan megsértette az alábbi alapelveket:

Ket. 2. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.

(2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

XIII.

Nem tudom elfogadni, hogy miközben a szolgáltató jogszabálysértéseit a fogyasztók védelme érdekében létrehozott közigazgatási szerv bár észleli, ennek ellenére semmilyen intézkedést nem kezdeményez (hatósági eljárás, szignalizáció, áttétel…) hanem hagyja, hogy a fogyasztókat a multinacionális cégek folytatólagosan megkárosítsák.

Úgy gondolom, hogy ilyen hozzáállású fogyasztóvédelemre, illetve kormánytisztviselőkre a Magyar Köztársaságnak nincs szüksége.

XIV.

Szintén nem tudom elfogadni, hogy az NFH tudomásul veszi a szolgáltató nyilvánvalóan életszerűtlen gyakorlatát, amely szerint a fogyasztókat a mérőcseréről utólag és nem időben előre (lásd pl. Ket 46. § (3) előírását) értesítik, majd ha az -tekintettel a napközben természetszerűleg a munkahelyükön tartózkodó fogyasztókra- sikertelen marad úgy a felelősséget a fogyasztókra hárítják.

Elvártam volna az NFH-tól, -különös mivel az nagyszámú fogyasztót érint- hogy ezen gyakorlat ellen fellép, vagy ha az nem tartozik a hatáskörébe, úgy annak észlelése esetén értesíti az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervet és javasolja, hogy a jövőbeni kamat és kötbérfizetési kötelezettség, valamint a jogviták és hatósági eljárások elkerülése érdekében pl. jogszabály módosítással kötelezzék a szolgáltatót, hogy ezen gyakorlattal hagyjon fel, helyette időben, tértivevényes levélben szólítsa fel a fogyasztókat arra, hogy az előre megadott napon biztosítsák a mérőcsere elvégzését.

Mindezek figyelembevételével kérem, hogy döntésüket felülvizsgálni, munkatársaiktól alaposabb, jog és szakszerűbb munkát követelni, munkájukat a jövőben a fogyasztók érdekeit védő módon, továbbá hatékonyan, a Magyar Köztársaság Alkotmányában és egyéb jogszabályaiban rögzített alapelveket is figyelembe véve, a lakosság megelégedésére szíveskedjenek végezni!

Köszönettel
xxxxxxyyyyyyyyyyyy

………….., 2010………..
Lakc: ………………………………..


Kapják:

1. Első fokú hatóság, eredeti példányban és eredeti illetékbélyeggel ellátva, de a másodfokú hatóságnak címezve.

2. Másodfokú hatóság, másolatban.

3. Panaszolt gázszolgáltató, másolati példányban .


Melléklet:

Válasz

Tisztelt Fővárosi Bíróság!

Alulírott xxxyyy felperes a MAGYAR ENERGIA HIVATAL alperes elleni közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatra irányuló eljárásban a törvényes határidőn belül az alábbi

k e r e s e t e t

terjesztem elő:


A Magyar Energia Hivatal a 2009……-én kelt, 2009…..-án közölt (kézbesített), dr. …… Főosztályvezető Úr által kiadmányozott , ….. (2009) ügyszámú határozata a …… Földgázelosztóval szembeni panaszomnak részben helyt adott.

Álláspontom szerint a hatósági eljárás kellően nem volt alapos, a határozatnak a kérelem elutasításával kapcsolatos indokolása rendkívül hiányos, illetve a közigazgatási határozat az alábbiakban részletezettek szerint jogszabálysértő.

I.
A közigazgatási szerv határozatának rendelkező része és az azt kifejtő indokolása szerint a panaszolt szolgáltató gyakorlata több ponton nem felel meg az előírásoknak, ugyanakkor - annak ellenére hogy azt a közigazgatási szerv eljárására vonatkozó jogszabály a közigazgatási szervnek kógensen előírja- a Hivatal semmilyen intézkedést nem tett a jogsértés megszüntetése, vagy annak szankcionálása érdekében.

A határozat 8. oldalán a közigazgatási szerv a …….. Földgázelosztó eljárásával kapcsolatban a következőket állapította meg:

 Az Engedélyes munkatársa az ……. számú Jegyzőkönyv nevű dokumentumban tévesen, az újként felszerelt gázmérő adatait tüntette fel.

 Nem értelmezhető továbbá a jegyzőkönyv 2. oldalán a Felhasználó által is kifogásolt, a lakás fűtött légterére vonatkozó sor sem,

 Nem állapítható meg a fenti dokumentumról, hogy az engedélyes munkatársa a Felhasználót megfelelően tájékoztatta-e, mint ahogyan azt a Felhasználó hiányolta,

 Az Engedélyes által kiállított dokumentumok tehát részben rosszul olvashatók, részben hibás, értelmezhetetlen adatokat tartalmaznak,

 A Hivatal megállapította, hogy az Engedélyes munkatársa magát a munka megkezdése előtt nem igazolta, illetve megállapítja, hogy az Engedélyes munkatársának a fogyasztási helyre történő belépés, a mérőcsere és mérőellenőrzés, vagy bármilyen Engedélyes által jogszerűen elvégzendő munka elvégzésére való jogosultságát felszólítás nélkül igazolni kell, ezenkívül szóban előzetesen tájékoztatni kell a Felhasználót a jövetele céljáról, az elvégzendő munka jellegéről.

