Adókedvezmény jár azoknak, akik befizetnek az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba

2011. május 25. Közélet

A képviselők hétfőn este egyebek mellett a környezetvédelmi, valamint a közbeszerzési és a közlekedési törvény módosítására tett javaslatok vitáival folytatták parlamenti munkájukat. A világörökségről szóló törvényjavaslat általános vitájában a Fideszes Nagy Gábor Tamás azt mondta, fontos, hogy kiszámítható rendszert alkossanak, mivel az állami felelősségvállalás nem mindig volt magas színvonalú. Párttársa, Ivanics Ferenc felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a hatósági eljárásokban világos és egyértelmű szabályokat kell teremteni. Szőcs Géza államtitkár a vitában elhangzottakat úgy összegezte, hogy LMP-s, Jobbikos és MSZP-s módosító indítványokat is befogadnak a kormánypártiak mellett. Hozzátette: a hazai szabályozás módosításának szükségességét senki nem vitatta.
   
A Fidesz módosítaná a közlekedési törvény úgy, hogy a járművek adás-vételénél lehetőség legyen lekérdezni, szerepel-e valamilyen forgalmi korlátozás az autón. Bartos Mónika előterjesztő expozéjában azt mondta, a javaslattal a jogügyletben résztvevők biztonságát szeretnék növelni, egyben módot akarnak biztosítani arra, hogy közhiteles nyilvántartásból le lehessen hívni a kért adatot.

A KDNP a közbeszerzési törvény módosítására nyújtott be javaslatot az Országgyűlésnek. Ennek lényege Michl József előterjesztő expozéja szerint, hogy a közbeszerzési törvény szabályait ne lehessen alkalmazni akkor, ha önkormányzat iskolafenntartási jogosultságot ad át. Indoklásként azt mondta, eddig egy kétoldalú akaratnyilvánítás alapján történt az átadás, amelyet viszont harmadik fél megtámadhat, és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhat.

A parlament hétfői döntése alapján adókedvezmény jár azoknak, akik befizetnek az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba: a befizetett összeg csökkenti a személyijövedelemadó-alapot, a vállalkozások pedig költségként számolhatják el azt. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte javaslatot az Országgyűlés 280 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el. A hétfőn elfogadott kormány-előterjesztés a befizetések után járó adókedvezményeket veszi sorra. Eszerint a személyi jövedelemadó (szja) alapja csökkenthető az alapba történt befizetéssel. Az adóalapot úgy kell meghatározni, hogy az összevont adóalapból le kell vonni a családi kedvezményt, és hozzá kell adni a külön adózó jövedelmek adóalapját. Ha az adott évben nem elég az adóalap a kedvezményhez, úgy legfeljebb további négy év kedvezménykerete is felhasználható erre a célra. A társasági adónál költségnek számít majd az alapba történt befizetés. Az egyszerűsített vállalkozói adónál (eva) az összes bevételt csökkenti a befizetés. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho) adózóknál az ekhoalapból vonható majd le a kedvezmény, de csak csökkentett mértékben. A szabályozás értelmében az szja 1 százalékáról való rendelkezés kibővül azzal, hogy az első - a civil szervezeteket illető - 1 százalék felajánlható lesz az alapnak is. Az ismertetett kedvezmények már az alapnak 2011-ben adott támogatások után is járnak.
   
Ismét indokolni kell a kormánytisztviselők és a köztisztviselők felmentését, akik méltatlanságra és bizalomvesztésre hivatkozva is meneszthetők lesznek. A
jogvitákról a jövő év januárjától kormánytisztviselői döntőbizottság határozhat. Az Országgyűlés hétfőn a Fidesz-KDNP támogatásával - 240 igen szavazattal, 97 ellenében - fogadta el a kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását, amelyre mindhárom ellenzéki frakció nemmel szavazott. A változtatás azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság mindkét esetben alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást. A jogszabály alapján a munkáltató a felmentést köteles megindokolni, és bizonyítani, hogy indoka valós és jogszerű.
 
A legtöbb rendelkezését tekintve június elsején hatályba lépő törvény rögzíti a felmentés lehetséges indokait. Eszerint a tisztviselőt fel lehet menteni létszámcsökkentés esetén, ha átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált, ha nyugdíjasnak minősül, illetve ha megszűnt az a tevékenység, amelyben foglalkoztatták. Kötelező a felmentés méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés és bizalomvesztés esetén, továbbá ha munkakörének egyoldalú módosítása miatt a tisztviselő ezt kéri, vagy ha egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Szintén fel kell menteni a nyugdíjba vonuló tisztviselőt.
   
