2012. január 2. Külföld

A zsidók sikongatnak...

Lord Baker, aki a 80-as években három esztendőn keresztül irányította az oktatási tárcát Angliában, nem ijed meg a saját árnyékától. Ugyanis a bátor férfiú nem kevesebbet mondott a napokban, mint hogy szerinte nem kellene a nácikról tanulniuk a brit gyerekeknek. A jelenlegi tananyag ugyanis megnehezíti  számukra, hogy kedvező véleményt alkossanak maguknak a modern Németországról.

 

Lord Baker – akinek kulcsszerepe volt a nemzeti alaptanterv megalkotásában a 80-as években – a The Daily Telegraphnak adott nyilatkozatában kijelentette: sokkal inkább a hazai történelem oktatására kellene koncentrálni, a második világháború eseményeinek – azon belül is a holokausztnak – a tanítása helyett.

De a derék brit férfiú nem érné be annyival, hogy kevesebb szó essen a nácikról és a holokausztról, hanem egyáltalán nem kívánna az iskolákban foglalkozni a témával. „Teljes mértékben ki kellene iktatni a történelemtantervekből a nácizmus oktatását” – közölte az angol oktatáspolitikus. Annak ellenére is, hogy, mint mondta, „az egyik legnépszerűbb tananyagról van szó, amelyet könnyű oktatni”. Azonban a nácizmus tanítása „nem segíti hozzá a diákokat ahhoz, hogy kedvező véleményt formáljanak a modern Németországról”.

Lord Baker jelenleg híres brit mérnökökről, tudósokról és feltalálókról tart előadásokat különböző egyetemeken. "Amiért felszólaltam a holokauszt és más hasonló témák oktatása ellen, annak oka, hogy először mindenkinek a saját történelmét kell először alaposan megismernie” – mondta ki a nagy igazságot Lord Baker. „Biztos vagyok abban, hogy a német gyerekek sem tanulmányozzák a brit polgárháború történetét” – tette hozzá a polkorrektkedés kereteit erőteljesen feszegetve. Álláspontja szerint a brit diákoknak „úgy kellene elhagyniuk az iskolát, hogy tisztában vannak azzal a folyamattal, melynek során a római Britanniából a mai ország lett”.

Mindamellett az európai történelem oktatása is fontos - hangsúlyozta a kiváló brit férfiú –, hiszen például ha Lutherről nem tanulnak a diákok, akkor nehezen érthetik meg a Tudorok és a Stuartok korát is. Ennek ellenére „alapvetően mégis a brit történelemre kellene koncentrálni, és a tengeren túli eseményekre is jobban figyelnünk kell, mivel mi valaha egy nagy, globális ország voltunk. Egy birodalom, egy tengeri hatalom voltunk és ezért meg kell ismerkednünk más népek történelmével is”, mármint nyilván azoknak a népeknek a történelmével, melyeket a brit birodalom az évszázadok során leigázott.

Aligha meglepő, ha a holokausztból hasznot húzó szervezetek tiltakoznak. „A holokauszt oktatása csakis abban az esetben vet rossz fényt a mai Németországra, ha rosszul tanítanak. A náci korszak nem pusztán egy rövid fejezet a német történelemben, a holokauszt pedig egy a kontinens egészére kiterjedő bűncselekmény” – fogalmazott James Smith, a Holokauszt Központ igazgatója. Aki a továbbiakban azt fejtegette, hogy a holokauszt következtében fogadta el az ENSZ a népirtást szigorúan büntető határozatait, és állították fel a Nemzetközi Büntető Bíróságot. „Az igazságot és az egyenlő jogokat biztosító törvénykezés abban a tudásunkban gyökerezik, hogy milyen mélyre tud süllyedni az emberiség” – hangoztatta a holokauszt-ideológia egyik alaptételét James Smith.

A vita alighanem fellángol a kérdés körül, annál is inkább, mivel a kormány a nemzeti alaptanterv felülvizsgálatán dolgozik. A feladattal megbízott bizottság állítólag azzal a javaslattal fog majd előrukkolni, hogy a történelem oktatása ne 14, hanem 16 éves korig legyen kötelező. (A jelenlegi előírások szerint ugyanis a brit gyerekek 14 éves korukig tanulják a történelmet kötelező jelleggel.)

Az „egész napos iskolával” kapcsolatos magyarországi viták fényében érdekes Lord Baker azon megjegyzése, mely szerint igencsak sajnálja, hogy oktatási miniszter korában nem tudta elérni az iskolában eltöltött idő meghosszabbítását. Éspedig azért nem, mert a pedagógus szakszervezetek sztrájkokkal akadályozták meg a tanárok munkaidejének növelését is magában foglaló javaslatait. (Habár szerinte csak napi 40 perccel kellett volna a pedagógusoknak többet dolgozniuk akkori kezdeményezésének elfogadása esetén.)

Az angol oktatáspolitikus most is „felháborítónak” tartja, hogy a legtöbb brit oktatási intézményben fél 3, 3 óra körül befejeződik a tanítás, ami „súlyos, nagyon súlyos gondokat vet fel a gyermekek felügyeletével kapcsolatban”. „ Délután 4 vagy 5 óráig kellene tartania az oktatásnak” – véli Lord Baker, ami persze nem azt jelentené, hogy mindvégig tanulnának a diákok, hanem „sportolnának, játszanának, drámai előadásokat tartanának, beszélgetnének” is. Az „egész napos iskola” bevezetése azonban a tanárszakszervezetek ellenállása miatt alighanem most sem lesz lehetséges – sajnálkozott Lord Baker brit oktatáspolitikus a The Daily Telegraphnak adott nyilatkozatában.

Szabad Hirek