Az államfő 1956 évfordulója alkalmából kereste fel a torontói, a bostoni, a Los Angeles-i, a San Franciscó-i és a vancouveri magyarokat. Ő az első köztársasági elnök, aki meglátogatta az amerikai nyugati partvidék magyar közösségeit.

"Azt az üzenet kívántam megfogalmazni ezzel az úttal, hogy a Magyarországtól egy óceánnyi távolságra élő magyarok számíthatnak Magyarországra és Magyarország is számít rájuk. Ezt szerettem volna minél több helyen és minél egyértelműbb módon elmondani - nyilatkozott az államfő.

"A Kanadában és az Egyesült Államokban élő magyarság igényli a korábbinál intenzívebb kapcsolatot a magyar állam képviselőivel. Az itt élők várták ezt a megszólítást és készek arra, hogy segítsenek Magyarországnak abban, ha ötről hatra akar jutni" - tette hozzá.

Mint mondta, három célt tűzött ki maga elé: méltó módon együtt kívánta megünnepelni a forradalom 57. évfordulóját a fogyatkozó számú 56-os magyarokkal és az utánuk következő nemzedékkel. Másrészt találkozni akart a magyar diaszpóra kulturális és vallási közösségeinek képviselőivel, akik az elmúlt évtizedekben a hitük és a közösségi eszményeik mellett a magyar hagyományokat is ápolták. Harmadsorban annak a fiatal generációnak a képviselőivel kívánt találkozni, akik már 1990 után érkeztek Észak-Amerikába a könnyebb boldogulás reményében.

Az elnök szerint e három elemet egyetlen kívánság kapcsolja össze: az hogy az Észak-Amerikában élő magyarok, bármikor is telepedtek le ott, ne felejtsék el az anyaországhoz való kötődésüket, őrizzék meg kulturális gyökereiket, ápolják vallási hagyományaikat, történelmi tradícióikat és ezeket örökítsék át gyermekeiknek. Az, hogy az utánuk következők, akik már itt nőttek fel, és akiknek már itt születtek a gyermekeik - és akiknek egy része vélhetően nem fog visszaköltözni Magyarországra, vagy a határon túli területekre - azok is tartsák meg a kapcsolatukat a magyarsággal, legyen kötődésük a magyar nemzethez.

Áder János elismeréssel szólt az általa megismert elkötelezett magyar közösségekről és vezetőikről, köztük a tiszteletbeli konzulokról, akik minden díjazás nélkül képviselik Magyarország érdekeit, valamint a sikeres magyar vállalkozókról, akik mind Észak-Amerikában, mind Magyarországon sok magyarnak adnak munkát.

Az államfő kitért rá, hogy az anyaországgal való kapcsolattartás a modern kommunikáció eszközeivel sokkal egyszerűbbé vált. A vasfüggöny leomlása és Magyarországnak az euroatlanti szövetségi rendszerhez való kapcsolódása révén a politikai távolságok is megszűntek. Végül azzal, hogy 2010-ben a magyar parlament elfogadta az új állampolgársági törvényt, a jogi akadályok is csökkentek.

"Ebből a jogszabályból világosan tükröződik, hogy Magyarországon már nem számkivetettként, nem mellőzöttként, nem kétes értékű rokonként tekintenek a határon túli magyarokra, a diaszpórában élő magyarságra, hanem a magyar nemzet olyan tagjaként, akiknek tudására, tapasztalatára, ismereteire, kapcsolat rendszerére, hosszú távon is számít az ország" - hangsúlyozta az elnök.

Kitért rá: Magyarország nem egyedüli abban, hogy megpróbál előnyt kovácsolni abból a körülményből, hogy nagyon sokan hagyták el az anyaországot. Áder János rámutatott: a köztársasági elnöknek alkotmányos kötelessége, hogy kifejezze a nemzet egységét, ami azt is jelenti, hogy ne csak a határokon belül élő magyarok problémáira figyeljen.

Judeai Baloldali Népi Front szerint nem hívták meg hivatalosan Áder Jánost. Mit keres ott? Szerintük csak turista út. Mert ők szerint az országban “orbánizmus” van, azaz diktatúra. Amerikában “Obamacare” , azaz diktátor-mondják Obama elnökről.

Mert szerintük mivel nem ők irányítják az Magyarországot, ezért nyilas rendszer van. Közben az új nemzedéktől elfogadják a megemelt holokauszt kárpótlást. Nem pironkodnak érte.

Szabad Hirek