 A hivatal megállapítja, hogy az Engedélyes a mérőellenőrzés során nem járt el az elvárható módon ezért a Felhasználó panaszának (személyi azonosítás, a mérőcsere dokumentálása, a Felhasználó teljeskörű tájékoztatásának hiánya miatt) helyt adott.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés szerint
„Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve döntésben foglalt előírásokat megsértette,
a) felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére,

b) hivatalból megindítja az eljárást, és megteszi azt az intézkedést, amelynek megtételére jogszabály az adott eljárásban feljogosítja,

c) megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.

Tekintettel arra, hogy a közigazgatási szerv –bár a szolgáltató általi jogsértések tényét elismerte, azonban annak megszüntetésére, a Ket. 94.§. (1) a) szerinti módon nem szólította fel, –álláspontom szerint jogszabályt sértett.

A törvény preambuluma szerint az Országgyűlés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt többek között abból a célból alkotta, hogy a demokratikus jogállamtól elvárható módon és mértékben juttassa érvényre az ügyfelek jogait, ami a gyakorlatban nem fog megvalósulni akkor, ha a tárgyban hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Hivatal, a monopol helyzetben lévő szolgáltatókkal szemben, a kiszolgáltatott fogyasztók érdekében, nyilvánvaló jogsértés esetén nem lép fel, illetve nem követeli meg a jogsértő gyakorlat megszüntetését. Álláspontom szerint –tekintettel arra, hogy ezen gyakorlatot a Szolgáltató jelen, sőt a Szolgáltató nyilatkozata alapján az összes többi munkatársa napi rendszerességgel folytatja- szükséges és indokolt a felszólításon kívül egyéb szankció, pl. mulasztási bírság alkalmazása.

II.
A fent már hivatkozott jogszabály 4. § (1) bekezdése szerint az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.

A teljes iratanyagból, de a határozatból is megállapítható, hogy a 2009.08.13-án a közigazgatási szervhez érkezett kérelmem tárgyában csak több, mint 4 hónap elteltével született érdemi döntés, amelynek oka, hogy a Szolgáltató akadályozta az eljárást, a Hivatal felszólításainak késve és hiányosan válaszolt, amely jogsértést a Hivatal nem szankcionálta.

Ezzel –mint ahogyan arra az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa többször is felhívta a figyelmet- sérül a jogbiztonság, fennáll az alkotmányos visszásság.

III.
Ugyancsak jogsértő és elfogadhatatlan, hogy a 2009….-án kelt, 2009……án átvett részletes panaszomat a Gázszolgáltató vezetője érdemben nem vizsgálta , továbbá hogy a Hivatal határozata a Gázszolgáltató panaszkivizsgálási gyakorlatával szemben nem tartalmaz érdemi döntést, illetve szankciót, miközben nyilvánvaló, hogy a Szolgáltató panaszkivizsgálási gyakorlata nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, így különösen a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltaknak.
IV.
Álláspontom szerint –az állampolgári és személyhez fűződő jogok figyelembevételével -elfogadhatatlan a Szolgáltató eljárása, miszerint előbb (az …. sorszámú jegyzőkönyv tárgya szerint) szabálytalan vételezéssel vádol, majd a 2009….-i ….. iktatószámú levélben –minden bocsánatkérés nélkül- „a helyszínem történt megállapítások alapján a szabálytalan vételezési eljárástól” –csupán- „ eltekint.”

A szolgáltató saját magával került ellentmondásba akkor, amikor az ügyfelet szabálytalan vételezéssel, azaz lopással vádolja, majd a saját maga által felvett okmányban rögzítettekre hivatkozva az eljárástól –a fogyasztó személyhez fűződő jogaiban esett kár reparálását mellőzve - eltekint.

Azon túl, hogy a Hatóság a fenti ellentmondást nem oldotta fel eltűri, hogy az állampolgárokat megalapozatlanul megrágalmazzák, miközben egyik fő feladata a kiszolgáltatott fogyasztók jogos érdekeinek a megvédése lenne.

V.
A hatósághoz–többek között- azért fordultam, mert a Szolgáltató alaptalanul megrágalmazott akkor amikor szabálytalan vételezéssel gyanúsított, majd minden bocsánatkérés, rehabilitálás nélkül attól visszakozott. Álláspontom szerint ezzel a Szolgáltató megsértette az Alkotmány 59. szakasza által is védett jó hírnevemet, ugyanakkor ennek észlelésekor a közigazgatási szerv sem tette meg mindazokat az intézkedéseket, ami egy, a tárgyban hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervtől elvárható lett volna.


Azzal, hogy a Szolgáltató az eljárástól eltekintet nem lett megnemtörténté téve azon tény, hogy megalapozatlanul csalónak bélyegzett, ezt írásban rögzítette, azonban azt nem bizonyította, sőt attól a saját dolgozója által felvett jegyzőkönyvben foglaltak alapján visszakozott, amelynek következtében sérült a jogszabály által is védett jó hírnevemet.


