2011. július 13. Közélet

Ismét sikeres volt az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) immár hatodik tábora a délvidéki Magyarkanizsán.

A Délvidék évek óta bevett vár a nemzetben gondolkodó fiatalok, értelmiségiek, magyarok számára. Először 2006-ban, Palicson került megrendezésre, majd Ada, Zentagunaras és Magyarkanizsa adott otthont annak a rendezvénynek amely jelent egyfelől kikapcsolódást és önfeledt szórakozást, másrészt pedig értékes és tartalmas programokat, ismeretterjesztő előadásokat, történelmi játékokat.

A szerb hatóságok évről-évre igyekeznek megnehezíteni a szervezők és a vendégek dolgát. Előfordult, hogy le kellett fordítani szerb nyelvre a "Romantikus Erőszak" szóösszetételt, tavaly pedig a Kárpátia együttest nem engedték át a határon. Szintén az elmúlt évben történt, hogy minden táborlakót, Magyarkanizsa városába bevásárolni, kávézni betérőt többször is igazoltattak.

Idén a rendőri vegzálás nem volt annyira erőteljes, ám jelenlétük folyamatos és demonstratív volt. Az eseményt megelőzte egy szerb "antifasiszta" szervezet hisztériakeltő akciója is. Mint azt a vajma.info nyomán a barikad.hu is megírta,  Az újvidéki AFANS (Újvidéki Antifasiszta Akció, terrorista szervezet) szervezet azt kérte a hivatalos szervektől, hogy tiltsák be – ahogyan fogalmaztak – “a magyar fasiszták háromnapos magyarkanizsai fesztiválját”, amely, megítélésük szerint a fasizmust és a nacionalizmust hirdeti.

Az AFANS emlékeztetett a fesztiválon történt tavalyi "incidensekre", valamint arra is, hogy a résztvevők egy részének nem engedélyezték az országba való belépést a határon történt incidens miatt.

A szervezet azt állítja, az idei fesztivált "a magyar kormány pénzeli a szélsőjobboldali Jobbik támogatásával", továbbá, hogy a rendezvény a Magyar Nemzeti Tanács “intézményes támogatását” is élvezi. A közlemény megemlíti, megengedhetetlen, hogy a hatóságok és az egész állami apparátus jóváhagyja az ilyen rendezvényeket megtartását, illetve, hogy “fasiszta összejöveteleket legálisan megtarthassanak a tévesen értelmezett multikulturalizmus leple alatt”.

“Ahogyan nem akarjuk a Obrazt, az 1389 mozgalmat, a Vér és becsületet (Krv i čast), a Nemzeti Arcvonalat (Nacionalni stroj) látni az utcáinkon, iskoláinkban, egyetemeinken és munkahelyeinken, ugyanúgy nem akarunk fasisztákat sem importálni más országokból”, áll az Újvidéki Antifasiszta Akció közleményében.

Az "antifasiszta" szervezet támadására a szerb belügyminiszter is reagált, némileg igazat adva nekik, az említett Magyar Nemzeti Tanács pedig finoman, de védelmébe vette az általa is támogatott EMI-tábort. 

A Délvidék egyetlen magyar napilapja, a Magyar Szó is beszámolt az EMI táboráról. Tudósításukban Pósa Károly délvidéki társszervező értékelte a négynapos eseményt.

– A szervezést illetően semmi gondunk sem volt.- mondta Pósa a lapnak.  A tavalyi tapasztalatok már megtanítottak minket bizonyos dologra, így a tábor – a rendőrségi beszámolók szerint is – teljesen incidensmentesen zajlott le, egyetlen pofon sem csattanhatott el. Azok a politikai ellenhangok, melyek ismét megpróbálták megmérgezni ezeknek a napoknak a szépségét, újfent csődöt mondtak. Mi délvidéki magyarok vagyunk, jogaink vannak, s ezt ki kell mernünk mondani. Ezekkel a jogokkal élni fogunk, s nem ijedünk meg az árnyékunktól – ami alkotmányos, törvényes, azt nekünk is ugyanúgy szabad, mint másoknak. Ez nem vonja kétségbe a szerb állam iránti lojalitásunkat – fogalmazott Pósa.

A belügyi szervekkel nagyon korrekt együttműködést valósítottak meg a szervezők – számolt be az orgánumnak a Rákóczi Szövetség helyi szervezetének vezetője, mint mondta, a rendőrök hibátlan munkát végeztek. Csak megköszönni tudom azt, ahogyan az EMI-táborhoz viszonyultak – tette hozzá.

– A tábor körül még annak megkezdése előtt kisebb médiacirkusz alakult ki egyes szervezetek miatt, melyek, jobb lenne, ha inkább maguk körül keresnék a fasisztákat. A kilencvenes években is akadt volna bőven tennivalójuk. Elutasítunk minden olyan véleményt, mely nem ismerve a részleteket, fasisztának nevez minden magyar nemzeti jellegű rendezvényt – hangsúlyozta a szervező.