A szabályozás kimondja: méltatlan hivatalára a tisztviselő, ha - akár munkájával összefüggésben, akár munkahelyén kívül - olyan magatartást tanúsít, amely a beosztása tekintélyét, a munkáltató jó hírnevét, illetve a közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja. Ez esetben a tisztviselőnek lehetőséget kell adni arra, hogy megismerje a felmentés indokait és védekezhessen velük szemben. Méltatlanságra hivatkozva a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül (a méltatlan magatartás elkövetésétől számítva egy éven belül), bűncselekmény esetén annak elévüléséig lehet felmenteni a tisztviselőt, azonnali hatállyal. Nem megfelelő munkavégzés miatt akkor bocsátható el a tisztviselő, ha nincs számára megfelelő másik munkakör, vagy ha azt elutasítja. Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő megszegi azon kötelezettségét, hogy feladatait "szakmai lojalitással köteles ellátni".
   
A törvénymódosítás ugyanakkor megteremti a jogviszony megszüntetésével szembeni belső jogorvoslat lehetőségét azzal, hogy 2012. január 1-jével létrehozza a kormánytisztviselői döntőbizottságot.

Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság határozati javaslatát, amely arra kéri fel a kormányt: kezdeményezze, hogy az ENSZ közgyűlése nyilvánítsa Calcuttai Teréz anya halálának napját (szeptember 5.) a jótékonyság világnapjává. Lukács Tamás (KDNP) bizottsági elnök indoklásában emlékeztetett: Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár áprilisi magyarországi látogatásakor ismertették vele kezdeményezésüket, és ahhoz a főtitkár támogatását kérték.

A kistérségi társulásokat szabályozó törvény megváltoztatásával a parlament a Fejér megyei Ercsi helyett Martonvásárt tette meg kistérségi székhellyé. Az Országgyűlés emellett megfosztotta kistérségi székhelyi rangjától a Hajdú-Bihar megyei Létavértest, így ott az eddigi társszékhely, Derecske maradt a közigazgatási terület központja. Az előterjesztést a kormánypártok támogatták.

Az Országgyűlés a Fidesz-KDNP szavazataival módosította a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényt. A változtatások alapvetően a 2008-ban módosított országos területrendezési tervhez igazítják a fővárosi agglomeráció szabályozását.

A kereszténydemokrata Stágel Bence azt kérdezte, milyen lehetőséget lát a kormány arra, hogy ne legyen különbség Budapest közigazgatási határain belül a MÁV-START és a BKV gyermekkedvezménye között? Mint kifejtette: a BKV és a MÁV-START már régóta közösen szolgáltatják a budapesti közösségi közlekedést, így a BKV bérlettel rendelkezők és a korkedvezményesek Budapest közigazgatási határain belül - ésszerű korlátozással - ingyenesen utazhatnak vonattal is. A döntéshozók figyelmét azonban mindmáig elkerülte az a tény, hogy a két cég gyermekkedvezménye nem teljesen azonos, a BKV-nál a 6 év alatti, illetve óvodás gyerekek utazhatnak ingyen, a MÁV-START-nál viszont csak a 6 év alatti gyermekek. A MÁV-START így diszkriminálja a 6 évnél idősebb óvodásokat. Fónagy János államtitkár elmondta: a helyközi vasúti személyszállítási közszolgáltatásért az állam, a BKV szolgáltatásokért a főváros a felelős, a szociálpolitikai menetdíjkedvezményeket pedig a kormány szabályozza. Jelezte: a közigazgatási egyeztetésen lévő egységes személyszállítási törvény is az állami, közösségi díjrendszereket tartalmazza majd, így a vállalati üzletpolitikai külön kedvezményesség. "Az egységesség igénye - megléte vagy hiánya - a jövőben sem zárható ki.

Neményi András (MSZP) azt mondta, hogy a kormány a munkaadók mellé állt a munkavállalók ellen. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt hangsúlyozta: a kormány nem a munkaadók oldalán áll, hanem a munkahelyteremtésén. Ehhez rugalmas munkaerőpiac kell, amely hozzájárul a mintegy 1 millió féllegálisan vagy illegálisan alkalmazott ember foglalkoztatásának legalizálásához.

Réthelyi Miklós miniszter Pörzse Sándor jobbikos képviselő kérdésére válaszul bejelentette, hogy vizsgálatot indított a budapesti Nemzeti Színházat vezető Alföldi
Róbert múlt heti kijelentései miatt. Azt mondta a minisztérium is ellenőrzi a hozzá tartozó intézmények működését és ő személy szerint is hosszabb idő óta figyeli az igazgató tevékenységét. Hangsúlyozta, sok mindenben nem ért egyet Alföldi Róberttel, de ez nem lehet oka annak, hogy leváltsa. Hozzátette, ha viszont igazak a hírek arról, hogy az igazgató mit mondott sajtótájékoztatóján, akkor a viselkedésével átlépett egy határt. Kijelentette, ha bebizonyosodnak a sajtóhírek, akkor Alföldi Róbert méltatlanná vált egy kiemelt nemzeti intézmény vezetésére. Elmondta azt is, a direktort május 23.-ára berendeltette az irodájába.

