Kérdés, hogy miért kellene irulni-pirulni és röhögni azon, hogy a magyar bíróság a kormánnyal szemben az árat emelni szándékozó energiacégeknek adott első fokon igazat, és ez ellen a miniszterelnök felemelte a szavát, botrányosnak nevezve a bíróság döntését. Ami tényleg felháborító, egyben alkalmas is arra, hogy elmélyítse a magyar polgárokban az igazságszolgáltatás iránti egyre növekvő bizalmatlanságukat. Egyben csattanós válasz azoknak, akik állandóan arról „papolnak”, hogy oda a bírói függetlenség, mert a bíróságokat maga alá gyűrte a Fidesz-kormány. Elég csak az utóbbi idők néhány érthetetlen bírósági döntésére gondolni, amit rendszerint azzal utasítanak vissza a kritizáltak, hogy az úgynevezett népi igazságérzetnek semmi köze a jogszolgáltatáshoz.

Márpedig a népi igazságérzet egyetért azzal, hogy az energiaszolgáltatók alaposan megcsapolták a magyar választópolgárok zsebeit az utóbbi években, és ha hiszi Jávor Benedek, ha nem, a rezsi, beleértve az áram- és a gázfogyasztás árait, jókora összeggel terhelte meg a háztartások kasszáját. Másfélszer magasabb az itthoni rezsiköltség, mint az Európai Unió átlaga, miközben a fizetések az uniós átlag egyharmadát súrolják alulról. Mitől ostobaság, sőt végtelen ostobaság, hogy egy kormány igyekszik megkönnyíteni a választói életét? Inkább tűnik ostobának az, aki nem ezzel a szándékkal ül be a parlamentbe, mert ha mégis, adja vissza a mandátumát. A miniszterelnök napirend előtti beszédében arról szólt, hogy Magyarország nem hagyja magát, és csak a tisztességes profitot hajlandó megengedni az energiaszolgáltatóknak, a gátlástalan nyerészkedést nem. Nyilván zavarba ejtő volt Orbán Viktor kifakadása, hiszen az MSZP már készült is az alaptörvény módosításának elutasítására, minden képviselőjét, az egy Tóbiás József kivételével, attraktív felkiáltójellel helyettesítette. Lukács Zoltán MSZP-s képviselő fekete zászlókat lógatott ki az Országház ablakán, gyászolva azt az alaptörvényt, amelynek előkészítésében pártja nem vett részt. Vadai Ágnes, a DK Gurmai Zitája annyira felindult a hallottakon, hogy Kövér László házelnök egy pohár vízzel segített lecsillapítani.

Fotó: Kocsis Zoltán / Magyar Nemzet

Tóbiás József pártigazgató képviselte egymagában az MSZP-t, és természetesen mellébeszélt, amikor reagálni kellett volna a kormányfő indulatos felszólalására, mire Orbán megjegyezte, hogy Magyarországon van egy baloldali párt, amelyik a bérből és fizetésből élők helyett a nemzetközi tőke oldalára áll. Kétségtelen, hogy az Orbán-kormány több frontot nyit a kelleténél, az alaptörvény módosításában is vannak olyan pontok, például a kampányhirdetések megkötései, amelyek fölösleges izmozásnak tűnnek, de például M. Spindelegger osztrák külügyminiszter megjegyzése, hogy a magyar jogalkotás „európai jogi és szomszédsági” problémákat vet fel, szinte értelmezhetetlen. A hirtelen felzúdulás, amely a magyar kormány külföldi jóakaróitól azokig a gimnazistákig terjed, akik „dzsungelharcos demokrataként” mennek elállni a Parlament bejáratát, és az, amit TGM a nép győzelmének lát, egyáltalán nem az alaptörvény módosításának szól. Hanem valami egészen másnak.

Szabad Hirek