Ha és amennyiben a Hivatal a Szolgáltató magatartását, -ami ezek szerint a Hivatal tevőleges hozzájárulásával bármikor, bárhol, bárkivel előfordulhat- nem szankcionálja, sőt nyilvánvalóan helyesnek, jogszerűnek és erkölcsösnek tartja, úgy álláspontom szerint hozzájárul ahhoz, hogy az állampolgároknak az Alkotmányban és a PTK-ban is rögzített személyhez fűződő jogai akár napi rendszerességgel sérüljenek, miközben azokat a PTK. 75. §. (1) szerint mindenki köteles tiszteletben tartani, egy közigazgatási szervtől pedig különösen elvárható, hogy azokat minden, a hatáskörébe tartozó jogi eszközzel, a monopol helyzetben lévő szolgáltató ellenében is védje.



VI.
A közigazgatási szerv a fentieket érdemben nem vizsgálta, a szabálytalan vételezés vélelmezésével kapcsolatos döntését kizárólag a szolgáltató nyilatkozatára alapozta, határozatában nem jelöl meg olyan anyagi, vagy eljárásjogi normát, ami megalapozná a Szolgáltató jog és szakszerűtlen eljárására vonatkozó kérelmem elutasítását, illetve az elutasítás okát tételesen nem indokolta.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) szerint a határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell
e) az indokolásban
ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta.

Azzal, hogy a közigazgatási szerv nem jelölte meg azon jogi normát, amely szerint a Szolgáltató helyesen járt el, illetve azon jogi normát, amely alapján kérelmemnek nem adott helyt –álláspontom szerint- jogszabályt sértett.

VII.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) szerint a határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell
e) az indokolásban
eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait.


A Gázszolgáltató Vezetőjének, de a Magyar Energia Hivatalnak írott levelemben is bizonyítékként jelöltem meg a szolgáltatóval folytatott és az általuk rögzített telefonbeszélgetéseket, azonban a határozat indokolása azt, hogy az abban foglaltakat az eljárás során meghallgatták-e, amennyiben nem úgy azt miért mellőzték nem tartalmazza, így álláspontom szerint a közigazgatási szerv határozata jogszabályt sért.


VIII.
Sérelmezem és egyben a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltak megsértéseként értékelem, hogy hogy sem a …….., sem az erre feljogosított Hivatal hatósági eljárása sem adott választ arra, a jelen ügyben releváns és többször, például a az előbb hivatkozott telefonos panaszbejelentéseim során is feltett kérdésemre, miszerint a kérdéses évben forgalomba hozott gázmérő számláló szerkezet ólomzára valójában milyen színű, helytálló-e azon állításom, miszerint a Szolgáltató és annak képviselője ez utóbbi szakmai felkészületlensége miatt sértette-e meg a jó hírnevemet?

Amennyiben igen azt miért esik akár a Szolgáltatónak, akár a Hivatalnak –az előbbinek egy bocsánatkérés kíséretében- kimondani?


Azzal, hogy a Hivatal ezen kardinális kérdésre –a határozat szerint- mégcsak megsem kísérelte a válasz megadását –álláspontom szerint- a panaszt a tőle elvárható gondosság be nem tartásával, szakszerűtlenül és hiányosan vizsgálta ki.

IX.
Nem tudom elfogadni –és nem értem, hogy a közigazgatási szerv miért fogadta el a …… azon válaszát, miszerint- az ügyfél helyszínen és a jegyzőkönyvben történő részletes kioktatását helyettesíti az Szolgáltató weblapján található eljárásrenddel kapcsolatos tájékoztató? (Határozat 5.oldal utolsó és 6. oldal felsorolás utáni 1. bekezdés)


X.
Ezen túlmenően a Szolgáltató szabálytalan vételezéssel kapcsolatos gyanúsítását ismételten visszautasítom, állítom, hogy a gázóra olyan állapotban lett leszerelve, mint ahogyan azt oda a szolgáltató megbízottja az előző csere alkalmával felszerelte, igazam és ártatlanságom bizonyítására minden jogi eszközt és fórumot igénybe fogok venni, elfogadhatatlannak tartom, hogy a Szolgáltató a dolgozói szakmai felkészületlensége miatt, ezen belül mert azok nincsenek tisztába a különböző években forgalomba hozott, különböző mérőórák külső jegyeivel a vétlen fogyasztókat minden következmény nélkül megrágalmazzák.

Elfogadhatatlannak tartom továbbá azt, hogy a Hatóság ezen eljárást jog és szakszerűnek minősíti.

Elvárom, hogy a Hatóság szólítsa fel a Szolgáltatót arra, hogy a dolgozóit - munkába állás előtt, a hasonló esetek elkerülése érdekében- oktassa ki és ha kell vizsgáztassa le a különböző években forgalomba hozott mérőórák külső ismertetőjegyei vonatkozásában annak érdekében, hogy a jövőben a fogyasztók indokolatlan megrágalmazása ne fordulhasson elő.

