2010. augusztus 7. Közélet

Kedves Barátunk és küzdőtársunk Kaslik Péter küldte hozzászólásként az alább olvasható néhány tényt, melyből további adalékokat meríthetünk az uralkodásának végéhez közeledő nemzet és fővárosromboló, de semmiben felelősséget nem vállaló alak jelleméből. Nagy kérdés, hogy egyáltalán a jellem, mint fogalom aktualizálható-e erre a fickóra?
NIF
1. Demszky Gábor Budapest jelenlegi polgármesterének a Szivárvány folyóirat keretében mi rendeztünk annak idején előadóestet az egyik torontói könyvtárban. Demszky Gábornak és akkori feleségének Hodosán Rozáliának az útiköltségét Chicagóból Torontóba is mi fedeztük. Demszky Gábornak, és feleségének, Gábori Ibolya, és Gábori György barátaink adtak szállást, elátták el őket élelemmel, és a saját költségükre elvitték őket városnézésre is. Gábor Ibolya, látván Demszky Gábor akkori feleségének szerény öltözetét, megajándékozta azt egy jó minőségű női kosztümmel is. Amikor Gáboriék később Magyarországon találkoztak Demszkyékkel az utcán, Gábori Ibolya nagy örömmel odament hozzájuk, hogy köszöntse őket. Gábori Ibolya írásban számol be róla, hogy Demszkyék a szó szoros értelmében lerázták őket, és azt mondták, hogy nekik most nincs idejük, mert mennek a parlamentbe törvényt hozni. Eddig Gábori Ibolya levele.

Néhány év múlva az újságból értesültünk, hogy Demszky Gábor, Budapest polgármestere Torontó polgármesterének meghívására ismét Torontóba látogatott. Néhány nap múlva felhívtuk Gábori Ibolyát és mondtuk neki, hogy hallottuk, hogy itt járt Demszky, s megkérdeztük, hogy Demszky felhívta-e Gáboriékat telefonon. Gábori Ibolya erre visszakérdezett: „Mi, az titeket felhívott?”

2. Mózsi Ferenc költő, a chicagói Szivárvány tulajdonos szerkesztője éveken át fizette a magyarországi írók, és későbbi “rendszerváltási” politikus amerikai körútjainak útiköltségeit, és nagyon sokan közülük Mózsiék otthonában kaptak ellátást és szállást is. Mindez éveken keresztül így volt. Demszky Gábor és feleségének chicagói útiköltségeit is Mózsi Ferenc fedezte. A „Szivárvány” szerkesztőjeként Mózsi Ferenc rendszeresen közölte Demszky írásait, amikor még Demszky Magyarországon nem publikálhatott. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az akkori magyarországi hatalom később megengedte az ellenzék írásainak magyarországi megjelenését, mert tudta, hogyha ezek az írások úgyis megjelennek külföldön, így még nagyobb keletjük lesz Magyarországon.

A magyarországi „rendszerváltást” követően Mózsi „hazavitte” a Szivárványt” Magyarországra és csakhamar belebukott a vállalkozásba. Később Mózsi Ferenc súlyosan megbetegedett és orvosi kezelésre visszatért Magyarországra. Demszky Gábor ekkor már Budapest főpolgármestere volt, Mózsi egy napon elment meglátogatni Demszky Gábort hivatalában, aki a következő szavakkal fogadta: “Van rád öt percem, add elő miért jöttél?” Mózsi csak annyit mondott Demszkynek, hogy csak beszélgetni akar, mint régen, és gondolta megisznak együtt egy csésze kávét. Mózsi ezzel felállt és távozott. (A fenti esetet Mózsi Ferenctől hallottam személyesen. K.P. )

A minden jó magyar ügyet évtizedeken át támogató, könyv és folyóirat kiadó, chicagói költő Mózsi Ferenc, gyógyíthatatlan betegségében néhány barát támogatására szorulva, magányosan halt meg Magyarországon. Mózsi pedig nem is volt „külhoni”- magyar állampolgár volt. Mózsi Ferencet 2007. november 23-án temették és egyetlen hivatalos személy sem jelent meg a temetésén. Mindennek semmi köze a számonkéréshez. Demszky Gábor jellemének minőségéről van szó. (There content of his character.)

Kaslik Péter, és Kaslik L. Ibolya, Cambridge, Ontariio, Kanada,
Gábori Ibolya, Toronto, Ontario, Kanada

Kommentál

Két -féle ellenzék volt akkor. Egyik -féle a kádárista titkosszolgálattal ellenőrzött csoportosulás. Akik alapvető felfogása az volt, hogy a MSZMP-ből az MSZP egy „demokratikus” képződmény. Azóta tudjuk, hogy a MSZP liberális szárnya az SZDSZ-lett. Vagy jelenleg a Legyen Más a SZDSZ párt (LMP). Később csatlakozott ehhez a balliberális szárnyhoz az MDF.

Másik -féle ellenzék az volt, akik követelték a kádárizmus háborús bűnöseinek felelősségre vonását. Valamint a szovjet megszállók által ki nevezett kádereket le cserélni a teljes hivatalokból. Bíróságtól, ügyészséget, rendőrséget, titkosszolgálatot is bele értve. Ezek voltak a balliberális média szerint a szélsőségesek, fasiszták, csurkisták, torgyánisták stb. A MSZP-el kötött kompromisszumért cserébe ezeket az embereket az ellenzéki pártoknak csúfolt formáció eltávolítja a tagság soraiból. Ezek voltak azok az emberek, aki bátran ki mentek az „utcára”,nem féltek akkor sem ha a titkosszolgálatot figyelték őket. És sokszor utánuk nyúltak a munkahelyükre is. Hiszen ezen emberek műveltségben, és ismeretekben is magas szinten által.

Sőt ezen ellenzék által megjelent írásokat ellenezték. Hiszen nem volt demokratikus például a nácizmus és a kádárizmus összehasonlítása. Még akkor sem ha külföldi tanulmányból idéztek. Hiszen ez kétségbe vonná a szovjet megszállók által kinevezett káderek jogát az állami vagyon le nyúlásához. Nem lehetett a spontán privatizációval "be tömni a szájukat".
(Nemzeti InternetFigyelő alapján JOBBIK GONDOLAT)