Pósa szerint jelentős volt az a politikai támogatás, melyet a Magyar Nemzeti Tanács nyújtott a tábor kiemelt fontosságú rendezvények sorába emelésével, s melyet, mint mondta, fontosnak tart ezúttal is megköszönni, ahogyan a magyarkanizsai önkormányzat támogatását is.

– Az EMI-tábor nem csak a szórakozásról szólt, nem egyedül az esti koncertek hozzák a látogatókat. A délelőtti-délutáni órák foglalkozásokkal, történelmi előadásokkal, kerekasztal-értekezletekkel teltek, melyek száz százalékos látogatottságot eredményeztek. Eljöttek például a vajdasági magyar pártok képviselői, hogy megvitassák az érdeklődőkkel az MNT egyéves munkáját. Felmerültek olyan kérdések is, mint a Magyar Szó főszerkesztőjének a leváltása, vagy az MNT oktatáspolitikája, ami azt bizonyítja, hogy a fiatalokat igenis érdekli a politika, s ha azt kissé lazább keretek között megvitathatják, eredményeket is fel tudnak mutatni. Azt hiszem, ez az EMI-tábor legfontosabb üzenete – jegyezte meg Pósa Károly.

A fiatalok azt is bizonyították, senki sem nevezheti őket vadaknak, deviánsoknak – fűzte hozzá.

– A nagyszínpad előtti küzdőtéren három, seprűnyélnél nem vastagabb facsemete állt. Ennek a három kis fának az égvilágon semmi bántódása sem esett. Én, mint szervező, csakis a legnagyobb tisztelettel tudok szólni ezekről a „vad” és „szélsőséges” fiatalokról, akik a környezetükre is ügyelve tudták végigtombolni ezt a három napot.

A rendezvényen a leginkább 16–30 év közötti korosztály képviseltette magát, s egyértelműen a Tankcsapda számított a legnagyobb „durranásnak”. 

Az EMI tábor sikerességét mutatja a mintegy három-négyezer eladott jegy, de ehelyütt megjegyzendő: több könnyűzenei bandát a helyi fiatalok a közeli töltésről hallgattak és nem is váltották ki a jegyet.

A borsátrakban bemutatta borait a somlói Takács Lajos, a délvidéki Maurer Oszkár és a szintén helyi, magyarkanizsai Sagermeister Ernő. Gábrity Molnár Irén népesedéskutató a szórványban élő délvidéki magyarság erősítéséről tartott előadást. A 61 év börtönre ítélt temerini fiúk kiszabadításáért évek óta küzdő M. Szabó Imre filmkészítő és Horváth Ádám újságíró (A barikad.hu és a Barikád hetilap munkatársa) az ügy múltját és jelen állását elemezték. Horvátországi, délvidéki és csonkaországi szakértők (Raffay Ernő, Rácz Szabó László, Andócsi János, Andrási Attila) a húsz éve kezdődött véres délszláv háborúról tartottak kerekasztal beszélgetést. Bicskei Flóra és Molnár Zoltán előadásában a résztvevők határon túli írófejedelmeink, így Gion Nándor, Reményik Sándor, Wass Albert vagy épp Juhász Gyula műveiből hallhattak részleteket. Az 1941-es délvidéki területi visszacsatolás körülményeit Vincze Gábor történész, Domonkos László közíró és vitéz Kovács Ferenc magánkutató elemezték ki.

Sor került egy kerekasztal beszélgetésre is a helyi magyar pártok képviselőinek a jóvoltából a Magyar Nemzeti Tanács első évéről.

Szombat délután Szávay István országgyűlési képviselővel, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnökével nyílt lehetőség kötetlen beszélgetésre. A legnagyobb érdeklődést természetesen a Jobbik külhoni magyarsággal kapcsolatos elképzelései és parlamenti lehetőségei váltották ki. Többen jelezték, a jelenlegi magyarországi kormánypártoktól többet vártak, az először a Jobbik által javasolt könnyített honosításon kívül komoly előrelépést még nem tapasztaltak. Kérdésként elhangzott többek között, hogy a Jobbik milyen módon kíván elcsatolt területeinken terjeszkedni, mire Szávay kifejtette, Délvidéken a párt nem kíván megjelenni a politikai palettán, hanem teljes mértékben a Magyar Remény Mozgalmat támogatja, és szimpatizánsait arra kéri, a László Bálint vezette pártnak szavazzanak bizalmat a közelgő szerbiai választásokon. A kérdések mellett természetesen számos felvetés is érkezett. Egy résztvevő szerint a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a legfontosabb, a magyarországi cégeknek meg kell jelenniük a külhoni régiókban is, ezzel munkalehetőséget teremtve a helyi magyarságnak. Sajnos nem maradhatott ki a Délvidéken is egyre komolyabb gondokat okozó cigánykérdés témaköre sem. Egyre jellemzőbb tendencia, hogy a cigány szülők a támogatás reményében magyar iskolába íratják be gyermekeiket, akik azonban olyan állapotokat teremtenek az intézményekben, hogy a magyar szülők inkább a szerb tagozatos iskolát választják.

(Barikad.hu)

Kommentál

A népirtásért az "antifasiszták" még nem lettek felelőségre vonva. Miért? Mer lehet ez már antiszemitizmus lenne?

Szabad Hírek