XI.
Az alábbiak szerint vitatom a határozat indokolásában szereplő és a Hatóság által elfogadott válaszokat.

1. A határozat indokolásában behivatkozott Szolgáltatói válasz 2. pontja szerint a Szolgáltató nem azt állítja, hogy a szerelő nem minősítette a szabálytalan vételezés tényét, hanem azt, hogy azt nem minősíthette, azaz arra elvileg nem lett volna jogosultsága. A kettő között –álláspontom szerint- lényegi különbség van.

Mindezek alapján a Szolgáltatónak a „mundér becsületét” védő válaszát elfogadni nem áll módomban, ugyanakkor érthetetlen számomra, hogy azt a határozatot kiadmányozó Főosztályvezető Úr, mint az állam és jogtudományok doktora hogyan fogadhatta el?

2. A 5. pont szerint a Szolgáltató visszautasítja, hogy dolgozója bizonyos összeg fejében eltekintett volna a jegyzőkönyv felvételétől. Sajnálattal tapasztaltam, hogy a Hivatal ismét egy, a szolgáltató által tett, a „mundérbecsület” megvédésére irányuló nyilatkozatot fogadott el, nevezett gázszerelőt nem hallgatta meg, illetve a Szolgáltatónak a gázszerelővel felvett meghallgatási jegyzőkönyvét annak alátámasztására nem kérte be, annak megtörténtéről a határozatban nem hivatkozott.

3. A Hatóság az eljárás során elmulasztotta azt is vizsgálni, hogy általános, 5 éves elévülési időn belül ezen dolgozó ellen hasonló fogyasztói panasz érkezett-e, amennyiben igen hány darab, indult-e ellene fegyelmi, vagy egyéb eljárás, illetve az milyen eredménnyel zárult?

4. A 7. pont szerint a Fogyasztó nem ismeri a leszerelt és dobozolt gázmérő elszállításának és raktározásának a módját, ami megfelel a valóságnak, ugyanis az ezirányú tájékoztatási kötelezettségét a Szolgáltató elmulasztotta elvégezni.

5. A 8. pont szerint a tájékoztatási kötelezettség elmaradását teljeskörűen pótolja a Szolgáltató weblapja, amit vitatok.

Ma Magyarországon az internet penetráció túl alacsony ahhoz hogy az ügyfeleket (fogyasztókat) az őket megillető jogaikról és kötelességükről ne a helyszínen, vagy legalábbis ne a jegyzőkönyv hátoldalán található üres helyet kihasználva oktassák ki. Elfogadhatatlan eljárásnak tartom, hogy ehelyett a Szolgáltató weblapjára hivatkozzanak, illetve túl nagy azon állampolgárok száma (pl. vidéken élő nyugdíjasok) akik nemhogy az internethez, de a számítástechnikához sem értenek, illetve ilyen eszközökkel nem rendelkeznek.

A Szolgáltató az 1. pontban érthetetlennek tartja, hogy miért hivatkozom generális jogelvekre, állampolgári jogokra és egyéb számára úgy tűnik „badarságra”, nos azért, mert a XXI. században, egy független, demokratikus jogállamban a jelentős profitra szert tevő, multinacionális Szolgáltatótól is elvárható, hogy segítse érvényesülni a jogállamiságra jellemző állampolgári és ügyféljogokat.

6. A 9. pontban a Szolgáltató arra hivatkozik, hogy nem tartozik a Ket, hatálya alá, ami szűk értelembe igaz, azonban a jegyzőkönyv felvételével kvázi egy hatósági eljárás indul el, illetve az azt alapozza meg, amelynek során elvárható, hogy a Magyar Köztársaság jogszabályaiban megfogalmazott elvek már ennek során is érvényesüljenek. Álláspontom szerint még egy multinacionális Szolgáltató sem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a jogállamiságból fakadó generális és garanciális jogelveket.

7. Vitatom továbbá a 11. pontban leírtakat is a panaszbeadványomban részletezettek szerint.

8. Nem tudom elfogadni a 12. pontban leírt választ sem, mivel az a „plombára” vonatkozik, panaszom és kérdésem viszont az 5740 sorszámú jegyzőkönyv 2. oldalán, a 6) pontban hivatkozott „egyéb jogi zárral lezárt doboz”–ra irányult.

Mind a mai napig nem kaptam választ arra, hogy a doboz leragasztását mely jogszabály minősíti jogi zárnak, ezen fogalom alatt mit kell érteni, ahhoz milyen joghatás kapcsolódik, mi a következménye annak, ha a fogyasztó –tekintettel az előzményekre- ezen jogi zárat nem hitelesíti, továbbá mi a garancia arra, hogy az ellenérdekű fél –jelen esetben akár a mundér becsületét védő szolgáltató, akár a több ponton immár bizonyítottan jogszabályt sértő gázszerelő- a mérőórát a beszállítás során, vagy a földgázelosztó raktárában nem tudja manipulálni?







XII.
A Határozatban a mérőóra megőrzését elrendelő döntést –közel fél év eltelte után- elkésettnek tartom.

XIII.
Tekintettel az előzményekre továbbra is fenntartom állításomat, miszerint a gázszerelőnek, illetve a gázszolgáltatónak a mérőóra manipulálására az elszállítást követően minden lehetősége megvolt, így vitatom, hogy arra alapozva a fogyasztóra nézve hátrányos joghatás előírható.

