A kormánypártok EP-küldöttsége közleményében annak a meggyőződésének ad hangot, hogy az elmúlt években az EP szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciói számtalan esetben jelentették már ki: Magyarországon vége a demokráciának. „Hisztériájuk minden korábbi esetben megalapozatlannak bizonyult: Magyarország egy jól működő demokrácia, ahol a sajtószabadság biztosított, a polgárok szabadon gyakorolhatják a gyülekezési jogot, a bíróságok függetlenek, a fékek és ellensúlyok betöltik funkciójukat” – áll a kommünikében.

Úgy érvelnek, hogy a hétfőn az alaptörvénybe emelt rendelkezések döntő többsége már 2012 januárja óta hatályban van, és ezeket korábban egyetlen európai intézmény sem bírálta. „Az Alkotmánybíróság 2012. évi decemberi döntése az Alaptörvény átmeneti rendelkezései közül többet formai, és nem tartalmi okokra hivatkozva érvénytelenített, kijelentve, hogy ezen rendelkezések egy részét jellegük okán az Alaptörvény részévé kell tenni. Ezen rendelkezéseknek az Alaptörvénybe történő beemelésével az Országgyűlés pusztán orvosolta az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített helyzetet, tehát demokratikus kötelezettségének tett eleget” – fogalmaz a fideszes EP-küldöttség.

Közleményükben fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy az elmúlt években a magyar jobboldali kormány már számtalan esetben kinyilvánította elkötelezettségét az európai értékek és szabályok iránt. A magyar kormány számos kérdésben konstruktívan együttműködik az Európai Bizottsággal és a Velencei Bizottsággal – állapítja meg a magyar néppárti küldöttség, és aláhúzza, hogy a magyar kormány most is készen áll a konzultációra az alaptörvény módosításáról, és kikéri a Velencei Bizottság véleményét.

A képviselőcsoport tagjai leszögezik, hogy a magyar alkotmánymódosítás kapcsán az EP baloldali és liberális frakcióinak vádjai alaptalanok és pusztán politikai célokat szolgálnak: a hisztériakeltést és a magyar kormány lejáratását. „Ezek a támadások egyben a kampányuk kezdetének is tekinthetőek. Ezek a felelőtlen lépések aláássák a magyar embereknek az Európai Unióba vetett bizalmát és az Európai Parlament hitelességét, és a szélsőséges politikai erők megerősödéséhez és az unióval szembeni bizalmatlanság megerősödéséhez vezetnek” – áll a Fidesz–KDNP EP-csoportjának közleményben.

 „Némileg meglepő erejűnek” nevezte az alaptörvény módosításával kapcsolatos reakciókat a Financial Timesnak nyilatkozva Martonyi János. A magyar külügyminiszter – akinek szavait a londoni gazdasági napilap keddi nyomtatott kiadása az alaptörvény módosításáról közölt átfogó ismertetésében idézi – kijelentette: a módosítás célja azoknak az aggályoknak a rendezése volt, amelyeket a múltban az Alkotmánybíróság vetett fel. Áder János pedig azt közölte: berlini tárgyalásai során megfigyelhető volt, hogy partnerei „nem kellő pontossággal kaptak tájékoztatást” az alkotmány módosításáról. Hangsúlyozta: a felmerült kérdésekkel kapcsolatban igyekezett „pontos, kimerítő jogi választ adni”.

Elfogadta az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés hétfőn. A parlament döntése nyomán a jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét. Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni. (Emlékszünk rá? A MSZP kormánya ugyanezt a szöveget egy feles törvénnyel kivánta be vezetni. Akkor a reformált sztálini alkormány szerint az Alkormány Bírósság elmeszelte, mint feles törvényt. Akkor a MSZP azt mondta, hogy az Alkotmányba kellene bevezetni. Most meg tiltakoznak ellene. szerk)

A Fidesz–KDNP hétfői frakcióülése után Harrach Péter azt közölte: eldöntött kérdésnek tartja, és egységesen támogatja a két frakció az alaptörvény módosítását. A múlt héten többen is tiltakoztak a szavazás ellen, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is aggodalmának adott hangot. Utóbbi politikus az ügyben telefonon is egyeztetett a magyar kormányfővel. Orbán Viktor ezt követően arról tájékoztatta a brüsszeli testület elnökét, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett.

Szabad Hirek