2013. október 10. KözéletHunhír.info

Bajnai Gordon után Gyurcsány Ferenc is beszállt abba az agresszív ellenzéki kommunikációs kampányba, amely szerint a Fidesz választási csalásra készül. Az elmúlt években éppen a baloldal nevezte a kampányt háborúnak, ráadásul a Legfelsőbb Bíróság több esetben is kimondta, hogy megsértették a kampánycsendet. A választási csalás hangsúlyozása a baloldal részéről egy jó előre megfontolt stratégia része.

Olyan választási törvényt fogadott el a Fidesz, amely a kormány számára ezer lehetőséget teremt a manipulációra, akár még a választási csalásra is – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a Der Standard című osztrák napilapnak adott interjújában. A volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke nyilatkozata tökéletesen egybecseng a baloldalon hónapok óta sulykolt üzenettel, amely szerint a közvélemény-kutatások alapján magabiztosan vezető kormánypártok csalásra készülnek a jövő tavaszi parlamenti választásokon.

A miniszterelnöki székben korábban Gyurcsányt váltó Bajnai Gordon és pártja is hasonló üzeneteket fogalmazott meg. Ez azért is érdekes, mert a magyar kormányt rendszerint élesen bíráló Viviane Reding uniós biztos a szupertitkos nyári Bilderberg-konferencián a Magyar Nemzet információi szerint Bajnai Gordont is megemlítette, mint aki segíthet a jövő évi magyar választások legitimitásának gyengítésében. Úgy tudjuk, a biztos zárt körben kijelentette, támogatásuk nagy részét az Egyesült Államokból kapó magyar szervezetek biztosították arról, hogy olyan jelentéseket fognak kiadni, amelyek szerint az ország területén egyesek láttak a szavazófülkék fölé helyezett rejtett kamerákat. Erre erősít rá szerinte a választások várható tisztaságát kétségbe vonó és a „félelem légköréről” cikkező külföldi médiakampány, Bajnai pedig segíteni fog a társadalmat eluraló félelem tudatosításában. Reding hivatala csak a hír megjelenését követően néhány nappal adott ki erről cáfolatot.

Szembetűnő, hogy éppen az a baloldal és részben ugyanazok a személyek riogatnak most csalással és brutális kampánnyal, amelyek, akik korábban Ron Werber izraeli kampánytanácsadó utasításai szerint a választások előtt „háborúba” akartak indulni.

Emlékezetes a 2004-es európai parlamenti választások előtti zárt MSZP-s értekezlet, amelyre az Index.hu újságírója bejutott, és beszámolt az ott zajló lelkesítésről. Az akkor májusban kezdődő kampánnyal összefüggésben – jelenleg is a szocialisták mellett tevékenykedő – Werber arról beszélt, hogy a „háborút” az MSZP már áprilisban megindítja. Tóbiás József, a párt akkori és mostani pártigazgatója ezzel egybecsengően azt hangoztatta, hogy „ma csak katonák vannak”. – Ne legyünk szemérmesek abban, hogyan juttassuk el az üzeneteket a polgárokhoz. Ezen a meccsen fair play díjat nem osztanak – tette egyértelművé eszközeiket, és hozzáfűzte azt is: „nem érdekelnek az etikai és a választási kódexek, de az ellenfél egyéni szabadságjogait tiszteljük”.

Igencsak sokatmondó, hogy Gyurcsány Ferenc a róla könyvet író Debreczeni Józsefnek azt állította: mind a „23 millió román” szlogent, mind a „köteles beszédet” az ő javaslatára, a pártelnök, Kovács László hosszú unszolása után emelték be a kampányba. Gyurcsány ennek a két akciónak tulajdonította az MSZP 2002-es sikerét. Abban a politikai elemzők is egyetértenek, hogy a választók tudatos félrevezetése valóban hozzájárult a szocialista győzelemhez. Mint ahogy abban is, hogy a választásokat számos csalásra utaló történés övezte, ám ennek ellenére az új baloldali összetételű Országgyűlés nem járult hozzá a szavazatok újraszámlálásához. A voksokat megsemmisítették.

Az elmúlt évekből egyébként bőven találni példát arra is, amikor a rendszeresen csalással riogató baloldal megsértette a kampánycsendet, a Legfelsőbb Bíróság (LB) határozatainak egy része kimondottan a most riogató Gyurcsány Ferenccel állt összefüggésben. Ilyen volt például, amikor a 2006-os választások második fordulójának napján magánszemélyek kaptak telefonüzenetet, amelyben Gyurcsány a választáson való részvételre buzdított. Ugyancsak a kampánycsend sérült azzal, hogy ugyanezeken a napokon egy MSZP-s SMS-t küldtek el többeknek is a következő szöveggel: „Húzzunk bele! Szavazzunk ma az MSZP jelöltjére. Magyarországért, a második Gyurcsány-kormányért. Add tovább!” Szintén a Legfelsőbb Bíróság mondta ki, hogy az MSZP azzal is megsértette a kampánycsendet, hogy ugyanezen voksolás első fordulóját megelőző napon regisztrált felhasználóinak kampánytartalmú hírlevelet küldött.

Az európai parlamenti választások sem maradhattak ki. Az LB kampánycsendsértőnek találta, hogy a voksolás napján Kovács László egykori MSZP-elnök, későbbi uniós biztos szerepelt az MTV egyik műsorában. Találni a sorba illő eseteket időközi választásokon is. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2003. október végén hozott egy szavazásmegsemmisítő döntést, miután Czinke Béláné (aki kijárta a szocialista kampánykurzust) a demecseri polgármester-választáson gépkocsival az urnáig szállította a szavazópolgárokat, és így kampánycsendsértést követett el. Néhány hónappal később Kabán is meg kellett ismételni a voksolást, mert az első alkalommal az MTV regionális híradója sugárzott egy Kuncze Gábor SZDSZ-elnököt és Szili Katalin MSZP-s politikust is felvonultató műsort. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság szerint mivel a polgármester-választáson a később győztes baloldali polgármester 33 szavazattal kapott többet, mint a második helyezett, e kevés számú választót igenis befolyásolhatta a híradó.

Emlékezetes, 2006-ban egy szocialista politikus leplezte le a Hír Televízió Célpont című műsorában, milyen módszerrel csalt az MSZP a 2002-es országgyűlési választásokon. Bácsics Gyula, aki a Pest megyei Nagykátán a választási bizottság szocialista alelnöke volt, elárulta: Ron Werber magyarázta el, hogyan lehet a láncszavazást úgy kivitelezni, hogy ne legyen feltűnő. A csalás lényege: a láncban az első szavazó bemegy a szavazókörbe, fölveszi a lepecsételt szavazólapot, majd a fülkében elrakja, és csak egy üres borítékot dob az urnába. A lepecsételt üres szavazólapot pedig elviszi magával az MSZP által berendezett központba, ahol beikszelik rajta a szocialista pártot, illetve jelöltjét. A következő lefizetett szavazó ezt a már kitöltött szavazólapot viszi magával a szavazókörbe, ezt teszi be a borítékba, amelyet az urnába dob, majd a kapott lepecsételt üres szavazólapot megint csak kicsempészi. – A szavazópolgár „addig nem kapta meg a pénzét, amíg az üres cédulát nem hozta vissza” – magyarázta Bácsics. Hozzátette: az így lefizetett választópolgárokat vendégül látták, etették, itatták, és csak a szavazás végén engedték haza. Bácsics Gyula azt is elárulta: az ilyen „baloldali” szavazóknak általában kétezer forintot szoktak adni a szocialisták. Az MSZP tagadta a vádat.  (mno)

Szabad Hirek