***

A fentiek alapján kérem a Tisztelt Fővárosi Bíróságot, hogy az alperes jogszabálysértő határozatát helyezze hatályon kívül és utasítsa új eljárás lefolytatására, illetve a fenti kifogásokra is kitérő határozat meghozatalára.

Kérem továbbá a Hatóságot felszólítani arra, hogy a hozzá érkező fogyasztói panaszokat sokkal alaposabban vizsgálja ki, illetve fokozottabban ügyeljen arra, hogy a fogyasztókat megillető alkotmányos alapjogok a gázszolgáltatás minden fázisában, így különösen az mérőóra csere, valamint a szolgáltatói panaszkivizsgálás során érvényre jussanak.

Vagylagosan kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy a felülvizsgált jogszabályt sértő határozatot változtassa meg.

Kérem az alperes perköltségben történő marasztalását is.

A Tisztelt Fővárosi Bíróság illetékességét a határozat rendelkező részében megjelöltekre alapítom.

Közlöm a Tisztelt Bírósággal, hogy a felek között közvetítői eljárás nem volt folyamatban.

…… 2009. ……

Tisztelettel:
xxyyy

Válasz

Történetem hasonlít a fentziekhez. Én aznap esküvőre utaztam az egyik Dunántúli nagyvárosba. A gázszerelő indulás előtt érkezett. Úgy gondoltam, hogy 10 perc alatt végzünk. Nem gondoltam volna, hogy ilyen megtörténik velem. De mégis.....
Pedig jelentős közigazgatási hatósági -így ellenőri- tapasztalattal rendelkezem, mégis egy ilyen gyanusítás után szinte lehetetlen igazamat bizonyítani.

A Magyar Energia Hivatal és az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság esetemben nem volt hajlandó fellépni a monopol helyzetben lévő multinacionális céggel szemben. Akit érdekel íme a TIGÁZ-nak írt panaszlevelem, a bíróságra beadott keresetlevelelem és az NFH-hoz bedott, immár második jogorvoslati kérelmem (fellebbezésem).

Hasonló eset történt egy ismerősömmel az áramszolgáltatónál. Az arra írt panaszlevelet is bemásolom, talán tudja valaki használni.


….. Gázszolgáltató Rt. Vezérigazgatója részére
……………..
……………...
……….

Tárgy: panasz


Tisztelt Vezérigazgató Úr!


Hivatkozva a többször módosított, de jelenleg is hatályban lévő 1949. évi XX. törvény 64.§-ban foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül, vagy másokkal írásban panaszt terjesszen az illetékes állami szerv felé, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra az alábbi panaszt kívánom előterjeszteni.

A ……….. Gázszolgáltató a 2009…..-i keltezésű, ……./2009 iktatószámú levelében arra kért, hogy a gázmérő cseréjének elvégzése érdekében, időpont egyeztetés céljából hívjam fel a 06-………. telefonszámot.

Kérésüknek eleget tettem és a PTK-ban előírt együttműködési kötelezettségnek megfelelően vállaltam, hogy 2009. ………..-re, péntekre szabadságot veszek ki és aznap délelőtt otthonomban tartózkodom.

Körülbelül délelőtt 11 órakor egy „………..” cégjelzésű gépkocsival egy szerelő lakcímemen megjelent, Őt az ingatlanomba beengedtem, aki a régi gázmérőt megnézte, megállapította, hogy nem kicsi, hanem nagy órára van szükség, a kocsijához visszament, hozott egy új mérőt, a régit leszerelte, az újat felhelyezte, a csatlakozóknál a gázszivárgás ellenőrzése után azt sárga színű, műanyag plombával ellátta.


Ezt követően megkérdezte, hogy a gázórát ki festette le?

Kérdésére válaszolva elmondtam, hogy a gázóra nem lett lefestve, az amióta kb. 10 éve egy hasonló csere alkalmával fel lett helyezve azóta úgy van.






Úgy tűnt, hogy a válaszomat tudomásul vette, azonban az elpakolás, illetve a munkautalvány kiállítása közben ismét elmondta, hogy nézzem meg, szerinte a gázóra előlapján lévé fémzár fehéres színű, ami lehet, hogy gyárilag ilyen, de Ő még ilyennel nem találkozott. Ezt követően valakit telefonon felhívott, majd kiment a kocsijához, behozott egy a leszerelt órával azonos típusú Gallus 2000-es órát, azzal, hogy nézzem meg, azon szürke színű ezen ólomzár.

Az általa bemutatott, 1998-as évben készült órán a helyszínen eljáró gázszerelő által a jegyzőkönyvben „ számláló szerkezet ólomzár” elnevezésű gázóra alkatrész valóban szürke színű, míg a tőlem leszerelt, de nem 1998-as, hanem 1997-es évjáratú gázórán ugyanezen alkatrész valóban attól világosabb színű volt.

A gázszerelő szóban elismerte, hogy a gázóra két sárga színű, a csatlakozókat lezáró műanyag és a fent hivatkozott számláló ólomzár sértetlen, az ……-es sorszámú jegyzőkönyv 2. pontjában tett írásos ténymegállapítás szerint ezen túlmenően a plombatok sem sérült, azonban - bár lehet, hogy minden rendben van-, tekintettel arra, hogy Ő még ilyet nem látott ezért fennáll a lehetősége annak, hogy a gázt szabálytalanul vételeztem, ezért ebből Ő ügyet fog csinálni, gázlopás gyanúja miatt jegyzőkönyvet fog felvenni.

