Biszku Béla, a megtorlásokat vezető egykori belügyminiszter háza előtt tartott néma tüntetést vasárnap a Jobbik. Ismeretes, a Budai Központi Kerületi Bíróság 2010. augusztus 4-én Biszku ellen azért emelt vádat, mert a volt belügyminiszter egy tévéinterjúban azt mondta: az 1956-os forradalom után nem voltak koncepciós eljárások.

A Jobbik Biszku Béla egykori belügyminiszter háza előtt demonstrált a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 56. évfordulóján. A Hír Televízió helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy tüntetésen több alkalommal is bekiabálásokkal kérték számon a volt politikust a tetteiért. Hozzátette: Biszku lakása előtt ott volt Szilágyi György jobbikos képviselő is, aki kommunista bűnök tagadásának vádjával jelentette fel korábban a vörös hóhért.

Novák Előd, a Jobbik alelnöke a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, minden gyertya egy olyan emberért ég, aki a november 4-ét követő megtorlásokban vesztette életét, ők mintegy négyszázan lehetnek. Hozzátette: nem elég, hogy elszámoltatás nem történt, a "luxusnyugdíjakat" is folyósítják, és Biszku Béla is ilyen ellátásban részesül.

A képviselő emlékeztetett: pártjának három antikommunista követelése van, az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala, a volt kommunista vezetők kitiltása a közéletből és a pártállami vezetők "luxusnyugdíjának" megvonása. Utóbbi érdekében hétfőn a Parlamentben ismét benyújtják javaslatukat a napirend kiegészítéséről.

Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, szeretnék, ha egyszer az előtt a börtön előtt gyújthatnának gyertyákat, ahol Biszku Béla börtönbüntetését tölti. Ha Biszku tehetné, akkor most is a demonstrálók közé lövetne - mondta.

Biszku Bélát az 1956-os forradalmat követő két sortűzzel összefüggésben több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntettel gyanúsítják. Biszku ugyanakkor azt hazudja, hogy 1956-ban semmiféle kapcsolata nem volt a karhatalommal, „se közvetve, se közvetlenül”. Az Alkotmánybíróság újratárgyalja azt a bírói indítványt, amelyet a Biszku ellen indult egyik büntetőperben nyújtottak be.

A díszletváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készítettek Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori kommunista belügyminiszter először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel.

A Bűn és büntetlenség című film inspirálta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében „a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással”.

(MNO - HírTv - Barikád.hu nyomán)

Szabad Hirek