„Régen láttam olyat, hogy a döglött kutyát fejbe vágják. Itt most ezzel a helyzettel állunk szemben” – fogalmazott Orbán Viktor kormányfő annak kapcsán, hogy tegnap az Európai Bíróság megállapította: uniós rendelkezésekbe ütközik a magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentése. Az EB az Európai Bizottság kezdeményezésére indított eljárást a magyar állammal szemben.

A határozat szerint a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása olyan megkülönböztetést jelent, ami nem igazolható, így az unió által tiltott diszkriminációt valósít meg. Orbán Viktor szerint a bíróság egy olyan jogszabályról hozott döntést, amely nem létezik, azt ugyanis az Alkotmánybíróság már korábban megsemmisítette.

Vagyis egy bírónak 70 éves koráig jár a adófizetők pénzéből a magas fizetés. De vajon az EU Bírósság mi alapján tudja, hogy egy bíró 70 éves korig él?

Az igaz, hogy az AB korábban elkaszálta a bírók jogállásáról szóló törvény érintett passzusait, de nem mondta ki, hogy határozatlan időre kinevezett bírót csak akkor lehet alkotmányosan nyugdíjba küldeni, amikor eléri a kinevezésekor érvényes nyugdíjkorhatárt. Ez megnyitja a jogalkotó előtt a lehetőséget, hogy a – fokozatosság betartásával – mégis megszabaduljon a számára kellemetlen bíróktól – fogalmazott előzőleg az Index. Bár a már kényszernyugdíjazott bírók munkajogi bírósághoz fordulhatnak, hogy a semmis jogszabály alapján elrendelt nyugdíjazásukat megtámadják, az EB mostani döntése szerint viszont valószínűleg valamennyi érintett munkavállaló ügyét rendezni kell. Vagyis ez esetben szó sincs arról, hogy az Európai Bíróság döglött kutyát vágott volna fejbe.

Több száz bíró jogviszonya szűnt meg

Birókat többségében a szovjet megszállók nevezeték ki, mint megbízhatókat...

A mostani verdikt szerint a parlament által elfogadott „radikális” intézkedés nem áll arányban a közszolgálatban dolgozókra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belüli kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal – írja a Magyar Hírlap.

Viviane Reding alapjogokért felelős uniós biztos az ítéletet kommentálva hangsúlyozta, az a napnál is világosabb, és megerősíti a bizottság jogi értelmezését, amely szerint több száz magyar bíró, ügyész és közjegyző korai nyugdíjba kényszerítése uniós jogba ütközött. Magyarországnak most minden szükséges intézkedést meg kell hoznia, hogy a lehető leghamarabb megfeleljen az ítéletnek – idézi a bizottság közleménye Redinget.

Idén a felső korhatár elérése miatt a 2996 fős karból 236 bíró jogviszonya szűnt meg. A felmentett bírák közül 186-an – saját korábbi kérelmükre tekintettel – már nyugdíjasként, nyugdíjuk folyósítása mellett dolgoztak. Az érintett bírák közül 164-en fordultak a munkaügyi bíróságokhoz, de sokan a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is keresetet nyújtottak be. Az október végén meghozott első jogerős ítéletekben a Zalaegerszegi Törvényszék már visszahelyezett tisztségébe két kaposvári bírót.

Orbán Viktor szerint az ügyben nincs új helyzet, most, hogy az európai bírósági döntés megszületett, a kormány javaslatot fog tenni a parlamentnek a bírói nyugdíjazás kérdésének újraszabályozására – tudatta a lap.

Jobbik: arrogáns, át nem gondolt jogalkotás

A Jobbik korábban üdvözölte az Ab döntését. „Nem véletlenül szavaztunk nemmel az erről szóló parlamenti vita végezetével" - nyilatkozta megkeresésünkre Gyüre Csaba, a párt alelnöke. A Jobbik egyetért azzal az indoklással, hogy a felülbírált törvény sérti a bírói függetlenséget, a bírák elmozdíthatatlanságának elvét ugyanis történelmi alkotmányunk is leszögezi. Gyüre Csaba úgy véli, a kormánynak vállalnia kell rossz döntésének következményét, és biztosítania, hogy a bírák felmentése "egyértelmű és előre kiszámítható legyen."

A Jobbik alelnöke szerint a hatályon kívül helyezett törvény a Fidesz-KDNP arrogáns, át nem gondolt jogalkotási módszerének következménye. A kifogásolt passzus ugyanis nem szerepelt az eredeti törvényjavaslatban, ezt utólag "dobták be", és még a sajátjaik többsége sem értett vele egyet. Gyüre szerint ezt bizonyítja, hogy bizottsági szinten a kormánypárti frakció képviselői leszavazták a törvénymódosítást, ezért azt csak később, felsőbb nyomásra tudták elfogadtatni.

 (barikad.hu)

Szabad Hirek