Szóban megismételtem a fenti nyilatkozatomat, miszerint

 a gázórához azóta, hogy azt előző hitelesítési csere miatt feltették senki nem nyúlt,

 ezt azért is állíthatom, mert ……….,

 azt sem a gázszerelő által megjelölt helyen sem máshol nem festettem le,

 a gázóra abban az állapotban volt, ahogy azt az előző csere alkalmából a Gázszolgáltató akkori képviselője feltette,

 a gázórához nem értek, így arra a kérdésére sem tudok válaszolni, hogy az azon a helyen miért nem szürke, miért világosabb, (fehéresebb) színű, megjegyezve, hogy az inkább hasonlít pl. az alumínium oxidációjához, semmint fehér zománcfestékhez,

 valamint azt, hogy elfogadhatatlannak tartom a szolgáltató gyakorlatát, miszerint csak azért mert egy felkészületlen gázszerelő aki saját bevallása szerint sem ismeri az 1997 óta kibocsátott, illetve forgalomba hozott gázórák különböző ismertető jegyeit ezért és csak ezért a fogyasztót, illetve fogyasztókat szóban gázlopással, írásban pedig a jegyzőkönyv tárgya szerint szabálytalan vételezéssel gyanúsítsa meg.

 Egy deklaráltan független, demokratikus jogállamban a büntető eljárás megkezdéséhez is alapos gyanú szükséges, nem beszélve az ártatlanság vélelméről, ezzel analóg úgy gondolom, hogy ugyanezen független, demokratikus jogállamban megengedhetetlen, hogy azért és csak azért hurcoljanak meg, nevezzenek (nevezzen a gázszerelő) csalónak azért és csak azért, mert –ahogy azt a gázszerelő szóban elmondta bár lehet, hogy minden rendben van-, azonban mivel Ő még ilyet nem látott ezért fennáll a lehetősége annak, hogy a gázt szabálytalanul vételeztem, ezért ebből Ő ügyet fog csinálni, a gázlopás gyanúja miatt jegyzőkönyvet fog felvenni.

 Elmondtam, és a jegyzőkönyvbe –már amennyire azt állva, ilyen előzmények után röviden megtudtam fogalmazni- is leírtam, hogy a gázszerelő prejudikáló magatartását és gyanúsítását valamint a szabálytalan vételezés vádját visszautasítom és vitatom, illetve az eljárását nem tartom sem jog, sem szakszerűnek, ezért azzal kapcsolatban panasszal fogok élni.

Ezt követően utalt arra, hogy ha időben veszem a lapot, azaz mielőtt a jegyzőkönyv írását elkezdte volna az eljárástól ……….. Ft.-ért el lehetett volna tekinteni.

Felvetésére ismét azt erősítettem meg, hogy lelkiismeretem tiszta, a gázórához nem nyúltam, állok minden vizsgálat elé, de ahogy azt a jkv-ben is jeleztem panasszal fogok élni.

A gázszerelő a gázórát egy papírdobozba tette, azt barna, vastag ragasztószalaggal leragasztotta, a házban lévő gázkészülékeket szemrevételezte, azok típusát jegyzőkönyvbe rögzítette.

Nyomatékosan kérte, hogy saját érdekemben vállaljam a szabálytalanul vételezett gáz és az egyéb felmerülő költségek megfizetését,- amit tekintettel arra, hogy már többször elmondtam, miszerint a gyanúsítását visszautasítom, állítását vitatom- nem vállalok, ártatlanságomat, illetve a vádak megalapozatlanságát ha szükséges, illetve ha az csak így érhető el hajlandó vagyok bírósági utat is igénybe véve bizonyítani.


Itt kívánom megjegyezni, hogy nem felelt meg a valóságnak a jegyzőkönyv 6. pontjában rögzített azon formaszöveg, amely szerint a gázszerelő a dobozt pecséttel, vagy egyéb, - számomra értelmezhetetlen- „jogi zárral” látta el, illetve tekintettel a gázszerelő fentiek szerinti módon vitatott eljárására azt aláírásommal sem láttam el, a dobozt a gázszerelő mindösszesen leragasztva vitte ki a kocsijához, ami számomra nem bizonyítja megnyugtatóan azt, - ha már a gázszerelő sem vélelmezi az ártatlanságomat- hogy ezek után a gázóra ugyanolyan állapotban fog bekerülni a hatósági vizsgálatra, mint ahogy azt tőlem elvitte.

Mielőtt a jegyzőkönyv szerinti xxxyyy nevű gázszerelő a lakásomról távozott elkértem a közvetlen felettesének a nevét és a telefonszámát, amit vonakodva ugyan, de megadott.

Távozása után xxxyy-t a 06-30-……….. telefonszámon kétszer megpróbáltam elérni, ami azonban nem sikerült, ezért 11 óra 53 perckor felhívtam a levelem elején hivatkozott Szolgáltatót a 06-……….-es számon, szintén sikertelenül.

