2012. június 7. külföld

Los Angelesben 91 éves korában elhunyt Ray Bradbury amerikai író, a science fiction XX. századi klasszikusa. Legnépszerűbb műveit, mint a Marsbeli krónikák, a Tetovált ember novellagyűjteményét, a Fahrenheit 451, a Gonosz lélek közeleg című regényeit 36 nyelvre fordítottak le, és több mint nyolcmillió példányban adták el.

Bradburyt  a XX. század  egyik legjelentősebb  science fiction írói között emlegetik Isaac Asimov, Arthur C. Clarke, Robert A. Heinlein és Stanislaw Lem társaságában. Legnagyobb érdeme, hogy irodalmi rangra emelte a periferikus „ponyvairodalomnak” tartott műfajt.

„Nem vagyok komoly ember, nem szeretem a komoly embereket, nem szeretem a filozófusokat. Saját magam és mások szórakoztatására írok” -  vallotta a magát „ötletírónak” tartó Bradbury, aki eljátszogatott képzeletének fantasztikus szülötteivel, igaz, nem akármilyen szinten. A metaforákkal teli lírai nyelvezetű műveiből sugárzott hatalmas műveltsége.     

Ray Bradbury 1920-ban született az Illinois állambeli kisvárosban,  Waukeganban. Grimm-meséken és az Óz, a csodák csodáján nőtt fel. A család 1934-ben költözött Los Angelesbe, ahol Bradbury a film és a könyv szerelmese lett. A film iránti vonzalma  forgatókönyvírásban is megmutatkozott. Ahogy  később önéletrajzi esszéjében megjegyzi,  hivatalos felsőoktatás hiányában neki a könyvtár volt az egyeteme, tanítómesterei között pedig  Edgar Allan Poe-t, Jules Verne-t, H. G. Wellset, Thomas Wolfot és Ernest Hemingway-t említi.

A  könyvek sorsáért való aggódás tükröződik leghíresebb, orwelli ihletésű  regényében, a Fahrenheit 451-ben. Egy tűzoltó történetén keresztül a kultúrát megtagadó, könyvégető társadalmat bírálja szenvedélyesen. A cím arra utal, hogy a könyvek 451 Fahrenheit fokon égnek el. Francois Truffaut a francia új hullám kiemelkedő rendezője 1966-ben készített filmet a regényből, Oskar Wernerrel, Julie Christie-vel a főszerepben. (Megjegyzendő, hogy Ray Bradbury hevesen bírálta Michael Moore dokumentumfilm-rendezőt, aki a Bush-politikát, iraki háborút elítélő  filmjében klasszikusának címére - Fahrenheit 9/11 - tett határozott utalást.)          

Első sikerét 1947-ben érte el  a Homecoming című novellájával,  a természetfeletti erőkön kívülálló fiú felkavaró történetével. A novellát nem kisebb író, mint az akkor szerkesztőként dolgozó Truman Capote fedezte fel. Rendkívüli pályáját további  27 novelláskötet  és regény jelzi. 

Bradbury az atombomba borzalmait megtapasztaló,  háború utáni  amerikai nemzedék azon konfliktusával nézett szembe, hogy miként hat a technológia fejlődése a civilizációra, a kultúrára. 

Az 1950-ben kiadott  A marsbéli krónikákban is ezzel a problémával foglalkozik. Az író véleménye lesújtó: a technológia képes eltaposni egy virágzó, humánus civilizációt.

A sors iróniája, hogy a formális oktatást megvető Bradbury műve ma az Egyesült Államok számos középiskolájában és egyetemén is kötelező tananyag. (hetiválasz)

Szabad Hirek