„Láttuk csillagát napkeleten, s eljöttünk, hogy hódoljunk neki.” (Mt 2,2)A több mint kétezer évvel ezelőtt megtörtént
Jézus-születés első jelenete egy megrázó kép: a Betlehembe tartó
napkeleti bölcsek – mint a hagyományos tudás birtokosai – hódolnak egy
egyszerű kisded előtt. Az akkor ismert világ összemberiségét
megjelenítve és egy több évezredes kultúra maradványait hordozva a
mágusok leborulnak a gyermek előtt, és arannyal, tömjénnel, mirhával
ajándékozzák meg. Ez a kép nem csak azért döbbenetes, mert a világ
megváltója mindentől kitaszítva, egy durva jászolban fekszik, hanem
mert egy valódi Isten és ember közötti találkozás tanúi lehetünk
általa. Az Isten nem imában, nem csodában, nem is prófétái által, hanem
– ha úgy tetszik – „színről színre” mutatkozik meg az egész emberiség
előtt. A Megváltó megszületése ezért emberi-földi létünk középpontja és
egyetlen viszonyítási alapja. Rajta kívül minden más történelmi időpont
csak másodlagos, és a hozzá való kötődés és viszony nélkül pedig
értelmetlen.
A tulajdonképpen méltatlan földi születéssel
azonban a másodlagosságot és az értelmetlenséget is magára veszi az
újszülött Jézus. A gyermekség-evangélium szerint, amikor Mária
megszülte fiát, „pólyába takarta és jászolba fektette” (Lk 2,7). A
keleti szentatyák jelképes mozzanatot láttak ebben: a megtestesülésben
az isteni Ige „körülhatárolta” magát, Pállal szólva, „szolgai alakot
fölvéve, kiüresítette magát” (Fil 2,7). Ez a végsőkig elmenő szolgaiság
és önkiüresítés az, ami paradox módon a mi megváltásunkat hordozza. A
mágusok ettől az istentapasztalattól áthatva térnek haza. A biblikus
hagyomány és a szentatyák később igazából nem mondanak semmit a
napkeleti bölcsekről: eltűntek a történelem viharaiban, népük
kipusztult vagy megsokasodott? Nem tudjuk, de az az érzésünk, mintha mi
lennénk azok a bölcsek, és „hazánkba visszatérve” nekünk kellene számot
adni a saját magunk Krisztus-találkozásáról. Kérdés persze, hogy
rendelkezünk-e ilyennel, és az is kérdés, hogy 2009 Magyarországán
van-e egyáltalán igény a valódi találkozásokra.
Az értelmetlen vásárlási láz, a kacat- és
bóvlikultúra, az eldobható élvezetek olcsóságának dömpingje ideig-óráig
elfeledtetik velünk a karácsony igazi értelmét. A tomboló zaj azonban
nem tudja legyőzni a harmóniát: előbb-utóbb elhalkul, és vagy a csend
vagy az angyalok kórusa méltóságteljes összhangjának adja át helyét.
Azoknak az angyaloknak, akik minden emberi szívben évről-évre hírül
adják a Megváltó megszületését, ezzel is bizonyítva, hogy az Isten
folyamatosan kommunikál az emberrel. Belső, általános emberi igény
tehát van a találkozásokra, azonban ennek megvalósítása mindig az adott
személyen múlik.
A betlehemi születés óta mi magunk lettünk a
„három királyok”. Jézus Krisztus világrajövetele ugyanis emberi
önismereti feladattá is vált. Amennyiben képesek vagyunk a „hétköznapi”
napkeleti bölcsek szerepét magunkra venni, és felismerjük bizonyos
életfeladatainkat, annyiban kerülünk közelebb Istenhez és saját magunk
megértéséhez. Ennek a tudásnak, illetve hitnek (és legtöbbször
hitetlenségnek) természetesen fokozatai vannak. Vannak, akik „gyermekek
a hitben”, és vannak szentek, akik különleges közelségben vannak az
Istennel. Mi, a többség valahol félúton vagy éppen a világban elveszve
tulajdonképpen sehol sem vagyunk. Ha azonban csak annyit tudatosítunk
magunkban, hogy a karácsony eseményében valóban az Istennel való
találkozás ajánltatott fel nekünk, máris megtettük az első szükséges
lépést: önmagunk feltárását és elengedését.
Merjük tehát vállalni a napkeleti bölcsek
szerepét! Ők sem tudták, hogy kihez mennek, és hogy mit is jelent a
világ megváltójának lenni, azaz nem ismerték az Istent tökéletesen, de
felismerték, hogy a világmindenség legnagyobb eseményét vannak hivatva
szolgálni tökéletlen tudásukkal. Kövessük az utat mutató vezérlő
csillagot, induljunk el a Megváltó felé, hogy egyszer valóban meg is
érkezhessünk hozzá! „Keressük először az Istennek országát, és mindezek
megadatnak...”
Ezeknek a gondolatoknak jegyében kívánunk áldott karácsonyt mindenkinek!
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Kapcsolódó hírek:
A felsőrendű zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?
"Társadalmi méretű gazemberség és félrevezetés" - szakjogász a Kúria döntéséről
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Balogh István "nem emlékszik", mennyiért vette a házát