Mivel a történtekről haladéktalanul szerettem volna bizonyítható módon értesíteni a gázszolgáltató arra illetékes vezetőjét, ezért ezt követően a 06-40-……….-as számot hívtam, ahol a nullás, védett fogyasztók menüpontnál található hölggyel sikerült beszélnem, akinek a panaszomat szóban előadtam, kérve, hogy annak hanganyagát rögzítse és azt továbbítsa az illetékeseknek.

Ezen hanganyagot a vizsgálat, illetve az általam a szolgáltató ellen becsület, illetve jó hírnév megsértése miatt indítandó, valamint a Hegedűs István elleni esetleges büntető feljelentés során bizonyítékként kívánom megjelölni, amit ezért kérek archiválni és a bíróság, valamint az egyéb hatóságok kérésére kiadni.

Tekintettel az ügyfélszolgálati munkatársuk tanácsára megpróbáltam egy műszakis kollégájukkal is beszélni ezért az előbbi beszélgetés befejezése után, 12 óra 03 perckor ismét felhívtam a 06-40-………-as számot, ahol a hibabejelentős férfi munkatársuk kérdésemre elmondta, hogy nem tud segíteni, Ő sem tudja, hogy az 1997-es évjáratú Gallus 2000 típusú gázórán a fent hivatkozott alkatrész gyárilag lehet-e fehér, kérte, hogy nyugodjak meg, majd miután kiveszek még 1 nap szabadságot a hatósági vizsgálatra, vélhetően bocsánatot fognak kérni.

Ezen a beszélgetés hanganyagát is bizonyítékként kívánom megjelölni, ezért kérem archiválni, azt a hatósági, vagy bírósági megkeresésre az eljáráshoz az erre jogosult szervek részére kérem kiadni.

Ezt követően 12 óra 16 perckor a panaszomat előadtam ……….. is, akit immár utolértem a 06-30-…………….-ös telefonszámon.

Fentieket –aggályaim felsorolásával együtt- előadtam, aki bár megértőnek tűnt, de panaszomat orvosolni nem tudta.

Ezen előzmények után a panaszom a következő:

1. A helyszínem eljáró gázszerelő nem mutatott sem arcképes, azonosításra alkalmas igazolványt, sem megbízólevelet, azaz az ellenőrzést (cserét, jegyzőkönyvfelvételt) a hatályos jogszabályok megszegésével végezte.

2. xxyyy gázszerelő miközben elismerte, hogy mind a műanyag, mind pedig az ………-es sorszámú jegyzőkönyv 2. pontjában nevesített ólomzár, plombatok nem sérült ennek ellenére szóban gázlopással, írásban a felvett jegyzőkönyv tárgya szerint szabálytalan gázvételezéssel gyanúsít, illetve prejudikál úgy, hogy közben az állítását minden kétséget kizáróan alátámasztató bizonyítékot megjelölni nem tud.

3. Aggályosnak tartom, hogy a szolgáltató alkalmazásában álló és a szolgáltató nevében eljáró gázszerelő azért hurcoljon meg egy állampolgárt, mert Ő szakmailag felkészületlen, nem ismeri a forgalomban lévő gázórák ismertetőjegyeit. (A meghurcolás kezdődik egy rágalmazással, majd pedig folytatódik egy hatósági vizsgálattal, illetve egy esetleges jogorvoslati eljárással, miközben ezen dolgozó szakmai felkészületlensége miatt a jogkövető állampolgárt (állampolgárokat) indokolatlan anyagi és erkölcsi kár éri…)


4. Jogilag megalapozatlannak tartom, hogy a gázszolgáltató és képviselője csupán a gázszerelő azon állítása alapján gázoljon bele az emberek becsületébe, mert ahogy azt a gázszerelő szóban elmondta „bár lehet, hogy minden rendben van-, azonban mivel Ő még ilyet nem látott ezért fennáll a lehetősége annak, hogy a gázt szabálytalanul vételeztem, ezért ebből Ő ügyet fog csinálni, a gázlopás gyanúja miatt jegyzőkönyvet fog felvenni”.


5. Elfogadhatatlannak tartom, hogy a gázszolgáltató alkalmazottja (alkalmazottai) az ügyfeleket (szolgáltatást vásárlókat) először lopással gyanúsítsák meg, majd utaljanak arra, hogyha okosabb lett volna a T. Fogyasztó, akkor némi anyagi ellenszolgáltatás fejében a meghurcoltatás elkerülhető lett volna.

6. Etikátlannak tartom, hogy a gázszolgáltató alkalmazottjai ilyen „trükkökkel” próbálják az ügyfeleket megfélemlíteni, illetve ilyen eljárással próbálják a fizetésüket kiegészíteni.