A magyar orvosok külföldre vándorlása, a munkahelyteremtés forrásai, a multinacionális bolthálózatok visszaélései és két volt akadémiai tag rehabilitálása is téma volt az interpellációk között hétfőn a parlamentben.

Garai István Levente (MSZP) szerint a kormánynak sürgős intézkedéseket kellene hoznia, mert hamarosan a friss diplomás orvosok 50 százaléka a végzést követően azonnal el fogja hagyni az országot. Halász János államtitkár válaszában leszögezte az előző kormányok politikájának hatására 2010-re az ellátórendszer a fenntarthatóság szélére sodródott, de az Orbán-kormány 2010 decemberében 31 milliárd forinttal konszolidálta a rendszert. Hosszútávon pedig a kormány a forrásteremtés új módjai dolgozza ki a Semmelweis-terv keretein belül.
  
Gúr Nándor (MSZP) azt vetette a kormány szemére, hogy 16 milliárd forintot vontak ki a munkerőpiaci alapból, három hónapra csökkentik a munkanélküli segély idejét és "azt tervezgetik, hogy 200 milliárd forintot vonnak ki a foglalkoztatáspolitikából," miközben 600 ezer ember keres munkát. Válaszában Czomba Sándor államtitkár leszögezte: előző kormány idején kétmilliárd, jelenleg ötmilliárd forintos támogatást biztosít a munkaerőpiaci alap munkahelyteremtésre és néhány héten belül megszülethetnek a megállapodások, amelyek háromezer új munkahelyet teremtenek és hatezer munkahely megtartását segítik elő. Az államtitkár szerint az új Széchenyi-terv pályázatainál is az lesz a legfontosabb bírálati szempont, hogy mennyi munkahelyet teremt egy beruházás. Egy év alatt nem tudjuk helyrehozni azt, amit maguk nyolc év alatt tönkretettek - mondta az államtitkár.
   
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában arról beszélt, hogy egy multinacionális bűnözési forma zajlik Magyarországon, amikor mérgező és egészségkárosító élelmiszereket árusítanak a nemzetközi bolthálózatok. A kormány nevében Cséfalvai Zoltán államtitkár úgy válaszolt: a sorozatos botrányok azt bizonyítják, hogy a fogyasztóvédelem jobban működik, hiszen mivel több az ellenőrzés, ezért több a lelepleződés is és a visszaélések nem maradnak következmények nélkül. Az államtitkár ugyanakkor leszögezte: a hazai kkv-k is részt vesznek a visszaélésekben, ezek nem függnek össze a boltok méreteivel és a nemzeti hovatartozással.
   
A nyugdíjellátásokra vonatkozó alkotmánymódosításról, az egyik kereskedelmi bank hitelezési gyakorlatáról, az állattartási támogatásokról és a zöldgazdaságról volt szó hétfőn az interpellációk között a parlamentben. Sós Tamás szerint újabb támadást intéz a kormány a nyugdíjasok ellen. Halász János államtitkár kijelentette: azokat a jogszabályokat meg kell változatni, amelyek a társadalom igazságérzetét sértik és ezzel zavart okoznak. Ez az oka a különböző támogatások megváltoztatásának. Ma sokféle címen lehet nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulni.

Szilágyi György a CIB bank gyakorlatát tette szóvá, azt, amikor jelzálog vagy vételi jogával élve elveszi az ingatlanokat a vállalkozásoktól. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, az előírások szigorítása minden esetben az ügyfelek védelmében történt, a gazdasági élet szereplőitől joggal várható el, hogy banki kapcsolataikban felelősek, megfontoltak legyenek. A vételi joggal megszerzett ingatlanok verőlegényekkel való birtokba vételekor birtokvédelmim illetve büntető eljárást kezdeményezhetnek az érintettek. A bank átfogó vizsgálatát 2011 második félévében tervezik - jelezte, és azt kérte várják meg a vizsgálat eredményét.

L.Simon László arra volt kíváncsi, van-e esély, hogy 2013 vége előtt olyan agrártámogatási rendszer legyen Magyarországon, amely figyelembe veszi a valós termelési
adatokat, s amelyben a támogatási jogosultság nem válik el a termeléstől. Czerván György államtitkár elmondta: az EU-ban ma már csak nagyon szűk körben termeléshez kötött támogatásokat nyújtani, és ezt a lehetőséget Magyarország a tejágazatban használja ki. Több jogcímen is felvetették a támogatás termeléshez kötését, de ettől az európai bizottság határozottan elzárkózott. Teljesen termeléshez kötötten támogatás csak az anyajuhtenyésztés esetében adható, míg részben termeléshez kötötten az anyatehéntartáshoz és a rizstermesztéshez. A tárca nem kíván olyan támogatási formákat megszüntetni, ami a hazai gazdák talpon maradását segítené. A rendszer átalakítása 2013-ig minden igyekezetük ellenére nem lehetséges.
   
