2010. október 17. Közélet

Orbán Viktor demokratúrája címmel közölt portrét szombat délután megjelent számában az izraeli tulajdonban lévő Le Monde című francia napilap a magyar kormányfőről. Mint azt már a napokban észlelhettük, Európa zsidó médiumai koncentrált támadást indítottak az Orbán kormány ellen. A fő gyűlölködő a radilkálliberális cionzsidó (cionnáci) Konrád György.

A cikkíró, a zsidó származású Marion Van Renterghem találkozott az egykori ellenzéki Konrád Györggyel, aki szerint „csendes félelem" figyelhető meg Magyarországon, barátai egyre gyakrabban jegyzik meg: „Erről inkább ne beszéljünk telefonon".

„Kell-e félni Orbán Viktortól?" - teszi fel a kérdést a zsidó újságíró. Válaszában leszögezi, hogy Magyarországon húsz éve demokrácia van, nyíltan lehet bármiről beszélni, pártot alapítani, szidni a kormányt a sajtóban, kihasználni a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló törvényt, mivel még az antiszemita és rasszista megszólalásokat sem büntetik.

Orbán Konrád véleménye szerint „olyan etatista, aki egyedül akarja irányítani a politikát, a gazdaságot a médiát, mindent". A 77 éves, magyar gyűlöletben fuldokló kirekesztő, a Kádár-rendszer idején már a cionista térhódítást előkészítő firkász definíciója szerint az új magyar rezsim „demokratúra", a demokrácia és a diktatúra között ingadozik.

A Le Monde meglátása szerint Orbán zömök testű, feszültséggel teli arcú, karizmatikus szónok, aki jól ismeri a kétértelmű szavak művészetét, amellyel mindenkit kielégít. Az általa irányított Fidesz pedig egy hatalmas jobboldali párt, amelyben a konzervatívok, a liberálisok, valamint az ultra-nacionalisták és az européerek is jelen vannak.

Emlékeztet a lap arra is, hogy az új vezetők sajátos retorikát vezettek be: „nemzeti forradalom", a „lelkek forradalma", „a nemzet újjászületése" - ilyen és ehhez hasonló következtetéseket vontak le 2,7 millió választópolgár szavazatából a 10 milliós országban.

A Le Monde megjegyzi, hogy 2002-es veresége után Orbán „a haza nem lehet ellenzékben" felszólítással az embereket utcára vitte. A Gyurcsány elleni tömeges tüntetések idején 2006-ban „ügyesen szította a megmozdulást", majd fotósok és rendőrök gyűrűjében saját maga fogott neki a parlamentet védő kordon lebontásához.

(Milyen érdekes. Konrád György hallgat a taxisblokádról. Ami törvényt sértet, amihez törvényt arcul csapva mellé áll a liberálisok köztársaság elnöke: Gönc Árpád az „alkotmány őre”. Itt kezdődött a balliberális maffia jogtalanságai és le nyúlásai Magyarországon. Szerk.)

A jelenlegi kormánypolitika és a jövő évi magyar uniós elnökség kapcsán a Le Monde megjegyzi, hogy Orbán sokat dolgozott a 2004-es uniós csatlakozásért, de tudja, hogy a nacionalista szimbólumoknak köszönheti népszerűségét. Az európai kérdésekben csak a kötelező minimumot teljesíti. Beszédei alatt díszletként kizárólag magyar zászlók láthatók: az európai lobogó, amit 2004 óta elődjei szisztematikusan használtak, eltűnt. Nagyon helyesen! legfeljebb takarításra használható az a rongy! ( Íme a cionnáci csak az izraeli zászlót ismeri, minden más csak rongy. Nem szakad rá a „kiválasztottság” felsőrendűségi érzése, tudata? Szerk.)(Hunhír.info - fnet nyomán)

JOBBIK GONDOLAT