7. Úgy gondolom, hogy az ilyen előzmények után beszállított gázóra biztonságos és aggálytalan megérkezése a gázszolgáltató jelenlegi gyakorlata alapján nem garantált, ezért indokoltnak tartom a gázszolgáltató eljárását a hatályos jogszabályok, különösen az állampolgári jogok fényében felülvizsgálni. Úgy vélem, hogy ettől kezdve (azaz amikortól a gázszerelő tudomást szerzett arról, hogy a fogyasztó panasszal fog élni ellene) a gázszolgáltató fenti mentalitású alkalmazottjának (alkalmazottainak) immár az az érdeke, hogy az amúgy aggálytalan állapotban lévő, leszerelt gázóra a hatósági vizsgálatra érkezve minimum rongált állapotban érkezzen, aminek a megvalósítására a fogyasztó és a szolgáltató telephelye között a gázszerelőnek minden lehetősége megvan. (Önmagában az, hogy a mérőt a gázszerelő belehelyezi egy üres dobozba, majd ragasztószalaggal leragasztja még nem biztosíték arra, hogy a mérő olyan állapotban érkezik meg, mint ahogyan azt leszerelték.)

8. Aggályosnak és egyben jogsértőnek tartom, hogy a fogyasztó(k) írásban nem lett(ek) kellően és részletesen kioktatva az eljárás során megillető jogaira, kötelezettségeire, illetve az eljárás várható kimeneteleire és az ahhoz tartozó jogkövetkezményekre, valamint a panasztétel és a jogorvoslati lehetőség módjára, aminek a következtében fennáll az alkotmányos visszásság, sérül a jogbiztonság.

9. A fentiek során –álláspontom szerint sérült a Ket. 1-8 szakaszaiban rögzített eljárási alapelvek többsége, nem érvényesült a szakszerűség, korlátozódott az ügyfél jogos érdekeinek védelméhez fűződő joga, megvalósult a hatáskör gyakorlásával történő visszaélés, csorbult az ügyfél törvényben biztosított jogainak az érvényesülése, nem valósult meg a tisztességes ügyintézéshez való jog, az eljárás –álláspontom szerint- semmiképpen nem tekinthető jogszabályszerű eljárásnak, végül, de nem utolsó sorban nem valósult meg azaz alapelv sem, miszerint az ügyfélnek joga van a jogairól és a kötelezettségeiről tudomást szerezni, amelynek elősegítése a szolgáltató feladata.

10. Sérelmezem, hogy a jegyzőkönyvbe a gázszolgáltató képviselője valótlan adatokat rögzített akkor, amikor azt kérdezte, hogy milyen alapterületű helyiség van fűtve, ugyanakkor a négyzetméterre vonatkozó választ légköbméterben rögzítette.

11. Sérelmezem, hogy a jegyzőkönyv nem tér ki arra, hogy az ingatlant hány személy lakja, a tulajdonosnak van-e másik ingatlana, milyen gyakran tartózkodik ezen ingatlanban, illetve, hogy van-e alternatív fűtési lehetőség (pl. cserépkályha/kandalló stb.), azt használja-e, ha igen milyen gyakran? A felvett jegyzőkönyvben szereplő kérdés ugyanis –álláspontom szerint- már készül arra, hogy a fogyasztó vétkessége esetén a különbözetről a gázszolgáltató rendelkezni tudjon, azonban az ezzel kapcsolatos kérdéskör hiányos, az alkalmas arra, hogy a szolgáltató félrevezető, téves következtetésre jusson, illetve megalapozatlan fizetési meghagyást bocsásson ki.

12. Hiányolom, hogy a fogyasztók nincsenek kioktatva arról, hogy pontoson mit jelent az ……….. sorszámú, blanketta típusú jegyzőkönyv 6. pontjában található „egyéb jogi zár” fogalma, arról melyik jogszabály, melyik szakasza rendelkezik?

Kérem, hogy a panaszomat a fent megjelölt jogszabályokban előírt módon és határidőn belül kivizsgálni, annak eredményéről írásban értesíteni szíveskedjenek.

Amennyiben T.Cím a fentiekben nem, vagy csak részben illetékes, úgy a Ket. vonatkozó szakasza értelmében kérem, hogy panaszlevelemet részben vagy egészben továbbítani szíveskedjen a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező (közigazgatási ) szervnek.

Minden az üggyel kapcsolatos eljárási cselekménynél jelen kívánok lenni, arról a Ket. (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályáról szóló 2004. évi CXL. törvény) 49.§. szerinti módon, tértivevényes levélben, valamint ezzel párhuzamosan, lehetőség szerint e-mailban is értesíteni szíveskedjenek.

Jelzem továbbá, hogy az eljárás befejezését követően az indokolatlan vizsgálatból (meghurcoltatásomból) eredő mindennemű (anyagi és nem anyagi jellegű) költségem kártérítésként történő megfizetést fogom kérni.


Megfontolás tárgyává teszem továbbá, hogy a …. Gázszolgáltató fentiek szerinti jogellenes eljárását követően szolgáltatót váltsak, illetve a környezetemben lévőket is ugyanerre bíztassak, valamint hogy azzal a sajtón keresztül a nyilvánosságot is megismertetem.

Tájékoztatom Önöket arról, hogy várhatóan 2009….. és 2009…., valamint 2009….. és 2009…... között egyéb fontos elfoglaltságom miatt a hatósági vizsgálaton nem tudok részt venni, ezért azt ettől eltérő időpontra szíveskedjenek előjegyezni.


Köszönettel


xxyyy



xxxxxyyyy, xxyy.xx.yy
Lakc: xxxxxxxx, yyyyyyyyyyy

Válasz