Jávor Benedek azt kérdezte, miért a múlt gazdaságát építjük, miért nem a jövőjét. A válság megmutatta, hogy az eddig követett gazdasági út nem járható - emelte ki az ellenzéki politikus, és hozzátette: a Fidesz korábban számos ígéretet tett zöldbankról, megújuló energiaforrások növeléséről, de a zárolások miatt a vízügy és környezetvédelem támogatása tragikus mértékben csökkent. Fónagy János államtitkár azt mondta, a kormány elkötelezett a zöldfinanszírozás és a zöldberuházási rendszer rendbe tétele mellett. Elfogadták a  nemzeti megújuló energia cselekvési tervet, amely világos pályát rajzol a zöldgazdaság fejlesztésére. A tervben szerepel a kötelező áramátvételi rendszer felváltása új a fenntarthatósági szempontoknak megfelelő rendszerrel, a bankokkal pedig folyamatosan egyeztetnek a hitelezést akadályázó tényezőktől. A zöld finanszírozási alapot év végére tervezik - jelezte, és kitért arra is, hogy a zöldberuházási rendszer alprogramjain keresztül 31,3 milliárdot biztosítanak energiahatékonysági beruházásokra.
    
A demográfiai problémákról, a kormány munkaerő-piaci döntéseinek bírálatáról, a sportfinanszírozás rendszeréről, a sarkalatos törvények előkészítéséről és a szerzett jogok elvételéről esett szó a napirend előtti felszólalások sorában az Országgyűlés hétfői ülésén.

Magyarország legsúlyosabb problémájának nevezte a demográfiai krízist a Jobbik elnöke. Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet: a kormány azért vezette be a bankadót és a válságadókat, hogy a további terheket ne a családok viseljék. Az államtitkár felsorolta a kabinet az elmúlt egy évben meghozott családpolitikai intézkedéseit, és közölte: az adórendszeren keresztül akarjuk támogatni azokat, akik tudnak és akarnak is dolgozni.

Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy pártja népszavazást kezdeményez a munkaerő-piaci "sokkterápia" és a megszorítások ellen. Cséfalvai Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint csapdahelyzetet örökölt a kormány. Hogy ebből kikerüljön, a számos vállalkozáskönnyítő intézkedés mellett olyan reformokba kezdett a kabinet, amely rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot. Ez által a vállalkozók könnyebben létesíthetnek állásokat és az inaktívak is visszatérhetnek a munka világába.
    
Az alkotmányozáshoz kapcsolódó sarkalatos törvények célja, hogy egy működőképes országban, hosszú távú kiszámíthatóságban szülessenek a törvények - mondta Harrach Péter (KDNP). Hozzátette: a pártja által kidolgozandó családtámogatási és az egyházakról szóló, kétharmados támogatást igénylő törvényeket az érintettek, a civil szervezetek, a szakemberek és a többi politikai párt részvételével készíti elő a KDNP. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes hangot adott azon reményének, hogy a sarkalatos törvények vitájában minden parlamenti párt képviselteti magát. A cél nem az, hogy egymást kiszorítva saját álláspontunkat győzedelmeztessük - fogalmazott a miniszter, aki szerint ezen törvények is a versenyképes gazdaság, az erős társadalom és a hatékony közigazgatás megvalósítását szolgálják majd.

Mesterházy Attila (MSZP) szerint jelenleg sokan érzik magukat kiszolgáltatottnak Magyarországon. Példaként hozta a rendőrök szerzett jogának elvételét, és hozzátette: az ehhez szükséges alkotmánymódosító javaslat igen széles felhatalmazást ad a kormánynak, amely később akár más csoportoktól, például a bányászoktól is elveheti a korkedvezményes nyugdíjat. Mindenkinek hozzá kell tenni a közöshöz" - mondta válaszában Navracsics Tibor, aki szerint az elmúlt években tapasztalt gazdasági stagnálásból csak akkor kerülhet ki az ország, ha minél több polgára dolgozik. Ezért kell átalakítani a közmunkarendszert és megteremteni a munka Magyarországát - mondta a miniszterelnök-helyettes.

(kdnp.hu)

Kommentál

Nem látom, hogy a balliberális maffia befizetne milliárdosokat a Államadósság Ellen. Ahelyett, hogy antidemokráciát hangoztatná országunkban. Még a MSZP sem fizetett a milliárdos párt kasszájából.

Szabad Hírek